Társasházak jogásza!

Főszabályként teljes egyetértés kell, de van néhány kivétel.
Ha a földhivatali eljárás díjára gondolsz, az maximum 100 ezer forint, az ügyvédi munkadíj viszont szabad megállapodás tárgya, értelemszerűen nincs felső határ.

Kedves szakértők!
Az a kérdésem, hogy alapító okirat módosítása lehetséges úgy, hogy nem adja minden tulaj a beleegyezését? Elég a 4/5-ös írásbeli szavazat?
Illetve a TAO módosítás költsége elérheti egy 45 albetétes házban a 700 ezer forintot?
Illetve: a TH-tól való vásárlás esetén az alapárra rájön még az áfa?

Azért is kérdés, mert a ház csak 100 ezer forintig vállalja a költségeket, a többit azon tulajok fizetnék, akik vásárolnának a társasháztól pár négyzetmétert. És ez í]y együtt nagyon megnövelné az árát a 2 (két) négyzetméternek.

littlejohn
Öt éven belül lehet kérni, utólag is. kbs csak meg
akar zavarni! :lol:

Ahh, hogy erre én nem gondoltam... így már egészen más a gyerek fekvése.

Így: „A kamattartozás a fő követeléssel együtt évül el. Ami azt is jelenti, hogy ha a főkövetelés vonatkozásában megszakították az elévülést, akkor a kamatra nézve is megszakadt.”

Értem. És akkor hogyan kell helyesen értelmezni?

Rosszul értelmezed.

"ha a főkövetelés vonatkozásában megszakították az elévülést, akkor a kamatra nézve is megszakadt."

A kérdésem két fajta tartozókra terjedt ki, az egyik

1. amelyik azóta megfizette a tartozását illetve lemaradását

a másik pedig

2. még azóta is tartozik persze nagyobb összeggel.

Tehát ha jól értelmezem az "a)" esetében akkor ha a tartozás ideje alatt nem lett a társtulajdonos informálva az egyenleg közlőben a tartozás után járó kamatról akkor utólag ezt nem lehet felszámítani?

És a "b)" esetén, mivel a tartozás még fennáll, hozzá lehet adni a késedelmi kamatot annak ellenére, hogy kapott a tulaj egyenleg közlőt ami nem tartalmazott kamatot.

A kamattartozás a fő követeléssel együtt évül el. Ami azt is jelenti, hogy ha a főkövetelés vonatkozásában megszakították az elévülést, akkor a kamatra nézve is megszakadt. (Hogy a kérdező nehogy úgy értse a házmester úr lakonikus válaszát, hogy csak öt évre visszamenőleg lehet késedelmi kamatot kérni.)

Kedves ragyasdezso, köszönöm a válaszát.

Öt év.

Kedves szakértők!

Egy rokonom megkért engem, hogy kérdezzem meg itt a fórumon, hogy mennyi idő után évül el a késedelmi kamat behajtásának a lehetősége. Ugyanis a közös képviselőjük (nem hivatásos) már 9 hónapja nem számolt fel késedelmi kamatot azoknak akik 2 vagy több hónapot késtek ez idő alatt.

Most megtenné, de nem biztos abban, hogy így utólag számíthat-e fel kamatot mivel már adott ki egyenlegközlőket decemberben is és ebben a hónapban is amik persze nem tartalmaztak kamatot.

Van olyan társtulajuk akik azóta befizették a lemaradásukat van olyan aki még azóta sem.

Akik mát kifizették a lemaradásukat, azok között vannak akik 6 hónapig nem fizettek közös költséget múlt évben.

Szóval, lehet így utólag késedelmi kamatot követelni ilyen idő periódusokra ha az SZMSZ is azt mondja, hogy 2 hónap tartozás után késedelmi kamatot kell felszámolni, viszont az utolsó és utolsó előtti egyenlegközlőkben ezek nem voltak feltüntetve?

