Társasházak jogásza!

drbjozsef

„Pedig a választáson még nincs is tartózkodás”

Hogyne volna! Kétféle tartózkodás van: a szavazóhelyiségben tartózkodás és az otthon tartózkodás. :-) Illetve van harmadik is, a kocsmában tartózkodás, de azok számomra nem kompetens személyek. :-)

„az eredmény szempontjából egyiknek sincs jelentősége”

No látod, pont ez a jelentősége, hogy egy társasházban nem a szavazóknak van jelentősége, hanem a közgyűlésen jelenlévő tulajdoni hányadnak. Még ha te egy árnyéknak, fantomnak is minősítenéd azt, aki nem akar részt venni a szavazásban. Pedig bizony MajorDomus egészen konkrétan leírta, hogy a jegyzőkönyvben szereplő jelenlévő tulajdoni hányadot kell figyelembe venni, nem pedig a szavazatokat összeszámolva megállapítani, hogy hányan is vannak jelen. Ez utóbbi teljesen irreleváns. De tőlem nyugodtan vitatkozhattok itt napestig, nem engem kell meggyőzni, hanem a kérdezőt. Viszont ő eddig velem vitatkozott egyedül, mostmár mással is megteheti. :-)

Mondok egy gyakorlati példát, nemrég volt:
Szavazás (nem közgyűlésen, hanem taggyűlésen, mert lakásszövetkezet, de szempontunkból ez indifferens)

Kap mindenki egy szavazólapot amikor megérkezik, ekkor igazolja a jogosultságát, majd leül valahova. Jönnek a határozati javaslatok sorban, felolvassák, kérdezik ki igen, ki nem, ki tartózkodik, felírják sorban a felemelt lapokat, összesítik, ez adja hogy egyáltalán határozatképes-e a javaslat, majd szétosztják a HÁROM kategóriára, és eldől, megvan-e a többség.

De senki nem foglalkozik azzal, aki nem emeli fel a céduláját. Nem számolják sehova. Van kérdés amire 35-en szavaznak, van amire 72-en. Ha a 35 nem éri el (első, nem megismételt gyűlésnél) az 50% tagi hányadot, határozatképtelen a kérdésben a szavazás. Ha a 72 eléri, akkor is ennél a kérdésnél a 72=100%-kal. Nem nézik ki jött be közben, ki ment ki, aki nem szavaz olyan, mintha elment volna. Nincs ott. Nem számít.

„egyikük sem szavaz sem az „igen”, sem pedig a „nem” szavazatra”

Ez bennük a közös. De a közös rész itt véget is ér. A tartózkodó beleszámít a határozatképességbe, és a határozat elfogadásba IS, míg a nem szavazó egyikbe se.

Gyakorlati szempontból itt lent láthatod, csak még mindig nem érted. Nem kicsi különbség.

Elméleti szempontból meg még inkább. Szerintem az, aki egy választáson faszt rajzol a szavazólapra, meg az, aki otthon tunkolja a lecsót a béjvaccs előtt, az teljesen más üzenetet hordoz - pedig az eredmény szempontjából egyiknek sincs jelentősége. Pedig a választáson még nincs is tartózkodás.

drbjozsef

„azt meg végképp nem is értem, hogyan lehet összemosni a nem szavazókat a tartózkodó szavazókkal, az teljesen más jelentésű nem csak elméleti, de gyakorlati szempontból is”

Miért ne lenne a kettő ugyanaz? Mindkettő jelen van a szavazáskor, csak az eredményben egyikük se bír döntő képességgel, mert egyikük sem szavaz sem az „igen”, sem pedig a „nem” szavazatra. A tartózkodók száma egyedül az összes szavazat számában jelentkezik, de mint írtam, ugyanúgy nem döntő jelentőségű. Most akkor szerinted mi a franc különbség van még?

„JELEN van az >> aki AKÁR szavazhat is.
Aztán majd eldönti, hogy az
igen
nem
tartózkodik
lapított (nem szavazott)
listára kerül fel.”

Majdnem.
Merthogy "lapított" halmaz a szavazás szempontjából NINCS : 44§.
Határozatképesség a szavazáskor, és HÁROM FELÉ oszlanak a szavazatok. Aki nem szavaz, nem számít se előbbibe, se az eredménybe.

(azt meg végképp nem is értem, hogyan lehet összemosni a nem szavazókat a tartózkodó szavazókkal, az teljesen más jelentésű nem csak elméleti, de gyakorlati szempontból is)

Nem. Aki nem vesz részt a szavazásban, az nincs jelen.

