Társasházak jogásza!

Hát azért ez nem ilyen egyszerű!

„Hogy pl. az eladó a kialakult helyzet miatt vállalja, hogy a tulajdonba/birtokba lépés előtti időszakra vállalja a rendezését.”

Helyesebben:

Hogy pl. az eladó a kialakult helyzet miatt vállalja, hogy a tulajdonba/birtokba lépés előtti AZON időszakra, amikor ő volt a tulajdonos vállalja a tartozás rendezését, de a régebbieket nem, azt az azt felhalmozó tulajdonosokon hajtsa be.

Ez elég egyértelmű lett volna.

Én most a helyedben azt tenném, hogy írnék neki egy ajánlott levelet, hogy mivel egyébként is tudatában volt ennek a tartozásnak, ezért ha küld egy részletes kimutatást, akkor hajlandó vagyok a rám eső időszakban felhalmozott tartozást természetesen kifizetni neki, de mivel a korábbi tartozásokhoz semmi közöm, arra perelje a korábbi tulajdonosokat. Megteheti, annak ellenére, hogy nem tőlük vette a lakást, mert ha bárki helyett kifizeted annak tartozását, akkor azt követelheted tőle. Kérd, hogy jelölje meg a jogszabály helyet, ami alapján a teljes hátralékot tőled követeli.

Aztán meglátod mire hivatkozik pontosan.

Esetleg kereshetsz egy ügyvédet, aki neked ad igazat (mondom, a pdf alapján még a bíróságon sem egyértelmű a kérdés), és írtok bele pár szép hivatkozást meg paragrafust, hogy miért nem fizeted ki más tartozását.

Értem.

Azt viszont nem értem, ha tudatában volt a Ti eladótok, és ti is amikor eladtátok az ingatlant, hogy közös költség tartozás van, akkor az miért nem lett beleírva a szerződésbe? Hogy pl. az eladó a kialakult helyzet miatt vállalja, hogy a tulajdonba/birtokba lépés előtti időszakra vállalja a rendezését.

De mindegy is : a vevő a közös költség tekintetében normál adásvételnél vagy a tulajdonszerzéstől köteles fizetni, vagy a szerződés szerint (pl. birtokbaadástól), ha ettől eltérően állapodnak meg. A közös költség annak a személynek a tartozása, aki azt felhalmozta, a vevőtől csak akkor követelhető, ha erre kifejezetten kötelezettséget vállalt.

Ugyanakkor : nem teljesen egységes a joggyakorlat a kérdésben. Olvasd el ezt (4.oldal, 2.kérdés) :

http://www.kuria-birosag.hu/…efoglalo.pdf

Ráadásul Te önhibádon kívül nem fizettél (ha jól értem hogy a számláról is visszautalták a befizetéseket), ez is számíthat. De az alapkérdésben nem.

Ha én lennék a vevőd, kérnék egy részletes kimutatást a tartozásról, főleg dátumokkal, lekérnék egy tulajdoni lapot, és miután kifizettem, az azt felhalmozó tulajdonosok ellen egyben indítanék pert, mindenkit a saját időszakára.

De nem lehetetlen, hogy a Te vevőd és az általa megkérdezett ügyvédek a szerződésben általad is aláírt "per-, teher-, és illetékmentes" kitétel alapján gondolják, hogy majd tőled követelik egyben, és ha neked ez nem tetszik, majd pereld be a Te eladódat a különbözetre, ami nem a Te időszakodra vonatkozik.

Őszintén szólva nem látom be, hogy a fenti Kúria által végzett elemzés alapján ne tehetnék meg, és ne ítélné meg egy bíró. Vagy nem.

drbjozsef

Nem terveztem többször feltenni a kérdést.
A másik topikban kapott válasz bár megnyugtató számomra, de egy kissé rövid.

Ezért itt is megkérdeztem, hátha érkezik egy hosszabb, valamiféle indoklást -miért nem perelhet engem sikerrel a korábbi lakók tartozása miatt- is tartalmazó válasz.

