Társasházak jogásza!

Immaculata Pontosabban így volt: Két telken egybeépült két külön társasház egy folyosóval, ahol az egyikhez (1-es) tartozott a folyosó telekhatár és alapító okirat szerint, míg a másik (aki beszólt 2-es), ha kilépett a lakásából már az 1-es telkén volt. A vita arról szólt, hogy a 2-esnek milyen jogalapja van beszólni az 1-esnek, hogy mit tart a lépcsőház azon részén ami az ő ajtaja előtti kisebb előtér (nem közlekedő rész). Úgy, hogy a 2-es tart a folyóson más telkén egy komódot, nem takarít és nem száll be a felújítási költségekbe a folyósó tekintetében.

Társasházakat úgy épitenek össze, hogy mindegyiknek külön fala van (ha egyiket lebontják akkor a másik még megmarad). Ha folyósó egyikhez tartozik, akkor mindegyik folyósó fal is oda tartozik. A határ jelen esetben a két fal összeillesztése/összeépítése lehet. Béla a falra sem tehet semmit. Béla ebben az esetben jobb lett volna, ha csendben van, mert azon kívül, hogy a közlekedést, saját lakásához való eljutást biztosítják neki, nincs semmiféle egyéb joga. A többi engedmény Huckfinn jóindulatán múlik.

Ha hiszitek ha nem - nekem is van komódom a társasház lépcsőházban.
És alaposan a falhoz van csavarozva 2 db. rejtett facsavarral.
A tűzoltók is elférnek mert 1,5 m járó szélesség is megvan.

Na,akkor már a kérdést tisztáztuk.

A megoldás ára 3.000 ft!

Földhivatal,másolat az Alapitó Okirathoz beadott szintenkénti alaprazból.

Az eldönti a kérdést

Sziasztok!

Az alábbi kérdésben kérem a segítségeteket:

Adott egy még osztatlan közös tulajdonban lévő építkezés alatt álló épület, ami majd társasház lesz.
Az eddigi tulajdonosok - az építtető és az első eladott lakás tulajdonosai - társasház alapító okiratot aláírták, benyújtották a földhivatalhoz. Ekkor a földhivatal az előzetes alapítás tényét jegyzi fel, csak az épület felépítése után kérhető a társasház bejegyzése.

Ez az „elő” társasházi alapító okirat figyelembe vehető, mint egy használati megállapodás egy további lakás esetében is, akiknek a tulajdonosai nem írták még alá az alapító okiratot? Akkor is, ha bármi közbe jön és végül nem jegyzik be a társasházat?

Segítségetek előre is köszönöm.

Tévedés!
Az épittető egyszemélyi alapitással is létrehozhat társasházat,hiszen 100 %-ban tulajdonos!

Itt annyi a gond,hogy a bejegyzés 5 feltétele közül egy (a használatbavételi engedély) még hiányzik!

Természetesen,hiszen ha az épittető nem hülye,vagy teljesen csóró,akkor ő kéri meg a használatbavételi engedélyt és alapitja meg a társasházat!

Amennyiben 6 lakásnál több,akkor kötelező társasházként működni,bármi jön közbe,be kell jegyeztetni!

Köszönöm szépen a válaszod MajorDomus!

Segítenél abban, hogy a gyakorlatban az alábbi mit jelen?

2017. január 01. napjától megváltozott a társasházi törvény 7. §-a. A társasház „végleges” bejegyzését a módosítás előtt jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján lehetett kérni. Most „az épület felépítése után”. Mikor minősül az épület felépültnek? Pl: Állnak a falak, egy lakásnak van legalább használatbavételi engedélye, vagy a társasház közös részeinek van használatbavételi engedélye….
Akkor is bejegyzik a társasházat, ha nincs meg minden lakásnak a használatbavételi engedélye?

