Társasházak jogásza!

Kedves Fórumozók!

Tárgy: SZVB

Még lenne egy több részből álló kérdésem. Ha egy társasházban egy vita után megsértődik és lemond az összes SZVB tag és senki nem vállalja az ingyen munkát, akkor mi a következő lépés?

Az így lemondó SZVB tagokat lehet-e felelősségre vonni azért mert hanyagul nem ellenőrizték a ház iratait és ebből a háznak anyagi kára származott? Illv. olyan kérdésekben nem nyilatkoztak, aminek az eldöntését az SZMSZ vagy egy közgyűlési határozat nem a közös képviselőnek adja hanem az SZVB-nek és ezért nem valósult meg? El kell-e fogadni azt, hogy mivel ingyen csinálták nem felelősek?

Létezik -e egy fajta gyámság, ami a közös képviselővel szemben tudja érvényesíteni a ház érdekeit ha maguk a tulajdonok félnek vagy nem érdekli őket a ház ugye? Ami abból is adódik, hogy nem is kapnak tájékoztatást semmiről. Milyen kompetenciája van a közjegyzőnek azon kívül, hogy bírságol?

Kedves Fórumozók!

Lenne egy másik kérdésem, amit szétválasztanék az előzőtől.

Ha egy tulajdonos egy társasházban nagy mennyiségű tartozást halmozott fel egy másik tulajdonos mondhatja-e azt, hogy meghitelezem a tartozásodat, de kérek tulajdonrészt.

Ez egy elméleti kérdés, nyilván ha tulajdonrészt szerezne, akkor annak hányadában onnantól neki kellene fizetnie a közös költséget és az eredeti tulaj attól még ott lakik és fogyasztja az áramot meg a gázt vagyis kellene kötni egy részleges bérleti szerződést is.

Ugyanakkor ha a ház kénytelen rendkívüli pót-befizetést elrendelni akkor az addig jól fizető tulajdonosok lényegében semmit nem kapnak cserébe a többlet befizetésért és az addig sokkal tartozó onnantól még többel fog tartozni.

Kedves Fórumozók!

Köszönöm a színes válaszokat, nagyon meglepett, hogy ilyen érdeklődés mutatkozott a kérdéseim iránt. Jó jel, mert ezek szerint nem csak én érzem úgy, hogy lehet ezt még jobban is csinálni.

Az eredeti kérdésem így hangzott:

"Kerülhet-e egy magán tulajdonban levő ingatlan részlegesen közös tulajdonba ha a tartozás értéke nem éri el az ingatlan piaci értéket?"

Vagyis a sima jelzálog helyett, ami nem hoz azonnali bevételt a háznak és meg kell várni az árverezést és utolsónak lenni a prioritás listán a bankok és egyéb hitelezők után.

Az itteni válaszok inkább arra irányultak, hogy a teljes ingatlant megveheti-e a társasház?

Volt olyan válasz, miszerint a társasház nem jogi személy.

Amikor egy társasház létrejön akkor jogi személyek a magánvagyonukkal hozzák létre a társasházat. A társasház nem csak lakóingatlanokat birtokolhat, de pl garázst, kertet vagy bérbe adható helyiséget is. Ennek a bevétele pedig közvetlenül a társasházat gazdagítja. Egy másik ingatlanomnál egy másik társasházban pl egy bank bérli a háztól az üzlethelyiséget.

Tehát ha az eddigi érveket figyelembe veszem a társasház csak akkor tudja növelni a tulajdonát ha közös akarttal megszüntetik a társasházat és még aznap a megvett új tulajdonnal újra létrehozzák?

Nagyon jó példa volt a házmesteri lakás. Ha a társasház elég jogi személy eladni a tulajdona egy részét, akkor miért nem elég jogi személy növelni azt?

Vagy vegyen részt a közgyűlésen, ha nem megy akkor képviseltesse magát.

„Mit tegyek?”
Költözz családi házba!

Már ez sem igaz; nincs ezzel semmi baj. Kötekedni, persze, mindig lehet valamiért, ha nagyon akarja az ember.

Ez a kérdés megfordult már sok bíróságon és ahol az SZMSZ nem tiltja, hogy aznap vagy fél órán belül legyen a közgyűlés ott lehetséges.

Ott szoktak elvérezni, hogy a bíróságok általában megkövetelik, hogy értesítve legyenek a tulajdonosok, hogy az első közgyűlés nem érvényes. Ezt pedig ugyanúgy kell közölni, mint a közgyűlési határozatokat.

Ez szokott elmaradni. De ez miatt legfeljebb érvénytelen lesz a közgyűlési határozat és nem alkotmányellenes a megismételt közgyűlés.

Ha az életszagú része érdekel, akkor a közgyűlésen megjelenik a tulajdonosok egy kisebb része, a megismételten, ha nem 30 perc múlva lesz, akkor még annyian sem lesznek. Ezért nincs meghatározva a minimum idő a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között.

Tisztelt Fórumozók!

