Társasházak jogásza!

Nem; nem.

A törvényalkotók még nem tartanak itt.

Tisztelt Fórum! A következőkben szeretném kérni tanácsukat:
Egy hatlakásos lakóközösségről van szó (hivatalosan még nem alakult társasházzá)
A ház alsó szintjén találhatóak a lakásokhoz tartozó garázsok.
A ház bal oldalának alsó fala az esőzésektől hosszú évek óta ázik, ennek okán az ott lévő első garázs belső fala is beázik.
A ház próbálta már az ottani külső szigetelést megjavíttatni, de többször is sikertelenül.
Most végre sikerült egy megbízható vállalkozót megbíznunk, az árajánlatot elfogadtuk, a munkálatoka el is kezdték.
A beázással érintett garázs tulajdonosa (kb. egy éve vásárolták meg a lakást és a hozzá tartozó garázst, így ezen problémával tisztában voltak a szerződés aláírásakor) azt követeli, hogy az Ő garázsának belső beázott falának rendbetételét is a ház közös pénzéből finanszírozzuk (mint kiderült saját biztosítása nincs).
A lakók többsége ezt elutasította.
Kérem adjanak tanácsot, hogy ezen garázs belső falának rendbetételét fentiek tükrében kinek kötelessége finanszírozni.
Köszönettel!

Írhás,

Ha jól értelek, osztatlan közös tulajdonban van még minden.

A Ptk. elég szűkszavú az ilyen helyzetekre :

„Ptk.5:75.§ A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

5:76.§ Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.”

Ugyanakkor feltételezem, hogy nem egy nagy kommunában laktok, hanem kizárólagosan használják az egyes tulajdonostársak az egyes lakásokat és garázsokat. Esetleg még használati megosztási szerződés is van írásban - de ha nincs, az sem baj, hiszen a kialakult használati rend ráutaló magatartással is lényegében szerződésnek számít.

Ilyenkor a saját használatú részek fenntartása, állagmegóvása, felújítása az azt használók feladata és költsége. Akár a külső része is.

Társasház esetén nem kérdés melyik épületszerkezet közös és melyik nem, mit kell a közösségnek fizetnie és mit nem. Ott még a közös rész hibájából adódó károkat is a közösség fizeti, vagyis közösen fizetnék a garázs belső oldalának javítását is.

Nem ismerjük a pontos körülményeket, mi hogyan helyezkedik el, és milyen megállapodás van a tulajdonostársak között. Lehet hivatkozni a Ptk-ra (hogy fizesse az egészet a közösség), de akkor a garázst is mint osztatlan közös tulajdont, mindenki használhatja. Gondolom, ez azért nem tetszene a most használójának.

„Lehet hivatkozni a Ptk-ra (hogy fizesse az egészet a közösség), de akkor a garázst is mint osztatlan közös tulajdont, mindenki használhatja.”

Ezt nem nagyon értem hogyan gondoltad. Vannak olyan társasházi osztatalan közös tulajdonú részek, amiket eleve csak egy, vagy a tulajdonosok egy csoportja "használ". Pl. külső határoló falak, tető, kémények, tartószerkezetek....

Mondjuk egy kéményt csak az tudja használni akinek a lakásán keresztül megy. (persze ha használhatja)

Ez garázsnál hogyan van? Ha osztatlan közös használati megállapodással akkor is bárki használhatja?

Itt az nem jöhet szóba, hogy aki a kárt okozta annak kell viselnie a helyreállítás költségeit?

Az én meglátásom szerint a ház szigetelése volt nem megfelelő, attól ázott a garázs.

Még egy észrevétel

„A lakók többsége ezt elutasította.”

Kíváncsi lennék hogy ítélnék meg a helyzetet, ha a beázás éppenséggel az ő részükön keletkezne, és sz@rrá áztatná a garázsukat. (Ez lehetne akár a tető is. Csak a tetőt kellene megjavítania a háznak, a beázott fölső lakás kárára egyedül a fölső lakót terheli?)

„Ezt nem nagyon értem hogyan gondoltad.”

Képletesen. Ha tultárs lennék, mondanám, hogy persze, belül is felújíthatjuk a garázst, rakjuk rá össze a pénzt, de akkor vagy én is járkálhatok benne, hiszen közös, vagy újítsuk fel az én garázsomat is a közös pénzből. Kötözködés, érted.