Tisztelt Szakértők!
A Bíróság kimondta, hogy a tulajdonunkban lévő 6 lakásos társasházban lévő lakásunkban nem lehet szállásszolgáltatási tevékenységet folytatni. Szerintem az országban ez az egyetlen ilyen határozat, de pillanatnyilag el kellett fogadnunk. A szálláshelyet megszüntettük. A közös képviselő csak nem nyugszik és további pereket generál, úgymint a lakás eredeti állapotának helyreállítása, közös használati díj utólagos felszámítása (erről fizetési meghagyást kaptunk kb. 600.000,- Ft/év összegről)stb.
A Közgyűlési jegyzőkönyvekbe beleírja, hogy mi ellenérdekelt fél vagyunk és nem küld meghívót. Éves költségvetési beszámolót 2 éve nem kapunk, a legutóbbi levelemet, amiben ezt kértem visszaküldte felbontatlanul és írt hozzá egy kedves levelet, hogy minden kérdésemre megtalálom a választ a T.törvényben és a ház Alapító Okiratában. Tehát elszámoltatni sem lehet. A céljuk, hogy a lakást semmire se, tehát albérletként se tudjuk hasznosítani. Akik voltak, azokat zaklatta és felmondtak. Természetesen a többi szomszéd mindenben őt támogatja. Leváltani nem tudjuk az 1/6 tulajdoni részünkkel. A lakást eladni sem tudjuk a perek miatt.
Mi a megoldás? Válaszokat köszönöm.

Koba,

azt azért látod, hogy ha a többi tultárs ellenetek van, akkor hosszú távon nem tehettek semmit.

Olvasd el ezt a topikot az elején :

http://www.jogiforum.hu/forum/32/44256

Ebben benne van, hogy nem egyedi az esetetek, már a Kúria is foglalkozott a problémával, és dióhélyban összefoglalva a társasház közgyűlési határozattal nem, de SZMSZ módosítással jogszerűen betilthatja a házban a szálláshely szolgáltatást.

Tehát pereskedhetsz itt iratokért, meg késedelmek miatt, meg apróbb szabálytalanságokért, de ha már a bíróság is kimondta, akkor Ti itt nem fogtok szálláshelyet üzemeltetni.

Az albérletet persze nem tilthatja meg, viszont a közgyűléssel megszavaztathat pl. magasabb közös költséget, ha nem a tulajdonos lakik benne. Itt van esélyed évek alatt néhány pert megnyerni, de ha ekkora az ellenszél, akkor tényleg érdemesebb elgondolkozni a továbblépésen. Értem én, hogy igazságtalannak érzed, de ebből én is csak a pénzügyi buktát látom, meg a stresszt, egy esetleges több év múlva bíróság által kiadott elavult elszámolási kimutatásért cserébe... megéri?

drbjozsef

nálunk két lakás van bérbeadva, fel is vetettem hogy ők fizessenek legalább dupla közös kötséget a bérlők általi túlhasználat miatt.
Az egyik bérbeadó a közösképviselő, le is hazudta hogy ehhez joga van a tárasháznak.
Szeretnék egy jogszabályt kérni rá, hogy hivatkozhassak..

CXXXIII/2003 tv.

bibipp

A felépült épület lezárt épitési naplót,a Megrendelő és a Kivitelező által aláirt Műszaki átadás-átvételt jelent!

fohasz,

MD által írt tövényből :

"24. §25 (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik."

Vagyis, az SZMSZ-ben el lehet térni ettől. Elvileg tetszőlegesen.

Megjegyzem, én nem értek ezzel egyet, nem látom be, mit használ túl a közös részekből egy bérlő a tulajdonossal szemben, szóval én diszkriminatívank érzek egy ilyen döntést, de vannak társasházak, akik alkalmazzák az eltérést a bérlő/tulajdonos között.

Ha összeszeded a tulhányadok szerinti 51%-ot, akkor módosíthatjátok az SZMSZ-t (NEM a jelenlévők 51%-a, megismételt közgyűlésen határozatképes közgyűlésen sem lehet módosítani az SZMSZ-t, ha nem szavazza meg a teljes társasház 51%-a!).

Legfeljebb akinek nem tetszik, majd törvényességi felülvizsgálatot indít.

Segítség! Még új vagyok itt, visszaolvastam valamennyire és nem találtam erről már feltett kérdést, szóval vázolnám a helyzetet és segítséget kérnék. Nem rég vettünk házat, ami egy ikerház egyik fele. Társasházzá vagyunk nyilvánítva és van kis telkünk is. Ám a mi telekrészünk per pillanat 7 m el nagyobb mint a szomszédomé, mert az önkormányzat csak így adott építési engedélyt, mert terveik szerint azon a 7 m-en út lesz. Na most a jelek jelenlegi állása szerint nem lesz út mégsem így kérdem én mi lesz a 7 m-el?! A szerződésünk úgy néz ki, h a kert 50/100 / ház, ami stimmel is ha a 7 m nincs. Viszont az is le van írva, hogy a házakkal szemben állva a bal oldali kertrész az enyém. Na most a társasház alapítóban az van hogy van k1 és k2 telek és a szerződés szerint enyém a k2, viszont arról nincs papír sem térkép vagy egyéb, hogy melyik a k1 és k2. Na most az út véglegesen talán év végére eltűnik a térképről, ámde a szomszéd már kerítést akar bontani, mert hogy neki jár 80% és azt akarja, hogy az a terület a kertjéhez tartozzon. Nem is lenne ezzel gond, csupán, hogy az ő általa követelt telekrészre nyílna az egyik gyerekszoba, a konyha, és az étkezőm is. Azt hiszem nem kövez meg senki, ha azt mondom, hogy nem szeretném, ha az életem felébe belelátna.
Nos röviden ennyi. Aki tud kérem segítsen! Előre is nagyon Köszönöm