A hályogkovács magabiztossága. Bámulatra méltó, sőt, ahogy mondtam, kicsit még irigyelni is lehet.

kbs
A hitel felvételéhez egyéni LTP kellett kötni, és ott egyéni kötelezettségvállalást írt elő a pénzintézet, mivel az állami támogatást csak a delinkvens adószámára tudják elszámolni. Ha elfelejtette közölni a leírás szerint az ablakcserét, akkor max. az árban háríthatta át, de az meg ugye megállapodás kérdése. És én is sorolhatnám még! :lol:

Irigyellek, hogy te ezt így tudod. Miből gondolod, hogy a tartozást személyes kötelezettségként rótták ki, és nem a közös költség részeként? Miből gondolod, hogy az adásvételi szerződésben nem hárította át az eladó a vevőre? És még sorolhatnám.

Era15

Mivel az elévülési időn belül küldték a felszólítást az ismerősödnek be kell fizetni az elmaradását, hiszen írásban vállalta a részletek fizetését. Az új tulajdonosnak ehhez semmi köze, hiszen Ő megtekintett állapotban vette meg a lakást, és akkor már ki volt cserélve az ablak és erről a tényről ahogy írtad elfelejtett szólni az új tulajnak.

Köszönöm!

Ezt így senki nem mondja meg neked. Betűről betűre ismerni kellene, mit ügyeskedtek össze a társasházban, a a lakástakarékkal és az adásvételi szerződésben. S még akkor is alaposan át kellene gondolni.

Tisztelt Cím!

2008.-ban egy társasház vett fel hitelt, azon célból hogy majd kicserélik az ablakokat a házban. 2008. jan-ban a lakástulajdonosokkal aláírattak egy nyilatkozatot, hogy x ezer forintot fognak fizetni havonta 8 éven keresztül a hitel törlesztése gyanánt a Fundamenta lakáskasszán keresztül. Az ismerősöm (egyik lakástulajdonos) 2008. márciusában eladta a lakását, és az adásvételi szerződésben tehermentesen jelölte meg az ingatlant, azaz írásban elfelejtett szólni az ablakcseréről az új tulajdonosnak.

Most 2013. áprilisában kapott egy fizetési felszólítást, hogy fizesse be egy összegben az ablakcserére szánt összeget! Tehát:

• ő már nem a lakás tulajdonosa
• soha nem kapott egyetlen fizetési felszólítást! Most az elévülés előtt gyorsan kiküldtek neki egy felszólítást?
• anno a kezdő részletet és egy havi törlesztést teljesített, amíg az övé volt a lakás

2008-ban valóban ő vállalta, hogy fizeti a részleteket, de mi a helyzet az új tulajdonossal?

Nagyon köszönöm megtisztelő válaszukat, üdvözlettel

Köszönöm a választ, ez kissé megnyugtatott. A habitusom nem olyan mint az övé hála az égnek :) Nem is hiszem hogy ilyen értelmi képességekkel rendelkezö emberrel érdemes lenne vitába szállni vagy megpróbálni túlordítani :)

Kedves K.A.!

Fizetési meghagyást küldhet ki és fenyegető leveleket is.

A kérdés az, hogy milyen következményekkel.

A fizetési meghagyás ellen ellentmondással élhet.

Ami már jogkövetkezményekkel jár az a közjegyzői felszólítás.

Az ellentmondás után jön a per, ahol a kedvencnek kell bizonyítani a tartozást.

Csak "KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT" alapján lehet fizetési előírást érvényesen kivetni.

Ha írásban kapja a fenyegetéseket, akkor lehet zaklatás miatt a rendőrséghez fordulni.