Társasházunk 3.emeletén ( ott lakik a közöskpviselő),bő 15 éve elő tetőt csináltattunk- mindenki 16 lakás, adott x.-Ft-ot, azóta is kérjük 1.emeletiek, hogy nálunk is kell elő tető hó,szél,eső,nap ellen, na most végre a múlt héten napirendre tűzte a témát, erre azt mondták, hogy közös pénzből nem lesz mindenki csináljon amit akar a saját pénzén!

Na ebben a helyzetben mit lehet tenni??

Másik: a 2015-évi költségvetést köze 1 millió-többlettel zárjuk, én - mindig én- sérelmeztem mert nem vagyunk kereskedők és ha ennyi többlettel zárunk akkor nem jól van a kiadás/bevétel - erre lehurrogtak, hogy jó az ha van pénzünk ( megjegyzem van felújítási alapunk is amit szintén én harcoltam ki jó pár éve, van már rajta szépen), de a fenntartási számla már több milla többletben van és ez nekem gyanús, 4-5 ezer Ft-al többet fizetünk közösköltséget mint amennyit kellene és senki ,rajtam kívül nem kifogásolja!!

Mit tegyek????? ( bíróság?)Véleményt, tanácsot várok, azt tudom milyen a lakóközösségünk!

Válaszokat köszönöm.

Teljesíti-e egy Társasház a megismételt közgyűlés követelményeit egy fél órával az eredeti határidejét követő megtartásával?

Ismerem a Tht. 37.§.(2)-t : "közgyűlést követő 15 napon belüli" "közgyűlés napjára is kitűzhető"

Azonban ez utóbbit alkotmányellenesnek vélem.
Egy kb. 2 órás közgyűlés határozatképtelensége esetén a kezdéshez képest fél órával későbbre kitűzött megismételt közgyűlés gyakorlatilag nem tekinthető az eredetitől elkülönülőnek (maximum meg hosszabbításásnak, vagy még annak sem), hiszen még az eredeti időtartamába is beleesne, nem értesülhetnek a tulajdonosok hogy az eredeti határozatképtelen volt, és nem biztosít lehetőséget valódi részvételre. Csorbítja a tulajdonosi jogokat ha a határozatképességet így semmibe lehet venni.

Ha ezt így meg lehet csinálni, akkor teljesen felesleges a Társasházi törvény határozatképességre előírt szabályozása.
Nem vagyok jogász ezért kérem a segítségeteket, hogy miként lenne helyes megfogalmazni egy alkotmányos felülvizsgálati kérést a bíróság számára!?

„Most képzelj egy adásvételi szerződést nyolcvan-kilencven vevővel.”
:))) ilyenkor mind fizetnek egyesével? Nem is olyan rossz akkor (mármint az ügyvédnek), de gyanítom a pénz nem nagyon, csak az élmény több vele.

Köszönöm.

Így már teljes a válasz és nem csak annyi, hogy így van és kész.

„Akkor ezek szerint kizárt, hogy a korábban eladott gondnoki lakást a társasház ismételten megszerezze és a társasház közös tulajdonává tegye?”
Elvileg nem. De olyan feltételeknek kellene teljesülni, amelyek szinte biztosan nem állíthatók elő.

Technikailag ugyanis csak azt tudnák csinálni, hogy valamennyi tulajdonostárs közösen veszi meg azt a lakást, és aztán megint csak teljes egyetértéssel módosítják az alapító okiratot.
Most képzelj egy adásvételi szerződést nyolcvan-kilencven vevővel.

Egyébként köszönöm a levezetést.

Akkor ezek szerint kizárt, hogy a korábban eladott gondnoki lakást a társasház ismételten megszerezze és a társasház közös tulajdonává tegye?

Magyarul a társasházi közös tulajdon csak fogyhat és soha nem gyarapodhat? Azaz leadhat de nem szerezhet?

Akkor ha úgy fordítom le a dolgot, (mert az volt a kérdése bookmarknak, hogy miként szeretheti meg a társasház egy nem fizető tulajdonos ingatlanát, ha meg szeretné szerezni?

Vegyék meg a társasházi tulajdonosok megfelelő arányban és tegyék társasházi tulajdonná?

Épp jogérzékkel nem szorul ez magyarázatra; de figyelj, a kedvedért levezetem:

Ptk. 5:13. § [A tulajdonjog]
(1) A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.
(2) A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat,a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.
(3) A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására.

Tehát a tulajdonjog jog. Ki lehet jogok alanya? Akinek jogképessége van, azaz
a természetes személy [Ptk. 2:1. §] és a jogi személy [Ptk. 3:1. §]

A társasház nem természetes személy és nem is jogi személy. (Nem is személy egyáltalán.)
Felvetődik, hogy nem lehet egy nem személynek is jogképessége? De, kivételesen lehet:
Ptk. 3:3. § (3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Felruházza-e a társasházat jogszabály jogalanyisággal?
Igen:
Tht. 3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

Csakhogy - mint a kövér betűs részből látszik, ez egy korlátozott jogalanyiság, amiben az ingatlantulajdon megszerzése nincs benne.