JELEN van az >> aki AKÁR szavazhat is.

Aztán majd eldönti, hogy az

• igen
• nem
• tartózkodik
• lapított (nem szavazott)

listára kerül fel.

jajistenem

Ez nem satisztika, ahol megengedettek a ferdítések, ilyen gyenge okfejtéssel.

:D

KBS

Én pontosan erről beszéltem eddig, amiről MD. Aki nem szavaz vagy tartózkodik, az ugyanúgy jelen van a közgyűlésen, mivel azt még az elején a jegyzőkönyvben rögzítették a tulajdoni hányaduk alapján. Nem az szabja meg a „jelenlétet”, hogy szavaznak vagy nem.

„38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában
illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a
megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni
hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.”

Hozzá teszem, hogy MajorDomus fórumtárs közös képviseletet, társasházkezelést is végez hivatásból, úgyhogy az ő véleményét sokkal jobban elfogadnám a kérdező helyében.

Állj már meg! Az 1734 csak azokkal együtt annyi, akik nem szavaztak. Nélkülük a jelen lévők száma csak 1419. Annak pedig a 848 több, mint a fele.

Feleslegesen ragozzátok a semmit!

A közgyűlés a döntéseit - a jelenlévő tulajdonostársak ! tulajdoni hányada alapán számitott ! -szavazattöbbségével hozza! 38§!

Igennel szavazott a javaslatra 848 túl.hányad,az 1734-ből! 49 %

nincs többség!
javaslat elutasitva!
pont.

papus,

kaptál olyat is, KBS-től, csak paragrafust nem. Hogy miért nem tudom, de az sejtem, hogy nincs ennél több, mint amit Te is idéztél. Az értelmezésen van a vita. A többi rajtad áll, ha úgy érzed, szabálytalan volt, futtasd meg a bíróságon.

Szomorú örökös

A határozat képességgel nincs gond, mert ha hárman vannak az akkor is megvan. (megismételt közgyűlés) Ez nem kérdés.

Én nem beszeltem abszolut többségről, nekünk mint már írtam egyszerű többséget ír az SZMSZ.

Én csak segítséget kértem a szavazás mikéntjéről, illetve jogi értelmezést, jogszabály megjelölésével hogy hogyan számpljuk a szavazatokat.

A parlamenti szavazást példaként hoztam fel, mert szerintem a kettő között nincs különbség.
Nem hiszem hogy egy parlamenti, önkormányzati, egyesületi, vállalati, szakszervezeti, stb. választás (hiszen sok helyen lehet szavazni az életben) mind más és más szabály vonatkozna.

És ha untat, minek válaszolsz, Én olyan jogi szakértőt keresek, aki érdemben tud segíteni. Nem vélemény, hanem segítség kell.
Rajtam kívűl még 160 lakó hitetlenkedik.

Különben úgy látom ahány ember, annyi féle vélemény, ezért is kérem, hozzáértő jogi végzettségű szakember segítségét.

drbjozsef, KBS

Mint írtam, nálam gyakorlatilag a „tartózkodás” sem szavazat, mert az csak két használható szavazat lehet egy eldöntendő kérdésnél, az egyik az igen, a másik meg a nem. Én erre céloztam, hogy aki tartózkodik, az miért is számítana jobban, mint aki egyáltalán nem szavazott? Hiszen a döntésben egyik se vesz részt semmilyen szinten. Én ezt logikusan így látom, de ettől még lehet, hogy köze nincs a valóságnak a logikához (mint ahogy nagyon sok törvénynek, jogszabálynak sem).

Sz.ö.

„44. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés
határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a
továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített
közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:
a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen
lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy
nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem,
tartózkodott bontásban”

Ebből pontosan az következik, amit KBS mondott:

Bent ül egy csomó ember, és AKI SZAVAZ (igen, nem, tartózkodik), annak ezt a szavazatát tulajdoni hányad szerint lebontásban rögzíteni kell. Tehát aki nem is szavazott, az pont olyan, mintha ott sem lett volna. Mert nincs más bontás. A szavazatok három kategóriára bontva, nincs negyedik. Tehát nem számítanak. PONT ezért kell ilyenkor, ahogy a fenti szabály is írja, a konkrét határozathoz tartozó határozatképesség arányát is rögzíteni. Mert lehet olyan kérdés, aminél meglesz, és születhet érvényes határozat, lesz olyan, aminél nem lesz meg, vagyis a szavazatoktól függetlenül nem lesz érvényes határozat.