Feltételeztem, hogy érezhető a soraimból, hogy nem azzal a néhány hónapra vonatkozó 9600 Ft közös költség megfizetésével van problémám, amikor én voltam a tulajdonos, hanem az előttem lakók több, mint fél milliójával.

Kaptál helytálló választ.
Mi szeretnél még? Addig kérdezel, amíg valaki azt nem írja, hogy nem, nem követelhetik rajtad?

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni közös költség tartozás témakörben.

2017 novemberben vásároltunk sorházi társasházi lakást Budapesten, majd néhány hónap múlva egy kedvezőbb lehetőség miatt, felújítás után kis haszonnal értékesítettük és vidékre költöztünk.

Mindkét adás-vétel rendben lezajlott, egy dolgot kivéve. A közös költség fizetési kötelezettséggel kapcsolatban nullás igazolást sem a vásárláskor az eladó, majd a továbbértékesítés során mi sem tudtunk kérni, mivel a ház közös képviselője hosszú ideje nem volt elérhető. A közös költség mértékét sem tudtuk semmilyen forrásból.

A szomszédok -és az eladónk- egybehangzó tájékoztatása alapján a társasház bankszámlájáról évek óta visszaérkeztek a lakók utalásai, a postai, közös képviselet címére küldött befizetések sem értek célba. Utóbb kiderült, hogy a közös képviselő hosszas kórházi kezelés miatt volt akadályoztatva munkája ellátásában. Önkormányzati lakások is vannak a társasházban, tőlük is próbáltunk segítséget kérni a helyzet rendezésében, de olyan hosszadalmas procedúrát vázoltak fel a folyamat kapcsán, amit nem szeretünk volna végigjárni.

Tekintettel arra, hogy sorházi társasházi lakásról volt szó, önálló kerttel, a közös képviseletnek nem láttuk különösebb hiányát, az aktuális fogyasztásmérő óra állásokat rögzítve birtokba vettük az ingatlant, majd értékesítettük tovább. Vásárlónk ugyanígy gondolhatta, hiszen ennek tudatában megvásárolta, birtokba vette a lakást.

Fontos, hogy mindkét adásvételi szerződésbe az került, hogy a lakás per, teher és igénymentes.

A minap telefonon hívott a vásárlónk, miszerint nemrég sikerült rendezni a társasház közös képviseletének helyzetét, a korábbi elhunyt.
Az új közös képviselet pedig eljuttatta a lakókhoz az egyes lakások közös költséggel kapcsolatos egyenlegét.
Kiderült, hogy 560 ezer Ft tartozás gyűlt össze az ingatlan kapcsán, mivel 2013 eleje óta nem fizette a két minket megelőző tulajdonos -és fentiek miatt mi sem- a havi 9600 Ft közös költséget.

Vevőnk továbbértékesíteni kívánja a lakást, ennek érdekében(?) ezt a tartozást ki kívánja fizetni, de a kifizetett költségei kapcsán,ha máshogy nem megy peres úton szeretné rajtam behajtani. Elmondása alapján két ügyvéddel egyeztetett, mindketten azzal bíztatták, hogy ezt az összeget sikerrel be tudja rajtam hajtani.

Milyen megoldást javasoltok a fenti helyzetre? Van-e alapja annak, hogy sikerrel perelne minket a vevőnk azon az elmaradáson túl, amikor a birtokunkban volt. lakás?

A társasház közös tulajdon eladásához eddig mindenki azt mondta, hogy 100%-os beleegyezés kell a tulajdonostársak részéről.
Most viszont találtam egy "cikket", amely szerint, ha az alapítóokirat a 2/3-ados döntést nem engedélyezi ezen döntés esetében, akkor 4/5-ödös döntés is elegendő.
Vajon ez igaz? Abban az esetben is igaz, ha az alapító okiratban 100%-os döntés kell az eladáshoz?
(közös tulajdont képező melléképület az érdeklődésem alanya)

http://www.hidasi.hu/index.php?…

Dehogynem!

