Társasházak jogásza!

„van alapító okirat is, szmsz is”
Van is, meg nincs is. Van, mert a földhivatalhoz be kellett nyújtani a feljegyzéshez - de nincs, mert az igazából csak egy tervezet, amelyet a közgyűlésnek még el kell fogadnia. (Majd ha lesz használatba vételi engedély, és ezzel lesz ház. Nem létező - csak tervezett - társasháznak nyilván alapító okirata sincs.)

2018. aug. 22-én írásbeli szavazás kiírására került sor a társasházba. Az eredménye: a tulajdonosok elfogadták, hogy elektronikis működtetésű sorompó kiépítése történik, mely reggel 7:00 - délután 17:00 óráig nyitott állapotban lesz, a fennmaradó időszakban pedig zárva, csak távirányítóval működtethető. A szavazás arána: 6802/10000, akik elfogadták a javaslatot. Az épület vegyes rendeltetésű, 1. és 2. szinten lakások, a földszinten üzletek találhatók. A közös képviselő 2018. szeptember 26-án tájékoztatta a társasház tulajdonosait a szavazás eredményéről, elküldte a jegyzőkönyv másolatát.
Ezt követően 2018. október 10-én közös képviselő rendkívüli közgyűlést hívott össze október 18-i dátummal ezen napirendi pont miatt: Közgyűlési határozat módosítása, hogy a sorompó reggel 7:00 - este 20:00 óráig legyen nyitott állapotban.
Tudomásom szerint a társasházi törvény kimondja, hogy egy érvényes közgyűlési határozatot csak bírósági úton lehet megtámadni a határozat hozatalától számított 60 napon belül, a közös képviselő nem hívhatott volna ez ügyben újabb rendkívüli közgyűlést, tehát az ott megszavazott eredmény érvénytelen.
Kérem ez ügyben adjanak nekem egy hivatalos állásgfoglalást, illetve ha a közös képviselő nem tartja magát a lakók által első körben írásban megszavazott eredményhez, akkor milyen szervhez, kohez lehet ez ügyben fordulni.
Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm!

A tulajdonközösség értelemszerűen bármikor
megváltoztathatja a határozatait. Érdekes lenne, ha csak
bíróság jogerős érvénytelenítő ítélete után hozhatna más tartalmú határozatot:)

Picibo

Tudod: a megtámadás az egy nagyon más dolog mint az önkéntes módosítás.

Hát én ezt a határozat megváltoztatását egy újabb közgyűlés során, ahova sokkal kevesebben mentek el, mint az eredeti határozat meghozatalakor én még mindig törvényelenesnek tartom, de aki ért hozzá, írjon, ha nem így van. A társasházi törvény kimondja, "a társasházakról szóló törvény alapján a határozat meghozatalától számított 60 napon belül keresettel kérhetjük a bíróságtól a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a tulajdonostársak által meghozott határozat a jogszabály, a társasházi alapító okirat, illetve szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseit sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár."
Tehát az eredeti közgyűlési határozatot csak akkor lehetett volna felülírni, ha bírósághoz fordul az, akinek a döntés nem felel meg. Nem pedig úgy, hogy a közös képviselő összehív egy újabb közgyűlést.
Vagy rosszul gondolom?

Rosszul.

Ha a közös akarat az, hogy megváltoztassák (értsd : új közgyűlésen, megismételt esetén akár jelenlévők számától függetlenül is, ha nem a törvényben nevesített minősített többség kell), akkor megváltoztathatják bármikor.

Ha NINCS meg a közös akarat, akkor fordulhat bírósághoz az, akinek a határozat a jogos érdekét sérti szerinte.

Ha nincs meg a többségi akarat!

Akár minden 8.napon módosithatják a döntést.....

Kedves Fórumtársak!

