Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Szerintem ez hülyeség!

Szerintem ez hülyeség!

SMárti
Nagyjából jól mondták, az alapbírság 200.000,- FT. Erre jön rá a többi számított érték. Olyan viszont nincs, hogy ha a számított érték nem éri el a 200.000-et, akkor azt nem kellene kifizetni.

De hogy lesz a 30.000-böl 200.000 ft

30-ból? Sehogy. a 30 és a 200 úgy viszonyul egymáshoz, hogy 230 lesz. ;)

Az ország a birságokból müködik!

Mert működik? ;)

Jó.
Működget.

Tisztelt fórumozók! Első írásom e területen és előre bocs, ha nem a legmegfelelőbb oldalon sikerült leírnom problémámat. A dolog lényege a következő. Családi házam faluhelyen a belterület legszélső épülete, a keleti oldalon (ahol egyébként ferde a telekhatár) mg-i külterület, földút határolja. Egy mostani mérés szerint az utca felöli sarok kb. 50 cm-t, a falszakasz másik végén kb. 93 cm-t átér az épület a falu szélét is jelző telekhatár vonalán. Ugyanakkor ugyan ezen telekhatár vége felé metszi ez a vonal a meglévő kerítést, tehát ott tőlem vesz el területet a földút. A mért és a valós, sok évtizedes valódi telekhatár metszi egymást, egyfajta "X"-et rajzolva a térképvázlaton. Fentiek szerint én a házammal kb. 8 m2-t vettem el, meg tízegynéhányat a házam alsó sarkától az "X" metszéspontjáig, utána viszont az én telkemből hiányzik 11-12 m2. A házam engedélyezett építéssel 23 évvel ezelőtt létesült, amit ellenőriztek is a kezdetektől és 20 éve van lakhatási engedélyem. Több mint 17 éve hivatalos formában a földhivatali térképvázlatra is berajzolták házamat, ott látszik is, hogy a házam egy vonalvastagságnyit kicsúszott a telekről, de semmi nem történt. Szűk 10 éve megkíséreltem rendezni a település vezetőivel, hogy szűnjön meg ez az állapot, de nem jutottunk előrébb. Ez alatt azt értettem, hogy törvényes úton az én tulajdonomba kerül az a bődületes 8+tízen pár m2, ellenben a telkem vége felöli sajtdarabot a földúthoz rakják. Az is nagy segítség lenne, ha valaki leírná, hogy konkrétan kinek címezzem kérdésemet, ha netán nem idevaló. Tehát mi van ilyen helyzetben, mire számíthatok, mi lehet a megoldás? Köszönöm szépen.

VW T2b
Alapvetően nem egyértelmű amit írtál. Ha "csak" a belterületi határvonal lenne a probléma, az azt jelentené, hogy attól a házad még állhatna szabályos helyen. Olyat viszont én még nem láttam, hogy egy belterületi határvonal ne egy meglévő telekhatáron húzódjon, így a legnagyobb probléma az, hogy a telkedről is kicsúsztál az építés során. A probléma megoldása valóban a telekhatárok rendezése lenne, ugyanakkor probléma az, hogy a közterület (földút) az önkormányzati törvény alapján forgalomképtelen törzsvagyon. Ennek a megoldása a következő lehetne: A kialakult állapotnak megfelelően módosítani a helyi építési szabályzatot, az általad elépített területet a belterülethez építési területként, a maradó részt akár külterületi közterületként ábrázolva. Ha ezt a testület jóváhagyja, akkor lehet kezdeményezni az önkormányzattól a döntést a belterületi határ módosításának végrehajtására, majd ha ez is megvan, akkor a telekhatárok helyreigazítására. Ez kb 2 évet venne igénybe, no meg a bekerülés költségei (HÉSZ módosítás + Belterületbe vonás + telekalakítás, ami összesen akár több millió forintot jelent).

„közterület (földút) az önkormányzati törvény alapján forgalomképtelen törzsvagyon”

Nemzeti vagyon. Értékesíteni nem lehet, de elbirtokolni, igen.