Csak a tulajdonos felé nem adható!
minden más esetben,ha például a bérlő a fizető,és költségként el kivánja számolni,adható,sőt kell is adni!!

ajánlott olvasmány; C/2000 tv. a számvitelről

MD
A közös költségről nem adható számla!

jav: jó pár társasházban

Ezt úgy hívják, hogy vegyes tulajdonu társasház.
Valószinűhogy F laca az önkormányzattól vette meg a korábbi bérelt lakását,igy erősen esélyes hogy az önkormányzat a zsíros falatot, az üzleteket nem adta el, hanem bérbeadja,mint nálam is jó pár üzletek

Esélyes -ha az üzletek nagy alapterületüek -hogy még mindig az önkori a többségi tulajdonos.

A közgyűlés által megállapitott közös költséget köteles fizetni az üzlete után,a közös képviselő számlája alapján.
Értelemszerűen a felújitási költségeket is!

F.Laca

„Igen ám, de máig vannak olyan üzletek, melyek csupán bérlemények! Ott a tulajdonos kicsoda?
Elvileg persze lehetne az önkormányzat”

Pontosan így van! Nagyon sok olyan társasház létezik, amelyben marad az önkormányzatnak is jelentős része, akár lakások esetében, akár az üzletekre vonatkozóan is. Ilyen esetben társasháznak nevezik és a tulajdonosok között ott szerepel az önkormányzat is az adott albetét mellett. Akkor bizony annak a lakásnak, üzletnek a bérleti joga felett ők rendelkeznek, mint tulajdonosok, nem a társasház, így az ő kasszájukba folyik be a bérleti díj. Mivel írtad, hogy ti a saját bérleményeteket vettétek meg, így nagy valószínűséggel ott az üzletek maradtak önkormányzati tulajdonban. Az ilyen társasházakban a különféle fejlesztésekből, felújításokból az önkormányzat is mindig ki kell vegye a részét, ezt a közös képviselő intézi általában.

Jav: ,,lakást,,

Csepel
Egy 80 lakásos házban,kb. félmillió.

F.laca

Ez akkor lenne igaz,ha ,,felhővárosban,, vennél lajést,ahol ax 55 m2-ed a talajszint felett lebeg.

Egy társasházban azonban minden lakáshoz tartozik tekekhányad,és tartozik a közös tulajdonból eszmei hányadrész. A te ,.logikád,, szerint, akkor nem léphetsz be a kerékpártárolóba,a szemetedet a telkeden égeted el,és kötélhágcsón mész fel a lakásodba,mert a közös tulajdont úgye nem vetted meg.
Az üzletek bérlői ugyanigy,ugyanilyen jogon vehették meg az üzleteiket.
A társasház létrehozásának alapfeltétele,hogy a közös és külön tulajdonu részek,egységes egészet alkotnak műszaki,jogi,fenntartási.és ebből következően pénzügyi szemontból is.

Mivel a társasház nen jogi személy,ezért jött létre a sortartásos kezesség intézménye.

Kedves MajorDomus!

Miért írja, hogy a "gatyám rámenne"?
Az alapítóokirat módosítás költsége miatt, vagy a 49nm belső alapterület helyett 60nm külső alapterület után fizetett közösköltség miatt?

Alapító okiratot mindenképpen módosítani kell majd, mivel még nem szerepel benne az épület.

Olyan jó témákat hoznak fel, öröm olvasni a meglátásokat. Mennyiszer áll szemben az igazságérzet a joggal...

F.Laca

„Ha valakinek valóban közös-költség elmaradása van, avagy egyszerűen csak nem fizet, annak hátralékáért miért kellene abban a házban másnak állnia a sarat?”

Ez pontosan ugyanaz, mint a gyermek-láthatás egy elvált házaspár esetén. Hiába nem fizeti rendesen a gyerektartást az apa mondjuk, az anya nem korlátozhatja a gyermek láthatását. A tartozás egy dolog, de a lift ugyanúgy egy társasházban a tartozással rendelkező lakó tulajdona is, nem kizárólag a fizető lakóké vagy a közös képviselőé, két külön dologról beszélünk, nem lehet keverni.

Nem értünk egyet.
Komlón 13 társasház működik igy,ebből is voltak tv riportok.
szmsz módosításkell hozzá,közgyűlés kevés..

Csepel !
megoldható új Alapitó Okirattal,de a gatyád rámegy!