drbjozsef
Egy kis társasház egyik lakását több diák bérli, miért ne lehetne több közös ktg-et fizettetni velük ha üzletszerűen adják ki a lakást?
Ezek szerint törvényes is lehet az emelt összeg.
Ugyanez mikor vállalkozások keseritik meg a lakók életét a túlhasználattal, nagyobb forgalom, több villanyszámla, takaritás, szemetelés, stb.

Több diák bérli, na és? Jobban kopik a körfolyosó? Lassabban érnek fel a hetedikre, és többet ég a lámpa?

Ugyan.
Amiről Te beszélsz, a használat, az nem bérbeadás függő.

Ki fizessen több közös költséget : három diák egy lakásban, vagy egy háromgyerekes öt fős család?

Melyik hangosabb? Ki használ több szemetet? Ki gyújtja fel többet a villanyt?

Ha differenciálni akartok, akkor legyen lakószám szerint (persze, ezzel is mindenki csalni kezdene, senki sem lenne bejelentve, hacsak pl. az iskola miatt nem lenne muszáj), amelyik lakásban többen laknak, ott fizessenek többet.

Egy üzlethelyiségnél meg indokolható, ha oda nagyobb ügyfél forgalom van, vagy ilyesmi. De normál lakónál, akivel amugy nincs több gond, mint bármelyik zajosabb tuajdonosnál, nem igazan érzem jogosnak.

De amúgy szerintem is lehet. Ha megszavazzátok, akár szem szín alapján is differenciálhattok (elvégre a világos szeműek jobban látnak biztos a sötétben, kevesebb lépcsőházi világítást nyel el a retinájuk).

Na ja!
És mikor a 3 diák hazamegy május végén,
és szeptemberig üres a lakés,akkor a ház fizet a diákoknak ?

Dögöljön meg a szomszéd tehene is?

Nem jár 1-es,
mert nem is ismerik !

Egyezzünk meg (giga)joule-ban !

Most olvastam egy német társasház szerződését, a lakók módositották, nem csak azt szabályozzák, ki lehet bérlő, hanem azt is, kinel lehet eladni. Vagyis le szeretnék ellenőrizni az új vevőt is. Minden tulajdonos aláirta.

wers

Nálam csak egy másik tulajdonos van a házon belül, de engem nem kérdeztek meg, hogy akarom-e a cigányt ide az udvarba...azóta itt élősködik a nyakamon. :-O

kedves Szomorú, talán ismered az ősrégi viccet, mikor jómódú ügyvéd házat épit a budai hegyekben. Szomszédjában cigánybáró pont ugyan olyant. Mikor találkznak mondja, ugye tudja ügyvéd úr, az én házam sokkal többet és, mint az öné. Miért érne többett. Mert nekem nem cigány a szomszédom.

Nem baj majd kivásárolja!

Kedves Hozzáértők!

Nagyon megköszönném, ha segitenétek eligazodni az alábbi szituációban:
Adott egy kislétszámú társasház, ahol az osztatlan közös tulajdonú udvaron a tulajdonosok személygépkocsikkal parkolnak. Sok éve ugyanolyan felállásban, eddig probléma nélkül. Most egy lakó kezdeményezésére felmerült, hogy "parkolási dijat" szedjen a társasház az érintett gépkocsik tulajdonosaitól. Amennyiben ez bevezetésre/megszavazásra kerülne, mi ennek a hivatalos módja? Elég hozzá 51%-os többség, esetleg 2/3-os többség, vagy új SZMSZ-re van hozzá szükség? A régi ezt nem szabályozza.

Új szmsz!

De a ,,parkoló,, tulajok szavazzák le!