Társasházak jogásza!

„ A huszonx négyzetméter a hasznos alapterület, tehát az 1.9m alatti rész”

Ezt is rosszul tudja a jogi asszisztens kérdezőnk. dr. H.
Ez csak lakó területre vonatkozik. Egy korábbi megegyezés alapján... tárolásra a tényleges alapterület vonatkozik.
Sőt a fogalmazás is rossz. lakótereknél szokott lenni , hogy az 1,9 m feletti részt veszik csak számításba... pl. adózásnál, meg a szép emlékű szociálizmusban amikor volt un. lakás - használati kvóta.
Pl. professzoroknak meg egyéb entelektüeknek járt un. dolgozó szoba.
A plebsznek csak 2 főre járt egy lakószoba. Na akkor találták ki, hogy az 1,9 m alatti rész nem számít.
pedig számít... hatalmas mennyiségű lom tárolható ott.

Az új tulajdonos 1 éve vásárolta az ingatlant, a ráépítés is az elmúlt 1 évben történt.

HouseMD87

„Amennyiben megtámadja a bíróságon és követeli a padlástér használatát, akkor azzal is számolnia kell, hogy az ellenkeresetben kérve ez a ráépítés elbontatásra kerül.”

Feltéve, hogy nem 10 éven túli az a bővítés szerintem. Mert ha igen, akkor feltehetően nem fog menni az elbontatás.

A huszonx négyzetméter a hasznos alapterület, tehát az 1.9m alatti rész

Nem akarja a felső lakó kisajátítani, nem szeretné használni, csak olyan célra, ha állagmegóvás szükséges, fel lehet menni (mindkét félnek természetesen)

A közös padlásfeljáró felől persze megközelíthető lenne a padlástér a lépcsőházból is, viszont ehhez egy fal elbontása szükséges a közös tulajdoni területen. Úgy gondolom, hogy építész esetleg statikus nélkül nem kellene falakat bontogatni pl. saját kezűleg...

Amennyiben megtámadja a bíróságon és követeli a padlástér használatát, akkor azzal is számolnia kell, hogy az ellenkeresetben kérve ez a ráépítés elbontatásra kerül.

A lehetséges megegyezés a felső tulajdonos által abból állna, hogy ne használja a padlásteret az alsó és a felső pedig engedélyezi a ráépítést (utólag...)
A másik megegyezés pedig a padlástér megváltása, viszont ezért az alsó szomszéd kb. a lakás négyzetméterének megfelelő árat hajlandó elfogadni.

Nyilvánvalóan mindkét fél a jogos érdekét védi, viszont kérdés, hogy mire van lehetősége és mire nem...

HouseMD87 dr. !

„ Veszprém megyei kisvárosról és 20hasznos négyzetméterről van szó..”.
Hát akkor az a kétlakásos társasház csak viskó kategória. Tény ,hogy az egymás feletti lakások padlásterei kisebbek mint az egymás mellettieké, de az a 20 nm szerényke.
Vagy a nagy hadakozásban nem tudod mennyi a hasznos tetőtér.
Az annyi amit az érdekeltek annak tekintenek.
Mondjuk van az a felső lakás 80 nm, akkor a felette lévő tér is annyi. A fele a tiéd a másik fele az alsóé.
A tökös társtulaj, mint írtam, jól szervezve 3 óra alatt megépíthet egy lakástól független feljárót.
Te meg mehetsz a bíróságra , vagy nyersz vagy nem.

Akkor én is bekapcsolódnék ebbe a dr. HouseMD87 féle diskurzusba... ha már a kollégái (??? ) csak jogi alapon tárgyalták az esetét

• egy gyenge, nem teherbíró felső födém (most azon rugózni, hogy tetőtér - padlástér vagy mifene, kár ) lényeg gyenge, mert nincs befejezve . Ezenkívül van egy szerencsétlenül kialakított padlás feljáró--- szerencsétlen mert csak lakáson keresztül lehet a tetőteret megközelíteni.

fentebb idéztem :
"kinyitottam sok megegyezési lehetőséget,"
kár hogy egyet se látunk... a sok megtiltottamon kívül.

• felveti/javasolja a lakáson kívüli feljáró megépítését és a padlásfödém megerősítését.

matthiasi

„Ha a másik tulajban van akarat akár bírósági úton is kikényszerítheti a lakástól független feljárót.”

