Társasházak jogásza!

Kedves Szomorú Örökös!

Köszönöm javaslatod, ezen a körön is túl vagyok, csakhogy a főépítész is tovább küldött.
Ez nem egy mostanság engedély nélkül épült épület, nem szeretnék fennmaradási engedélyt sem kérni.
Tudomásul vételt szeretnék, hogy ez ott van és az, ami.
Megfeledkezett róla a társasház az alapításkor és nem lett feltűntetve.
Tervei nem maradtak fenn, lehetséges, hogy őrház mivolta miatt szándékosan.

Amint Nonolet javasolta, azt a 3 lépést lenne jó végig vinni. Csakhogy a hivatalban eddig elutasításba, majd továbbküldésbe ütköztünk.

10 év után "minden mindegy", hisz már
MEGVÁLTOZTATHATATLAN TÉNNYÉ kövült a helyzet!

Tetszett volna a hivatalnak időben ébrednie...

Viszont MEG KELL!!! OLDANI a regisztrációt az ingatlan nyilvántartásban, amire ugye törvény kötelezi az ügyfelet.

Erre van kitalálva a: "Hatósági bizonyítvány" intézménye.

Ami átvágja a gordiuszi csomót.
Miszerint

• már NEEEEEEM kötelezhető fennmaradásira

de

• valami alapján NYILVÁNTARTÁSBA KELL venni

Ha kiderül az épület léte...

Csepel 125

Jómagam 1,5 évig ügyintéztem-vitáztam amíg végre
egy ÉRTELMES osztályvezető végre hajlandó volt
gondolkodni is felfogta az indoklás lényegét.

Nagyon nehéz az "így szoktuk" tunyaságából kibillenti egy hivatalnokot!

Védi a seggét.. ha nem tesz semmit, abból nem lehet baj alapon.

A gondolkodást se szívesen lépik meg,
de
az önálló döntést aztán végképp nem!!!!

Gyáva lusta alakok szinte kivétel nélkül...
Igazi balkáni típusú szolganépség a magyar hivatalnok.
Sajnos... közelébe se ér agyilag egy németnek pl.

Nem jó a megközelítés.

,,jelenleg osztatlan közös tulajdon,,

hol?

a társasházban?

Ez igaz...

"A társasházzá alapításkor kimaradt ez az épület, így osztatlan közös tulajdon."

Most akkor

• vagy osztatlan közös és akkor nem maradt ki
• vagy kimaradt és akkor nem osztatlan közös

- -

Netán a lakója már el is birtokolta és az övé...

Jó estét kívánok!
Nos, úgy osztatlan közös, hogy nem szerepel az alapító okiratban sem.
Valójában ott áll a kertben a házzal szemben, de hivatalosan sehol sem szerepel, mintha nem is létezne.
Sem az alapítóokiratban, sem pedig a térinformatika rendszerben nem szerepel. Levéltárban sincsen róla semmi.
A kertterület osztatlan közös, így a rajta álló épület is.
Nem egyszerű helyzet.

de bizony az!

a telek,amin áll,a társasház osztatlan közös tulajdona.

a ,,ház,, egy felépítmény, amiből akkor lesz lakás,ha a társasház új Alapitó Okiratot készíttet,amiben albetétként feltüntetik.

mivel ezáltal minden tulajdonosnak megváltozik a tulajdoni hányada,zárt az új Alapitót minden tulajdonosnak alá kell irnia.

egyszerübb az ügy,ha megegyezel a társasházzal,hogy ,,kibéreled,, a telket a rajta álló felépitménnyel együtt 99 évre és ezért tisztes összeget fizetsz nekik adómentesen, úgy könnyebben beleegyeznek.

ehhez elég az egyszerű közgyűlési többség.

Kedves MajorDomus!

Köszönöm meglátásod, ötletes alternatíva a hosszútávú területbérlet.
Az ötleted alapján vajon a melléképület alatt levő, kimért telekterületet lehetne önnálló "albetétté" nyílvánítani?