Érdekelne melyik törvény mondja ki, hogy csak magánszemély és jogi személy szerezhet ingatlan tulajdont.

Kérlek kedves kolléga ezt írd meg törvényhely szerinti pontos hivatkozással.

Lehet, hogy illene tudnom, de szerintem nem azért mert tudatlan vagyok, hanem azért mert nincs ilyen.

Ez nem elmélet, ez a törvény!

Ha kolléga vagy, ezt illene tudni.

Szerintem nem így van.

A Bt.-k nem jogi személyek mégis vannak ingatlanaik.
Szerintem ezzel meg is dőlt ez az elmélet.

A jogképesség pedig pont elegendő, hogy ingatlan tulajdont szerezzen. Pl. egy házmesteri lakás is ingatlan, a társasház tulajdonát képező telek is ingatlan. Erről még tulajdoni lapot is lehet kivenni, mint ahogy a társasházi törzslap is kivehető.

Ez nem győzött meg arról, hogy társasház a saját ingatlanában nem szerezhetne tulajdont, amely közös tulajdonban olvad bele.

Az egy másik kérdés, hogy technikailag lebonyolítható-e?

Wildmann
ingatlant M. Országon csak természetes vagy jogi személy szerezhet.

A Társasház pedig ezek közül egyik sem, csak jogképes.

Az már csak hab a tortán hogy ezt mire keresztűlvinnéd egy 325 lakásos házban!?

Az albetét külön tulajdonban van. Ezt a társasház nem szerezheti meg, mert nem állhat önálló ingatlan a tulajdonában.

De kérném a magyarázatot.

Bár én nem ezt mondtam, hanem azt, hogy megszerez egy magántulajdont és az közös tulajdonná alakítja.

Azaz nem magántulajdont, hanem közös tulajdont fog szeretni.

Szinte lehetetlen végigcsinálni, de közöst szerintem akkor is szerezhet.

De kérném a magyarázatot.

Bár én nem ezt mondtam, hanem azt, hogy megszerez egy magántulajdont és az közös tulajdonná alakítja.

Azaz nem magántulajdont, hanem közös tulajdont fog szeretni.

Szinte lehetetlen végigcsinálni, de közöst szerintem akkor is szerezhet.

„Annak nem látnám akadályát, hogy az magántulajdont a társasház megvegyen ”
Pedig igen nagy akadálya van: a társasháznak nincs erre jogképessége.

Annak nem látnám akadályát, hogy az magántulajdont a társasház megvegyen és közös tulajdon legyen belőle, de az már egy kicsit faramuci, hogy egy magántulajdonban legyen közös tulajdon. Ez már szerintem nem összeegyeztethető a társasház korlátozott jogalanyiságával.

Én látnám. A Társasház nem szerezhet ingatlantulajdont. Sem lakást sem garázst.

Ugye nem kell elmagyaráznom, hogy miért?

bookmark:

+Van valakinek tapasztalata abban, hogy mi történik akkor ha egy ház fizetésképtelenné válik?"

Fizetésképtelen társasház tartozásaiért a társasház tulajdonosok felelnek.

"Mikor kerülnek a magántulajdonba lévő ingatlanok is veszélybe?"

Abban a pillanatban amikor fizetésképtelenné válik a társasház.

"A közmű cégek mit szoktak csinálni ilyenkor?
Nem hallottam még olyanról, hogy egy társasház idáig eljutott volna."

A fizetésképtelen társasháznál rendkívüli befizetést szoktak elrendelni. Ennek oka, hogy a társasházakban baj idején előkerül a józan paraszti ész is és azok megértik, hogyha mindenképp ki kell fizetni (vagy elúszik akár a lakás is) akkor inkább kifizetem békésen, mint néhány év múlva az árverés előtt egy nappal a tripláját.

"Nálunk van olyan külföldi tulajdonos, aki nagyon sokkal tartozik a háznak, de lényegében eltűnt. Azt javasoltam a közös képviselőnek, hogy nézze meg, hogy mi van a tulajdoni lapra írva, de nem történt semmi azóta sem."

Tulajdoni lapba bárki betekinthet. Nem kell ahhoz a közös képviselő.

"Mit lehet végrehajtani egy olyan tulajdonoson, akit nem lehet elérni, és nem is fog tudni arról, hogy végrehajtás lesz ellene?"

Mondjuk az ingatlanát. Attól hogy nem elérhető, még a végrehajtó elárverezi.

"Kerülhet-e egy magán tulajdonban levő ingatlan részlegesen közös tulajdonba ha a tartozás értéke nem éri el az ingatlan piaci értéket?"

Érdekes kérdés. Szerintem nem. Annak nem látnám akadályát, hogy az magántulajdont a társasház megvegyen és közös tulajdon legyen belőle, de az már egy kicsit faramuci, hogy egy magántulajdonban legyen közös tulajdon. Ez már szerintem nem összeegyeztethető a társasház korlátozott jogalanyiságával.

Inkább keressetek valakit aki megvenné az ingatlan.