Az előző lakhelyemen tőlem is szóban engedélyt kért a szomszéd, hogy a külső falépcsős padlásfeljárót beépítse, mert oda akart konyhát és fürdőszobát kialakítani a saját lakrészén belül. Arról volt szó, hogy csinál helyette másikat majd máshová. Nos, ezt aztán az előszobájában alakította ki, így volt néha konfliktus, mikor közöltem, hogy én bizony most fel szeretnék a padlásra menni és szíveskedjen biztosítani a bejutást. Ez nem is volt kérdés, hogy kötelessége engedni, hiszen a saját ingatlana - akkor ráadásul még engedély nélküli - belső átalakítása-bővítése miatt lett elbontva a külső falépcsős feljáró.

Aztán egyszer csak következett a főépület-részem felújítása, ahol külső padlásfeljáró került kialakításra a tűzfalon. Na ekkor persze jött a másik kedves szomszéd, hogy majd adjunk neki ahhoz a zárhoz kulcsot...gyorsan megkapta, hogy van neki saját feljárója, továbbra is használja csak azt, az az övé, ehhez bizony nem sok köze van. Szerencsére a miénk nem társasház volt.

Szóval a kétlakásos társasházban szerintem simán csináltathat külső független feljárót - vagy akár a saját lakásán belül is - a másik tulajdonos. És egy szóval sem említettem, hogy egyből tele is kell pakolni lommal. Mert a jelen helyzet alapján valahogy azt érzem, hogy a felső lakásban lakó gyakorlatilag kisajátítja a saját céljaira a padlásteret - tök mindegy, hogy minek nevezik az alapító okiratban - és szándékosan próbál ezzel a tiltással keresztbe tenni az alsó lakónak.

drbjozsef

Előbb talán a jegyzőhöz kéne fordulnia, nem?
De jelenleg azt képzelni, hogy a közös képviselő tilosban jár, mindössze azért, mert jelenleg nem lehet közgyűlést tartani a házban...ez a tipikus jó kapcsolati viszony kezdete lehet a házban, én ezt úgy látom. Nem beszélve arról, hogy ezt írta:

„Felmerült hogy fiktív számlákkal vagy anélkül saját zsebre dolgozik illetve az általa beállított pénz valójában csak papíron létezik.”

Ha az a pénz papíron létezik - érdekes feltételezés, mert valamiből csak kifizet minden társasházi költséget - de gyakorlatban nem, akkor az szimpla sikkasztás, viszont előbb akkor is a jegyzőhöz kell bejelentést tenni, aztán ő dönti el, hogy bíróságra tartozik-e a történet.

Viszont ha a bírósági határozat után kiderül, hogy korrekt elszámolás van és max. egy-két kisebb szabálytalanság, amiből a tisztelt kérdező összeesküvés elméletet fabrikált, akkor szerintem lehet utána jobb lenne onnan mielőbb elköltözni, mert eléggé gázos lesz neki a többi lakó szemébe nézni - főleg hogy a bírósági eljárásnak komoly perköltsége is lehet, ők sem ingyé fogják mindezt elvégezni. Én simán a lakóra is verném mindezen költséget, aki okozta.

„Akik itt laknak nagyon idősek 70+ és 80+ koruak. Ők megbíznak a képviselőben.”

És hát széllel szemben nagyon nehéz lesz.

Sirokko,

„Segítséget szeretnék kérni hogyan lehet a közös képviselőt rábírni hogy mutassa meg a számlákat és banki kivonatokat.”

Bírósággal.

Mégis mire gondoltál te magad? Ostorral?

T. Társasházak Jogásza !
Köszönöm a folyamatos kioktatást.
Jogi tanácsra lett volna szükségem de.....köszönöm hogy időt szánt a (ki)oktatásomra.

Veszprém megyei kisvárosról és 20hasznos négyzetméterről van szó...

egyetértek
ha van akarat lesz konszenzus
ha nincs akkor a bíróságon ki lehet kényszeríteni
a leves drágább lenne, mint a hús

Az ítélet végrehajtható ez természetes
de egy brigáddal falat törni amíg a másik tulajdonos nyaral...;)
az jogszerűtlen szerintem

nem beépíthető,.... azért ez sommás.
Ha értékes a telek, akkor semmi akadálya. nyilván nem egy félkész födémre.
Minden megoldható , ha van akarat.