Alapvetően viszont jogilag teljes értékű lakássá kellene nyílváníttatni, az épületet feltűntetni és önnálló "albetétként".

Üdv. mindenkinek!

Hozzáértő válaszát szeretném kérni az alábbi ügyben:
Társasházban központi fűtési rendszer van.
Lakásokon belüli átalakítást tervez a társasház,
a lakásokon belüli radiátorok szabályozhatóságát megoldani. Ezzel lakáson belüli hőmérséklet szabályozás valósítható meg. Költségmérés, stb. nincs tervben. Jelenleg a lakások egy részében már ezen átalakítások nagy részét a lakók saját
költségükön kialakították. Ezen lakásokban kis költség merülne csak fel, szelepcserék miatt. A lakások többségében azonban nagyobb átalakításra van szükség.
Szabályos, jogszerű-e az, ha az LTP-ből felszabadult pénzből ill. Felújítási alapból a társasház fizeti ki valamennyi lakás költségét? Mivel az említett fedezeti összegek egyéni befizetésekből állnak össze (nagyjából lakásonként egyforma összegek), hogy lehet ezt a költségkiadást minden lakó számára azonos kiadással- közös pénz felhasználással igazságossá-jogszerűvé tenni? Egyáltalán lakáson belüli átalakításhoz ezek az összegek felhasználhatóak, ez a rendeltetésük?
Előre is köszönöm!

Felhasználható, mert ez a rendeltetése
igazság nincs,csak jog van! ha a közgyűlés így döntött, akkor ez van. jellemzően azok,akik ,,ej ráérünk arra még,, alapon eddig sem mozdultak, majd a közös pénzből,nehogy mán az ő zsebükböl......

Ha úgy érzed, hogy a közgyűlési határozat sérti a jogos érdekedet, bírósághoz fordulhatsz.

Sajnos sokszor van ez, hogy valaki felszerelteti a mágnesszelepeket, aztán utána találja ki az egész ház, hogy szereltessék fel, de csak azoknak fizeti, akikhez most kerül be. A többiek így jártak.

Köszönöm!

még nincs közgyűlési határozat, a hátterét keresem annak, hogy mit javasoljunk a közös képviselőnek az előterjesztésre. Ugyanis szerintem a
a társasházon belül nem szabad sem negatív sem pozitív diszkriminációt alkalmazni.

javasold azt,hogy a beruházás,tételenként kerüljön lebontásra a lakásokra.
aki a beruházás 6 tételéből kettőt már elvégeztetett (termo szelepek beépitése) saját költségén,arra csak a többi 4 tétel összegét terheljék,aki eddig várt a csodára,annak a lakására mind a 6 tételt.

nem bonyolult számitás,és korrekt.

Kivéve, ha a saját felszerelés, és a mostani ára között eltérés van : biztos lesz egy két akciónyugdíjas, aki párszáz forintért is blokkolja majd az egészet.

De abban egyetértek, hogy jobb megoldás nemigen van.

Köszönöm!

Jó a tételes kiindulási alap, annyival gondoltam kiegészíteni, hogy a bejött kivitelezői árakból (melyek külön lakásonként is megvannak és tételesek is) számolunk egy átlagot -levéve azokat akik nagyrészt már elvégeztették, hiszen az nagyon lerontaná az átlagot- és akinek ettől többe kerül az befizet, akinek kevesebbe az pedig visszakap az átlaghoz képest.

Bármit meg lehet próbálni, csak egyfelől megfelelő számú szavazat kell, másrészt a kisebbség jogos érdekét ne sértse a döntés.

Ez nyilván függ az ártól, és hogy milyen az arány a tulajdonostársak között a már beszerelt - még nem beszereltek között.
Lehet érdemes engedni a többségnek, ha csak párezer forintról van szó, hogy ne támadja meg a határoztatot egy kekec lakótárs.

szavazati hányad 51%-a avagy ettől több?
4 lakásnál van előkészítve a 30-ból a szerelés, tehát jelenleg ez a kisebbség.
150e Ft/lakás körül van az átlag bekerülés, akiknél megvan, ott pedig csak 20eFt lenne a ráfordítás.