Adódott egy "albetétesítési" kérdés.
Vajon egy különálló épület albetétesítése kapcsán van lehetőség a külső befoglaló méretet albetétesíteni, vagy csupán a belső területeket lehetséges?
(Társasház melléképületét albetétesíteném.)
Szeretném, hogy a főfalak és a tetőszerkezet is hozzám tartozzon, lehetséges ez jogilag?
A lapostető felületét se használhassa senki.

Természetben teljesen elkülönül fizikailag, a költségviselés is teljesen el fog különülni.

Érdemben senki sem tudott nekem erre a kérdésre választ adni sajnos.

Üdvözlettel!

Csepel 125,

én nem értek hozzá, de szerintem nincs semmi passzus arra, hogy miért ne lehetne.
Az albetétesítéshez a közösség 100%-ának egyetértése kell, és ha mindenki elfogadja úgy, ahogy akarod, akkor nem tiltja semmi.

A Tht. ezt írja csak ezzel kapcsolatban :

„9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,

c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,

4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

10§(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.”

Módosítani kell az alapító okiratot, meghatározni az új külön tulajdonú új albetétet (ami lehet csak a belseje, és akár a teljes különálló ingatlan), és újraszámolni és újra meghatározni a tulajdoni hányadokat, ha kell.

Kedves DrbJózsef!

Köszönöm a tanácsot, többen nem tudtak választ adni a kérdésemre.

Üdvözlettel!

Megjegyzem, az, hogy albetétesítitek, attól még az közös tulajdon marad. A használatot is szabályozni kell, és ha másik tulajdonos is akarja, akkor nem lesz egyszerű. Ha pedig az albetétet el akarjátok adni, külön tulajdonná változtatni, ahhoz legalább 2/3-os többség kell majd.

@F.Laca

„Ámde a lift az egyáltalán NEM LÉTSZÜKSÉGLET, hanem (...) luxus! ”

En ugyanezzel az allasponttal ertek egyet, pedig nem vagyok földszinti lako.

Egy masik nezöpontbol megközelitve, meg ugy gondolom, hogy ha valaki egy liftes tarsashazba költözik a földszintre, az vallalja a lift költsegeit is.

Miert nem lehet ugy megegyezni, hogy csak az fizeti a liftet, aki hasznalja? Csak annak lenne hozzaferese a lifthez, (chip, kulcs) aki fizeti is a lift költsegeit.

HausOhneFenster

„Egy masik nezöpontbol megközelitve, meg ugy gondolom, hogy ha valaki egy liftes tarsashazba költözik a földszintre, az vallalja a lift költsegeit is.”

Úgy bizony és én egyáltalán nem tartom felesleges luxusnak egy több emeletes házban a liftet. Gondolj csak bele, hogy ha mondjuk az első emeleten eltörik a lábad és gyakorlatilag lift nélkül egyedül soha nem tudsz lejönni egy lépcsőn. Nincs több kérdésem!

„Miert nem lehet ugy megegyezni, hogy csak az fizeti a liftet, aki hasznalja? Csak annak lenne hozzaferese a lifthez, (chip, kulcs) aki fizeti is a lift költsegeit.”

És hogy mérnéd az áramfogyasztását külön? Egyetlen, az áramszolgáltató által havonta leolvasott villanyórája van egy társasháznak. Ezen óra méri a lift fogyasztását is. Hogy vennéd le belőle csak a lift fogyasztását, hogy az igazságos maradjon? Az áramszolgáltató nem foglalkozik almérőkkel, így erre apellálni teljesen felesleges. Másik főmérőt se fognak csak ezért felszerelni. Szóval hogyan?

Egyébként egy nyíregyházi társasházban - médiahír lett belőle - egy közös képviselő chip-üzemeltetésűvé akarta a lift vezérlését átalakítani, hogy csakis az tudja használni, akinek a közös költség befizetése rendben van. Szerinted mekkora felháborodás lett belőle? Nagy!

http://www.szon.hu/…zert/2957133

Nem értünk egyet.
Komlón 13 társasház működik igy,ebből is voltak tv riportok.
szmsz módosításkell hozzá,közgyűlés kevés..