Ha a másik tulajban van akarat akár bírósági úton is kikényszerítheti a lakástól független feljárót.

Amúgy egy jól szervezett munkával akár 3 óra alatt is lehet csinálni egy feljárót

A lépcsőház felőli falbontást.... nem akar magánlaksértést elkövetni.
A lépcsőház nem tartozik a magánlakáshoz.

ja éppen aktuális a probléma... Kispesten az ikoníkus nevű lakótelepen az nagy házak lépcsőházaiban tanyát vertek a hajléktalanok Felmennek egészen fentre.. a meleg is felfele megy . Mivel az önző lakók nem biztosítanak nekik toalettet, hát mit csinálnak , végzik a dolgukat 2 méterrel arrább. A nagy emberbarátok erre mit mondanak ?
Tessék toleránsnak lenni, a megértés az együtt érzés nagy erény.

A kezdetektől fogva tarsasház, két lakással
Az AOban nincs padlástér, sem alapterület, csak ‘ tetőszerkezet’

Az egyik tulajdonos az évek során(veszélyesen), szívességi használat útján, korábban szóban megallapodva, nem rendeltetésszerűen gyakorolta a tetőtér hasznositását...
Ez ellen emelt szót az új tulajdonos

HouseMD87 ... ez a kétlakásos egymás feletti lakásokkal, valamikor nem egy tulajé volt ?
nagy valószínűséggel amikor építették gondolták olcsóbb ha a lakáson belül közelítik meg a fenti padlásteret. A födémet pedig nem fejezték be.
Aztán az évek során a felső részt eladták... neked vagy másnak. Csináltattak egy t. házi A.O. -t, fizettek egy csomó pénzt de bizonyos részeket nyitva hagytak.

Az az igazságügyi szakértői vélemény is nem véletlenül született... nyilván a háborúskodás ideológiai , jogi megalapozása céljából.
Ja hogy Te itt vagy nos akkor is felteszem.

Úgy gondolom egy társasházban sem lehet az, hogy az egyik tulajdonos fog egy kalapácsot és szerszámokat és falakat épít vagy bont a közös térben, engedély, terv... atb nélkül

Kedves Matthiasi,

szakvélemény azért is készült, hogy beépíthető-e a tetőtér, nem beépíthető, jelenleg viszont a használata veszélyes ( nem is kell használni megjegyzem, jogos érdeket sért)
Alsó lakó Nem tud felmenni, csak a felső lakáson keresztül, ami az előző tulajdonos által szívességből meg lett engedve, ez most megszűnt.
A lépcsőház felőli falbontást a felső lakó nem engedélyezi, tehát az alsónak bírósági útra kell menni, ha nem akar magánlaksértést elkövetni egy engedély nélküli bontással

az AO felvetésre: természetesen mindenről meg lehet állapodni ez is a cél, de egyedül egyik tulaj sem tud semmit tenni

Ja itt van Hou.. döntés halmaza :

„a lomok tárolását tiltottam meg igügyi szakértői vélemény alapján, ezen felül
a tetőtérbe csak az én lakásomon keresztül lehet feljutni,
új bejárat nyitását -bontással- nem engedélyezem a lépcsőház felől”

Mondjuk az igazságügyi szakértői vélemény kizárt , hogy a tiltásra is utalna. A nélkül is megállapítható, hogy az a padlás (vagy tetőtér ) födém nem szabályos ... be kellene fejezni.

Viszont az jogos, hogy a saját lakásba más csak úgy nem járkálhat, azt lehet tiltani.
Amúgy ez korábban nem tünt fel az alapítóknak ? Csak ketten voltak.. a fődémen a tulajokon kívül más is járkálhat... pl. a kéményseprők... azok meg felettébb háklisak egy balesetveszélyes födém miatt.

nem engedélyezem a lépcsőház felől

A társtulaj pedig engedélyezi magának.... fifti fifti.

• deszka + valamilyen borítás és használja.... csak a felét.

Az én csoda társas házamban ilyen szitu nincs, mind a két lakás feletti rész külön... masszív fallal elválasztva.