Jó kérdés, most, hogy jobban belegondolok, talán nem is lesz kisebbség, mert ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, nem felújítás vagy állagmegóvás, hanem fejlesztés, ezért ehhez a tulajdonosok 100%-ának (nem a jelenlévőknek a közgyűlésen, hanem az összesnek!) a beleegyezése kell. Így még nehezebb lesz keresztülverni...

Szerintem kellene valami előzetes terv, és végigjárni a tulajdonosokat, mert közgyűlésre úgyse jár el a háromnegyedük gondolom.

Nem az !

egyszerű korszerűsités.
sima közgyűlési többség legenda.

Jav. elegendő

Kedves Szakértők!

Az alábbi ügyben kérném a segítségüket!
Egy telken ( egy helyrajzi számon) osztatlan közös tulajdonban van egy ház és egy ikerház. Az ikerház 10 éve épült (külön mérőórákkal). A tulajdonosok szerettek volna társasházat alapítani, így 3 albetét jött volna létre. A kerületi építési szabályzat azt mondja ki, hogy "minden 300nm telek terület után 1 db lakás vagy önálló rendeltetési egység építhető". A telek 891 nm így a társasház alapítást elutasították. A szomszédoktól telekvásárlás nem jöhet szoba. Időközben kiderült, hogy az ikerház, mint kétgenerációs ház kapott használatbavételi engedélyt és a két lakás között volt egy ajtó, ami be lett falazva. A jelenlegi tulajdonosok már így vásárolták a lakást, az ajtóról nem tudtak. A tulajdoni lapon a társasházzá alakítási kérelem előtt kivett lakóház 2, gazdasági épület és udvar szerepelt, az elutasítás után már csak kivett lakóház, gazdasági épület és udvar van.
Most a tulajdonosok újra kérelmezni szeretnék a társasház alapítást,de most 2 albetét lenne, az egyik a különálló ház, a másik az ikerház (kétgenerációs ház). úgy, hogy az ikerház két lakására használati megállapodást kötnének. A kérdés, hogy az ajtó újra nyitása nélkül engedélyezni fogják-e a társasház alapítást? Az eredeti használatbavételi engedélyt elfogadja a földhivatal? A földmérő által készített új változási vázrajzon nem szerepel ajtó. Az ikerház egyik felét értékesíteni szeretnék, erre hitel és csok igényelhető?

Tisztelt Szakértők!

Kérdésem, mi a szavazás eredménye, hogyan számolunk?
Az SZMSZ egyaszerű szavazat többséget ír elő.

A jegyzőkönyvben ez szerepel és a közgyűlésen a lev. elnök bele számította a "nem szavazott" (315 th) is, igy nem jött ki az egyszerű többség.

A társasházi törvényben ez van leírva.
44. § (1) ....
(2) ....

1. a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
2. a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a

tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen,
nem, tartózkodott bontásban,

Azaz a "nem szavazott" -akat nem veszi figyelembe, mintha ott sem lettek volna.

Szavazás: igen 848 (sárga: 13 x 61=793, zöld: 11 x 5= 55), nem 457 (sárga: 7 x 61 = 427, zöld: 6 x 5= 30), tartózkodás: 114 (sárga: 1 x 61= 61, citromsárga: 1 x 53 = 53), 315 nem szavazott.

848 th igen leváltjuk
457 th nem nem váltjuk le
114 th tartózkodott

315 th nem szavazott

Tehát a teremben volt 1734 th

th = tulajdoni hányad

Megtámadható e ez a határozat?

Válaszokat köszönöm előre is.

Ott volt, de nem szavazott?

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor

Így van ott volt de nem szavazott.

papus

Javíts ki, ha tévedek, de a „a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak” fogalmába nem csak azok számítanak bele, akik szavaznak. Márpedig aki nem szavazott, az is „jelen volt” a szavazáskor. De ezt én csak laikusként értelmeztem így.