„aki ott van, csak éppen nem szavazott - gyakorlatilag ugyanaz, mint a tartózkodás”
Csudát. Ugyanaz, mintha ott se lenne.

papus

„Kaphatok véleményt erről a szavazásról?”

A parlamenti házszabály és a társasházi törvény két külön dolog, ne keverd össze a szezont a fazonnal.

„A "nem szavazott" itt sem számít be a létszámba. Mintha ott sem lennének.”

Te így gondolod. Viszont ha a határozatképességet vizsgálják - ezt a jelenléti jegyzőkönyv alapján teszik - akkor bizony ők is ott vannak. Sőt attól, hogy nem szavazott, még véleményt is nyilváníthat a javaslatról. Tehát attól hogy belesz@rik az egészbe, még ő is a tulajdoni hányadba tartozik, csak nem érdekli az, amin te most itt kattogsz már fél napja.

Egyébként ha az abszolút többség döntése kellene, amit már említettél, akkor még azokat is számba kéne venni a szavazatok számlálásakor, akik valóban nincsenek jelen a közgyűlésen. Olvasd el - ha már a parlamenttel példálódzol, hogy mi ennek a fogalomnak a jelentése:

http://www.parlament.hu/…dontesek.htm#…

Viszont aki ott van, csak éppen nem szavazott - gyakorlatilag ugyanaz, mint a tartózkodás - akkor bizony ő a közgyűlés részvételi létszámába beleszámít szerintem.

De tőlem úgy támadod meg a döntést, ahogy akarod, ez itt a fórumon mindig csak egy javaslat, nem pedig maga a tuti. Nem mi fogjuk ezt itt hivatalosan eldönteni. Egyszóval ha rám hallgatsz, úgy csinálod, ahogy akarod. Engem felesleges győzködni tovább, mert már rohadtul nem érdekel! :-)

Szomorú örökös

A "nem szavazott" itt sem számít be a létszámba.
Mintha ott sem lennének.

Szomorú örökös

Kaphatok véleményt erről a szavazásról?

https://kep.cdn.indexvas.hu/…23ad3_wm.jpg

lakotelep83

Itt már kaptál rá választ:

http://www.jogiforum.hu/forum/32/44740

Akkor sorry! Elkerülte a figyelmem és sajnos még mindig nem találom és tanácstalan vagyok, abban a kérdésbe, hogy meg lehet-e igy alapítani a társasházat, hogy egy különálló ház és egy kétgenerációs ház, ami igazából két különálló egység! A társasház alapításhoz ugye kell a szintenkénti alaprajz, amin ugye nincs ajtó a két ikerfél között. Bejegyzik igy az eredeti használatbavételi engedéllyel?

lakotelep83

Ezt már hányadjára kérdezed meg?
Szerintem éppen harmadjára találkozom vele és egy másik topikban választ is kaptál rá.

Kedves Szakértők!

Az alábbi ügyben kérném a segítségüket!
Egy telken ( egy helyrajzi számon) osztatlan közös tulajdonban van egy ház és egy ikerház. Az ikerház 10 éve épült (külön mérőórákkal). A tulajdonosok szerettek volna társasházat alapítani, így 3 albetét jött volna létre. A kerületi építési szabályzat azt mondja ki, hogy "minden 300nm telek terület után 1 db lakás vagy önálló rendeltetési egység építhető". A telek 891 nm így a társasház alapítást elutasították. A szomszédoktól telekvásárlás nem jöhet szoba. Időközben kiderült, hogy az ikerház, mint kétgenerációs ház kapott használatbavételi engedélyt és a két lakás között volt egy ajtó, ami be lett falazva. A jelenlegi tulajdonosok már így vásárolták a lakást, az ajtóról nem tudtak. A tulajdoni lapon a társasházzá alakítási kérelem előtt kivett lakóház 2, gazdasági épület és udvar szerepelt, az elutasítás után már csak kivett lakóház, gazdasági épület és udvar van.
Most a tulajdonosok újra kérelmezni szeretnék a társasház alapítást,de most 2 albetét lenne, az egyik a különálló ház, a másik az ikerház (kétgenerációs ház). úgy, hogy az ikerház két lakására használati megállapodást kötnének. A kérdés, hogy az ajtó újra nyitása nélkül engedélyezni fogják-e a társasház alapítást? Az eredeti használatbavételi engedélyt elfogadja a földhivatal? A földmérő által készített új változási vázrajzon nem szerepel ajtó. Az ikerház egyik felét értékesíteni szeretnék, erre hitel és csok igényelhető?