HausOhneFenster

„Egy masik nezöpontbol megközelitve, meg ugy gondolom, hogy ha valaki egy liftes tarsashazba költözik a földszintre, az vallalja a lift költsegeit is.”

Úgy bizony és én egyáltalán nem tartom felesleges luxusnak egy több emeletes házban a liftet. Gondolj csak bele, hogy ha mondjuk az első emeleten eltörik a lábad és gyakorlatilag lift nélkül egyedül soha nem tudsz lejönni egy lépcsőn. Nincs több kérdésem!

„Miert nem lehet ugy megegyezni, hogy csak az fizeti a liftet, aki hasznalja? Csak annak lenne hozzaferese a lifthez, (chip, kulcs) aki fizeti is a lift költsegeit.”

És hogy mérnéd az áramfogyasztását külön? Egyetlen, az áramszolgáltató által havonta leolvasott villanyórája van egy társasháznak. Ezen óra méri a lift fogyasztását is. Hogy vennéd le belőle csak a lift fogyasztását, hogy az igazságos maradjon? Az áramszolgáltató nem foglalkozik almérőkkel, így erre apellálni teljesen felesleges. Másik főmérőt se fognak csak ezért felszerelni. Szóval hogyan?

Egyébként egy nyíregyházi társasházban - médiahír lett belőle - egy közös képviselő chip-üzemeltetésűvé akarta a lift vezérlését átalakítani, hogy csakis az tudja használni, akinek a közös költség befizetése rendben van. Szerinted mekkora felháborodás lett belőle? Nagy!

http://www.szon.hu/…zert/2957133

@F.Laca

„Ámde a lift az egyáltalán NEM LÉTSZÜKSÉGLET, hanem (...) luxus! ”

En ugyanezzel az allasponttal ertek egyet, pedig nem vagyok földszinti lako.

Egy masik nezöpontbol megközelitve, meg ugy gondolom, hogy ha valaki egy liftes tarsashazba költözik a földszintre, az vallalja a lift költsegeit is.

Miert nem lehet ugy megegyezni, hogy csak az fizeti a liftet, aki hasznalja? Csak annak lenne hozzaferese a lifthez, (chip, kulcs) aki fizeti is a lift költsegeit.

Megjegyzem, az, hogy albetétesítitek, attól még az közös tulajdon marad. A használatot is szabályozni kell, és ha másik tulajdonos is akarja, akkor nem lesz egyszerű. Ha pedig az albetétet el akarjátok adni, külön tulajdonná változtatni, ahhoz legalább 2/3-os többség kell majd.

Kedves DrbJózsef!

Köszönöm a tanácsot, többen nem tudtak választ adni a kérdésemre.

Üdvözlettel!

Csepel 125,

én nem értek hozzá, de szerintem nincs semmi passzus arra, hogy miért ne lehetne.
Az albetétesítéshez a közösség 100%-ának egyetértése kell, és ha mindenki elfogadja úgy, ahogy akarod, akkor nem tiltja semmi.

A Tht. ezt írja csak ezzel kapcsolatban :

„9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,

c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,

4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

10§(6) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.”

Módosítani kell az alapító okiratot, meghatározni az új külön tulajdonú új albetétet (ami lehet csak a belseje, és akár a teljes különálló ingatlan), és újraszámolni és újra meghatározni a tulajdoni hányadokat, ha kell.

Kedves Fórumtársak!

Adódott egy "albetétesítési" kérdés.
Vajon egy különálló épület albetétesítése kapcsán van lehetőség a külső befoglaló méretet albetétesíteni, vagy csupán a belső területeket lehetséges?
(Társasház melléképületét albetétesíteném.)
Szeretném, hogy a főfalak és a tetőszerkezet is hozzám tartozzon, lehetséges ez jogilag?
A lapostető felületét se használhassa senki.

Természetben teljesen elkülönül fizikailag, a költségviselés is teljesen el fog különülni.

Érdemben senki sem tudott nekem erre a kérdésre választ adni sajnos.

Üdvözlettel!

Ha nincs meg a többségi akarat!

Akár minden 8.napon módosithatják a döntést.....