Csepel !
megoldható új Alapitó Okirattal,de a gatyád rámegy!

F.Laca

„Ha valakinek valóban közös-költség elmaradása van, avagy egyszerűen csak nem fizet, annak hátralékáért miért kellene abban a házban másnak állnia a sarat?”

Ez pontosan ugyanaz, mint a gyermek-láthatás egy elvált házaspár esetén. Hiába nem fizeti rendesen a gyerektartást az apa mondjuk, az anya nem korlátozhatja a gyermek láthatását. A tartozás egy dolog, de a lift ugyanúgy egy társasházban a tartozással rendelkező lakó tulajdona is, nem kizárólag a fizető lakóké vagy a közös képviselőé, két külön dologról beszélünk, nem lehet keverni.

Kedves MajorDomus!

Miért írja, hogy a "gatyám rámenne"?
Az alapítóokirat módosítás költsége miatt, vagy a 49nm belső alapterület helyett 60nm külső alapterület után fizetett közösköltség miatt?

Alapító okiratot mindenképpen módosítani kell majd, mivel még nem szerepel benne az épület.

Olyan jó témákat hoznak fel, öröm olvasni a meglátásokat. Mennyiszer áll szemben az igazságérzet a joggal...

Csepel
Egy 80 lakásos házban,kb. félmillió.

F.laca

Ez akkor lenne igaz,ha ,,felhővárosban,, vennél lajést,ahol ax 55 m2-ed a talajszint felett lebeg.

Egy társasházban azonban minden lakáshoz tartozik tekekhányad,és tartozik a közös tulajdonból eszmei hányadrész. A te ,.logikád,, szerint, akkor nem léphetsz be a kerékpártárolóba,a szemetedet a telkeden égeted el,és kötélhágcsón mész fel a lakásodba,mert a közös tulajdont úgye nem vetted meg.
Az üzletek bérlői ugyanigy,ugyanilyen jogon vehették meg az üzleteiket.
A társasház létrehozásának alapfeltétele,hogy a közös és külön tulajdonu részek,egységes egészet alkotnak műszaki,jogi,fenntartási.és ebből következően pénzügyi szemontból is.

Mivel a társasház nen jogi személy,ezért jött létre a sortartásos kezesség intézménye.

Jav: ,,lakást,,

F.Laca

„Igen ám, de máig vannak olyan üzletek, melyek csupán bérlemények! Ott a tulajdonos kicsoda?
Elvileg persze lehetne az önkormányzat”

Pontosan így van! Nagyon sok olyan társasház létezik, amelyben marad az önkormányzatnak is jelentős része, akár lakások esetében, akár az üzletekre vonatkozóan is. Ilyen esetben társasháznak nevezik és a tulajdonosok között ott szerepel az önkormányzat is az adott albetét mellett. Akkor bizony annak a lakásnak, üzletnek a bérleti joga felett ők rendelkeznek, mint tulajdonosok, nem a társasház, így az ő kasszájukba folyik be a bérleti díj. Mivel írtad, hogy ti a saját bérleményeteket vettétek meg, így nagy valószínűséggel ott az üzletek maradtak önkormányzati tulajdonban. Az ilyen társasházakban a különféle fejlesztésekből, felújításokból az önkormányzat is mindig ki kell vegye a részét, ezt a közös képviselő intézi általában.

Ezt úgy hívják, hogy vegyes tulajdonu társasház.
Valószinűhogy F laca az önkormányzattól vette meg a korábbi bérelt lakását,igy erősen esélyes hogy az önkormányzat a zsíros falatot, az üzleteket nem adta el, hanem bérbeadja,mint nálam is jó pár üzletek

Esélyes -ha az üzletek nagy alapterületüek -hogy még mindig az önkori a többségi tulajdonos.