Esetleg, ha a habitusa olyan mint a takarítőé akkor jön a szócsata. Másra nem is biztatom;-)

Nemrég vettem meg életem első lakását, ami persze felújításra szorult. Ez két részletben történt meg, az első alkalommal én végeztem el amit lehetett, a második fázisban, decemberben, ami pár hónap múlva következett és egy hónapig tartott már egy kivitelezőre bíztam a megmaradt munkákat. A társaházban lakik egy nő aki mint megtudtam a takarítással is meg van bízva illetve ő a számvizsgálóbizottság (létezik hogy valaki egymaga legyen? Eddig kertes házban laktam, kissé tapasztalatlan vagyok sajnos ilyen kérdésekben). Már a kezdetekkor átjárt és tanácsokat osztogatott, én kedvesen fogadtam és próbáltam jól kezelni a tolakodó, de még nem sértő magatartását. Felhívta a figyelmemet arra hogy a felújítás alatt keletkező koszt nekem kell eltakarítanom (nem mintha nem tudtam volna és ez nem lenne egyébként is alapelvárás :) ). Amikor én csináltam a munkát, természetesen ott voltam és takarítottam. Azzal nem is volt semmi baja. A második fázisban viszont megbíztam egy takarítónőt a felügyelettel illetve a tisztogatással. Naponta mentem ellenőrizni így is. Probléma nélkül zajlott le a dolog, hiszen itt már inkább festésről volt szó, parketta csiszolásról, míg korábban pl. falat bontottunk. Mikor befejeztünk már mindent, akkor kezdődött az igazi kálvária. Leveleket kezdtem el kapni mind ettől a nőtől mind a közösképviselőtől, hogy fizessek 20 ezer ftot(részletes számla nem volt mellékelve) mert naponta kellett takarítani utánam meg extra pénzt fizetni a kukásoknak hogy elvigyék a szemetest, mert mi teletömtük sittel (természetesen nem, meg egyébként is milyen sittel, mikor a falat már fél éve elbontottuk és elszállítottuk a törmeléket). Megjegyzem a második, decemberi periódus alatt mások is végeztek lakásfelújítást a házban. Én ezt megfizetni nem voltam hajlandó, mert nekem az nem bizonyíték, hogy csak mert én azt mondom, meg igenis, meg mások mindig kifizették eddig. Most folyamatosan zaklat személyesen illetve minősíthetetlen hangú levelekben és azzal fenyeget hogy megterhelteti a lakásomat az összeggel. A boldogságom szorongássá változott és aminek a legnagyobb örömnek kellett volna lennie, az most bosszúságot okoz. Van-e módja rá hogy megterheltesse a lakásomat és nekem van-e módom rá hogy távoltartsam magamtól?

Kedves koniman!

Válaszából kiderül, hogy a megoldást megértette, csak nem tetszik Önnek.

Ez van;-)

Tisztelt Mufurc_nagyon!

Sajnos a paragrafus rengetegben nem találtam meg a kérdéseimre a választ, de ez valószínű, hogy az Én tudatlanságom illetve a jogi képességeim hiányára vezethető vissza!

Kérem segítsen eligazodni...

Ptk 142. § - Szerintem hiába tudatom valakivel az állag megóvásra való kötelezettségét jelen esetben egy 2 tulajdonosú társasházban, ha a másik félnek nincs pénze kifizetni a ráeső részt. Gondolom csak Bírósághoz fordulhatok ami pár év alatt el is dönti, hogy vajon jogosan kérelmezem-e a tulajdonostársat az állagmegóvásra.

147. § - Annak mi értelme lenne, ha valaki lemond arról a jogáról, hogy adott esetben követeljem egy közös tulajdon megszüntetését, hiszen, ha jogom van valamihez az nem azt jelenti hogy kötelezve vagyok rá.

A 148. § paragrafusban levő tételek sajnos nem megoldások, hiszen a tulajdonostárs nem szándékozik átruházni ránk az ő részét annak fejében, hogy mi vállaljuk a felújítás költségeit.

Sajnos a kérdéseimre még nem találtam meg a választ, de remélem hamarosan erre is sor kerül.

Köszönettel:

Koniman

Kedves koniman!

Ptk
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.

A közös tulajdon megszüntetése
147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt -
megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot
megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az
abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny
értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a
vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik
személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi
tulajdonostárs tiltakozik.