Írja House.. ,hogy :

„ 1. az osztatlan közös tulajdonban lévő padlástér nincs betonozva és a padlo burkolva és ig.ügyi szakértői vélemény van arról, hogy használata életveszélyes. a felső szinten lakó jogosan tilthatja-e meg a használatot mindenkinek arra hivatkozva, hogy veszélyes mert beszakadhat a plafon?
az AOban nincs padlástér csak tetőtér/ jogos-e a felvetés hogy a tetőtérben való tárolás nem rendeltetésszerű használat?”

A két lakás egymás felett van.. a felső fél, hogy rászakad a födém.
Ha volt pénz az igazságügyi szakértői véleményről, akkor az csak utalt rá, hogy ez egy befejezetlen födém... szar. Valószínű a felső deszkázás és az agyag vagy a padlástégla borítás elmaradt.

• a társtulaj az alsó vagy családtagja ---, az meg megköszöni a figyelmeztetést és megjegyzi... majd vigyázok... csak a gerendákon járkálok.

T. HouseMD87 !

Nem olyan régen... 8 napja elméleti vitába keveredtem két törzs taggal.

A kezdő felvetés :
„Lesz egy társasház, kettő lakással, mind a két lakás műszakilag teljesen önálló.
Külön lakás bejárók, külön mérőhelyek / víz, villany és gáz /.
A közös csak a telek bejáró és az azt követő 35 nm -es sáv - 3,5 x 10 m. Az egész telek egyébként 700 nm.......”

Béla :

„Ez nem társasház. Innen kezdjük újra.”

stb stb.

Írod, hogy :
„Két lakásos társasházzal kapcsolatban merült fel bennem kettő téma
”

Hát csak van ezek szerint.

Mi majd fogunk ilyent létesíteni.

• gy.. nek

J.. szerint :
„Nincs közgyűlés. Nincs meghívó, nincs jegyzőkönyv, nincs kézbesítés”

Már miért ne, ha megállapodnak.
Ezeket mind a két fél megteheti.... ha előzetesen megállapodnak.

Kedves Kollégák! Tisztelettel köszönöm a hozzászólásokat.

HouseMD87,

Nincs közgyűlés. Nincs meghívó, nincs jegyzőkönyv, nincs kézbesítés.

Nincs formai megkötése a Ptk. szerinti működésnek. Leültök egy sör mellett, és megdumáljátok a dolgokat. Leírni legfeljebb azért érdemes, hogy később ne legyen félreértés, hogy ki hogy emlékszik a döntésekre. De erre sincs előírás, nem kell hitelesíttetett jegyzőkönyv, elég a sajtcetli is. Ha azt aláírjátok, esetleg két tanú hitelesíti magát az aláírásotokat, az nagyon nem baj.

Egyedül akármit bábozhat, döntést nem tud hozni nélküled. Ahogyan persze te se nélküle.

Egy közgyűlési meghívóra ha nem megyek el, mivel nem tht alapon működünk, elvileg tarthat újabbat, ahol dönthet?

Ha nem szabályos a kézbesítés, tudomást sem veszek róla

ha igen, külső személy is hitelesítheti a jegyzőkönyvet és ő maga vezetheti a közgyűlést vagy ez fogalmilag/törvényileg kizárt?

HouseMD87,

„Ha tht alá tartozásról döntene a közgyűlés, annak egyhangú határozatnak kell lennie?”

Elvileg elég az egyszerű többség (konyhanyelven 50%+1 szavazat), de ez két 50-50% hányad esetén a gyakorlatban az egyhangú döntést jelenti.

HouseMD87,

Olvasd el alaposan, többször, értelmezve a Ptk. vonatkozó szakaszait : XIX, fejezet.

Szótöbbséggel, tulajdoni hányad alapján döntötök, egy tulajdonos a maga 50%-ával nem tud dönteni (ugye, az pont nem elég), ha eddig nem használtátok tárolásra a tetőteret, akkor megegyezés híján továbbra sem lehet szerintem

Ugyanígy minden hasonló döntésre - ami eddig legalább ráutaló magatartásként (akár szó, akár írásbeli megegyezés hiányában is) nem valósult meg, az egyik tulaj akaratával nem is valósulhat meg.

Természetesen, akinek a döntés - vagy annak hiánya - sérti a méltányos érdekeit, az bírósághoz fordulhat.