A közgyűlés által megállapitott közös költséget köteles fizetni az üzlete után,a közös képviselő számlája alapján.
Értelemszerűen a felújitási költségeket is!

jav: jó pár társasházban

MD
A közös költségről nem adható számla!

Dehogynem!

Csak a tulajdonos felé nem adható!
minden más esetben,ha például a bérlő a fizető,és költségként el kivánja számolni,adható,sőt kell is adni!!

ajánlott olvasmány; C/2000 tv. a számvitelről

A társasház közös tulajdon eladásához eddig mindenki azt mondta, hogy 100%-os beleegyezés kell a tulajdonostársak részéről.
Most viszont találtam egy "cikket", amely szerint, ha az alapítóokirat a 2/3-ados döntést nem engedélyezi ezen döntés esetében, akkor 4/5-ödös döntés is elegendő.
Vajon ez igaz? Abban az esetben is igaz, ha az alapító okiratban 100%-os döntés kell az eladáshoz?
(közös tulajdont képező melléképület az érdeklődésem alanya)

http://www.hidasi.hu/index.php?…

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni közös költség tartozás témakörben.

2017 novemberben vásároltunk sorházi társasházi lakást Budapesten, majd néhány hónap múlva egy kedvezőbb lehetőség miatt, felújítás után kis haszonnal értékesítettük és vidékre költöztünk.

Mindkét adás-vétel rendben lezajlott, egy dolgot kivéve. A közös költség fizetési kötelezettséggel kapcsolatban nullás igazolást sem a vásárláskor az eladó, majd a továbbértékesítés során mi sem tudtunk kérni, mivel a ház közös képviselője hosszú ideje nem volt elérhető. A közös költség mértékét sem tudtuk semmilyen forrásból.

A szomszédok -és az eladónk- egybehangzó tájékoztatása alapján a társasház bankszámlájáról évek óta visszaérkeztek a lakók utalásai, a postai, közös képviselet címére küldött befizetések sem értek célba. Utóbb kiderült, hogy a közös képviselő hosszas kórházi kezelés miatt volt akadályoztatva munkája ellátásában. Önkormányzati lakások is vannak a társasházban, tőlük is próbáltunk segítséget kérni a helyzet rendezésében, de olyan hosszadalmas procedúrát vázoltak fel a folyamat kapcsán, amit nem szeretünk volna végigjárni.

Tekintettel arra, hogy sorházi társasházi lakásról volt szó, önálló kerttel, a közös képviseletnek nem láttuk különösebb hiányát, az aktuális fogyasztásmérő óra állásokat rögzítve birtokba vettük az ingatlant, majd értékesítettük tovább. Vásárlónk ugyanígy gondolhatta, hiszen ennek tudatában megvásárolta, birtokba vette a lakást.

Fontos, hogy mindkét adásvételi szerződésbe az került, hogy a lakás per, teher és igénymentes.

A minap telefonon hívott a vásárlónk, miszerint nemrég sikerült rendezni a társasház közös képviseletének helyzetét, a korábbi elhunyt.
Az új közös képviselet pedig eljuttatta a lakókhoz az egyes lakások közös költséggel kapcsolatos egyenlegét.
Kiderült, hogy 560 ezer Ft tartozás gyűlt össze az ingatlan kapcsán, mivel 2013 eleje óta nem fizette a két minket megelőző tulajdonos -és fentiek miatt mi sem- a havi 9600 Ft közös költséget.

Vevőnk továbbértékesíteni kívánja a lakást, ennek érdekében(?) ezt a tartozást ki kívánja fizetni, de a kifizetett költségei kapcsán,ha máshogy nem megy peres úton szeretné rajtam behajtani. Elmondása alapján két ügyvéddel egyeztetett, mindketten azzal bíztatták, hogy ezt az összeget sikerrel be tudja rajtam hajtani.

Milyen megoldást javasoltok a fenti helyzetre? Van-e alapja annak, hogy sikerrel perelne minket a vevőnk azon az elmaradáson túl, amikor a birtokunkban volt. lakás?