Az, hogy miért ázik a fal, mi az oka, és ki a felelőse, az jó gondolat.

„Az, hogy miért ázik a fal, mi az oka, és ki a felelőse, az jó gondolat.”

Azt hiszem ez nem volt kérdés.

„A ház bal oldalának alsó fala az esőzésektől hosszú évek óta ázik, ennek okán az ott lévő első garázs belső fala is beázik.”

Nyilván műszaki szempontból értem. Miért ázik a fal kívülről. Az építő/kivitelező hibája, tervezési hiba, vagy például mert ráfolyik a tetőről, mert valaki leszedte az ereszt, vagy mittudomén.

drb.. hivatkozása helytálló és megalapozott.
.
A garázstulajdonosnak igaza van.

„drb.. hivatkozása helytálló és megalapozott.”

Igen. De ő utána mégis cáfolja.

„Ilyenkor a saját használatú részek fenntartása, állagmegóvása, felújítása az azt használók feladata és költsége. Akár a külső része is.”

Azt következteti, hogy nincs igaza a garázstulajdonosnak.

Nem cáfolom. Lehetőségeket írtam.

Keress rá az "Ilyenkor" szóra, és nézd meg, mire vonatkozhat.

Ja persze, majd kifejted, ha nem "ilyenkor" van, akkor a saját használatú helyiséget az egészt közösség használhatja.

Tehát szerinted ha nem akarja megosztani a használatát a helyiségnek akkor a rendbetétel költségét is magának kell állnia.

És nem tudom miért kevered azt bele a kérdésbe, hogy esetleg az egész hibajavítás és helyrehozatal költségét át lehet-e másra - kivitelező, tervező - hárítani.

Van amikor igen, van amikor nem... bonyolult dolgok ezek valóban.

„Van amikor igen, van amikor nem... bonyolult dolgok ezek valóban.”

:D a meteorológusok bölcselete. Nehogy pereljenek érte! :)

Köszönöm a hozzászólásokat! Egy momentumot szeretnék még kiemelni, a jelenlegi tulajdonos kb. egy évvel ezelőtt ebben az állapotában vásárolta meg az ingatlant és természetesen csak feltételezés részemről, hogy többek között ennek ismeretében alakították ki a vételárat.
Tehát a jelenlegi tulajdonos egy évvel ezelőtt ilyen állapotában megvásárolt ingatlan esetében kérdéses a károkozás.

„természetesen csak feltételezés részemről, hogy többek között ennek ismeretében alakították ki a vételárat.”

Igen ez erős feltételezés, de szerintem ez nem is játszik szerepet. Gyanítom nem szükséges szakérők csapatát felvonultatni annak megállapítására, hogy a belső beázási károkat a ház nem megfelelő szigetelése okozta.

Jobb lenne mindenkinek, ha megegyeznétek.

Tisztelt Olvasó

Segítségre lenne szükségem. Egyszerű tulajdonos vagyok egy 16 lakásos társasházban.Nem rég volt a közgyűlés, ahol kiderült számomra, hogy a "tetőtér" a 2. Szinten egy felszámolásra került cég után egy bank tulajdonában van. A közös képviselő nem tudta megmondani ki és mikor adta el a tetőteret ennek a cégnek, aki 5 éve csődbe ment és akkor vette át a bank a tulajdonjogokat. Albetétesítették a tetőteret és a pincét is, amiről a közös képviselő szintén nem tudott többet mondani. Állítása szerint rendőrséghez is fordultak, valamint ügyvédhez, de még nem adták rendelkezésemre ezeket az iratokat. Körülbelül 5 évre visszamenőleg nincs kifizetve a bank tulajdonában lévő lakások közös költsége. Egy korábbi közgyűlésen, ahol a bank képviselője is jelen volt elhangzott, hogy a bank számára azért nem állapítanak meg közös költséget, mert azzal elismernénk, hogy ők a tulajdonosok. Zavaros számomra az egész, hogy lehetséges ez. Valamint visszamenőleg ezt az 5 évi közös költség hátralékot lehet e érvényesíteni. Valamint lehet e jelzálogot erre a tartozásra terhelni. Közös képviselő leváltása nem lenne egyszerű, mert a bank majdnem 50 % tulajdonosa a társasháznak, valamint a többi tulajdonos sem jelent meg a közgyűlésen, csak 4 en.

Tanácsra lenne szükségem, mit lehetne ezzel a helyzetettel kezdeni, előre is köszönöm a segítséget!!!

„ a bank számára azért nem állapítanak meg közös költséget, mert azzal elismernénk, hogy ők a tulajdonosok”

Hogy mi van? Ki nem állapít meg mit? Mert a közös költségtől lesz tulajdonos?

Ugyan ilyen értetlenül állok ehhez én is. Ez egy 2 évvel ezelőtti közgyűlésen hangzott el, amikor még nem voltam itt tulajdonos.

Bocsi!
Albetétesiteni a tetőteret csak Alapitó Okirat módositással lehetett,amihez mindenkinek hozzá kellett járulnia!
.
Tehát erről tudnod kellene!
Az a gyanum avképviselő vastagon benne van a bizniszben.
Nézd neg a tulajdoni lapot,mikor jegyezték be a bank tulajdonjogát. Öt évre visszamenőleg lehet kérni tőlük a közös költséget!

4 lakásos társasház alapítás során a két nagyobb lakás az alábbi költségeket szeretné (és meg is fogja magának szavazni...!)nem tulajdoni hányad szerint, hanem egyenlő arányban felosztani.
Kérek érveket indoklással, hogy mivel lehetne a tulajdoni hányad mellett érvelni.
Köszönöm!

Idézet:

Azokat a kiadásokat szeretnénk egyenlő arányban fizetni, amelyek nincsenek összefüggésben az egyes lakások méretével. Ezek a következő kategóriába tartoznak:

• közüzemi kiadások (villany, szemétszállítás, kéményseprés, saját lakás fogyasztásán felüli víz- és csatornadíjak)

• üzemeltetési költségek (beleértve lépcsőház takarítást, kukamosást, illetve egyéb karbantartási, javítási munkákat (pl. izzócsere, lépcsőház bejárati ajtóval, elektromos kapuval kapcsolatos kiadásait)

• minden oldal-, illetve utcafronti kerítéssel kapcsolatos kiadások

• kaputelefonnal kapcsolatos kiadások

• gépkocsi beállóval kapcsolatos kiadások

• közös használatban lévő területek/felületek festésével, burkolásával kapcsolatos kiadások (beleértve a lépcsőházat, kocsibeállót, kerítést és kaput, kertet)
• minden kerttel, előkerttel, utcai előkerttel kapcsolatos kiadás (beleértve a locsoló berendezést érintő kiadást)

• társasházat érintő költségek (pl. társasházat érintő ügyvédi díj, bankköltség, adók/ bírság, közös képviselet díja)

Úgy véljük, igazságtalan lenne ingatlanhányad arányában fizetni olyan költségeket, amelyek haszna/kára egyformán érint mindannyiunkat.
Racionális érvként nem igazán fogadható el, hogy " ez a szokás", továbbá nem egy esetben személyes tapasztalatunk van hasonló gyakorlatról.

Egy tarsashazban vagyok tulajdonos. Az SZMSZ vilagosan leirja, hogy "ha valamely kozos ingatlanresz megrongalodik, elpusztul, a helyreallitasarol a kozos kepviselonek illetve az intezobizottsag elnokenek azonnal gondoskodni kell."
Ezzel szemben mar elkepesztoen sok eve beazik a teto ami az ingatlanreszem folott talalhato, es kozos tulajdonban van, a kozos kepviselo pedig anyagi forrasok hianyara hivatkozva nem hajlando a javitast elvegeztetni (valojaban boven van eleg fedezet a tarsashaz birtokaban, extra kozos koltseget pedig lenne modja beszedni a tulajdonostarsaktol). Feljelenthetem hutlen kezelesert, vagy van mas, hatekonyabb megoldas? Nem szeretnem meg ideiglenesen sem megfinanszirozni a javitast.

1. Felújításról a közös képviselő nemigen dönthet.
2. "Extra közös költséget" pláne nem szedhet. (A közös költséget egyébként sem szedik, hanem fizetik.)