Köszönöm a válaszokat. Ha van még valakinek valami ötlete, az jól jöhet. Lehet, hogy bonyolultan fogalmaztam, ezért újratervezés: családi házas övezet, belterület, ahol a házam áll. Szemből tekintve a jobb oldal hosszában a telkem és egyben a község határa is. 23 éve mindent engedéllyel, szokásos ellenőrzésekkel építkeztem, aztán 17 éve amikor berajzolták a házat a térképvázlatra, akkor derült ki, hogy a dombon felfelé kicsúszott a házam a telekről. Így is rajzolták be a Földhivatalban a vázlatra a házat, de senki semmit nem tett akkor. Próbáltam értelmezni ezt az elbirtoklás dolgot, amiről ingatlannál 15 év elteltével lehet szó. Szerintem az összes feltétel megállja a helyét (senki nem tett semmit) Ezzel párhuzamosan viszont az én telkem alsó része van "elvéve" tőlem. Végül is csak az nem tiszta nekem, hogy a külterületen lévő, önkormányzati tulajdonban lévő földutat el lehet-e birtokolni, mert első olvasatra úgy értettem, hogy állami tulajdon nem elbirtokolható. Vagy az önkormányzati földút nem állami tulajdon? Sajna nem értem, nagyon nem vág a szakmámba. :( És azt se nagyon értem, ha 23 éve a hivatalos eljárás, az engedélyezés, stb. során minden rendben volt, akkor most miért nekem kell mentegetőznöm. Az eredeti kerítés vonalán ma is ott van a 100 éves élő sövénykerítés, én annak vonalán belül vagyok. Jóhiszemű vevőként én azt gondoltam a megvásárolt telkem valódi határának. Ha mégsem így van, akkor annak idején az építkezésemmel kapcsolatba kerülő szakemberek ugyan miért nem szóltak, miért nem tettek semmit? Mint ahogy korábban írtam, bődületes nagy balhéról van szó, átlagban - mivel ferde a kérdéses telekhatár - 72 cm-t vettem el a külterületből a házammal. Van vagy 8 m2. :(

De ez miért pobléma most 17 év után,valaki épitkezni akar arra a 93 centire?

Kit zavar az,ha fennmarad a jelenlegi állapot?

MajorDomus
Fogalmam sincs kit zavar, én se igazán értem ezt az egészet. Álláspontom szerint a 23 évvel ezelőtti vételi állapotnak megfelelően belül vagyok a telkemen. Se akkor és azóta se zavart senki, pontosabban senki hivatalos szerv, hatóság nem szólt, hogy ácsi, tegyük beljebb a házat, mert a földhivatal szerint telekhatár kicsit odébb van. Nekem nem szakmám, baromira nem is érdekelnek ezek a térképészeti dolgok, így azt gondolom, hogy én egyrészt jóhiszeműen jártam el, mindent az akkori követelményeknek, jogszabályoknak megfelelően bejelentettem, engedélyeztettem, stb. Az eltelt 23 évben soha, semelyik hivatal nem kifogásolt semmit és az érintett oldalhatáron a telekszomszédom helyi polgármesteri hivatal se tett semmit még akkor se, amikor 17 évvel ezelőtt ők is megkapták a földhivataltól a vázlatrajzot, amin feltüntették a túlnyúlást. Most se a helyi hivatal indult meg az ügyben, hanem a jóképességű alsó szomszédom erőlködik, akinek szerintem a felső telekhatáromhoz semmi köze. Ő tud egyáltalán kezdeni valamit?

Mint a mellékelt ábra mutatja,sikerült felkavarnia az állovizet.

Egyébként semmi köze hozzá.

Kérdésem, hogy egy engedély nélkül megvalósított bővítés, tetőzet átalakítás miatti jogerős visszabontási, illetve eredeti állapot visszaállítási határozat esetén, amikor már legalább kétszeri bírságolás is kiszabásra került, mert a határozat nem lett végrehajtva, van-e lehetőség fennmaradási eljárás kezdeményezésre?

Az ügy 2006-ban indult, a bíróság által is megerősített visszabontási határozat 2007-ben jogerőre emelkedett. A közigazgatási hatóság - kizárás, majd jogszabályváltozás okán újabb hatóságok vitték, viszik az ügyet. 2013-ban fennmaradási engedélyezési eljárás keretében hozott első fokú határozatot a másodfokon eljáró hatóság megsemmisítette, most újabb egy év elteltével még első fokú határozat sem. A kötelezett a hiánypótlásokat csak újabb felhívásokra, késve teszi meg, jórészt hiányosan.
Meddig lehet az időt így húzni?
Ilyen esetben a 10 év elteltének a kötelezett vonatkozásában van-e jelentősége? Lehetséges, hogy 10 év elteltével az ügy automatikusan lezárul a mulasztó kötelezett előnyére?

Nincs,jogerős

Kedves MajorDomus!
Köszönöm a rövid, határozott választ. Ha lehetne jogszabályi helyet megjelölni, hogy tudnék rá hivatkozni.

1Ilona
Okosabbak lennénk, ha tudnánk, a hatóság tett-e és milyen lépéseket a jogerős határozata végrehajtása érdekében 2007. óta. Ha nem, akkor a kötelezés már rég elévült. Persze az még nem jelenti azt, hogy a fennmaradási kérelem ügyében nem hoz újabb bontásra kötelező döntést.
A 10 év abszolút jogvesztő határidő (lenne) ha közben az ügy érdemében nem hoz döntést a hatóság. De a kérdés szerint már 2007-ben egyszer hozott. Kérdés a végrehajthatósága.

nanemaaa!

A jogerős határozat végrehajtása tekintetében többszöri bírságolás történt. Majd 2012. évben - valamiféle sugallatra - fennmaradási engedélyezési eljárás indult, melyben első fokon született is határozat, bírság kiszabása mellett. Közben a padlástérhez kialakított lépcsőfeljáró megszüntetésre került, illetve a fedett terasz tetőzete és az azt tartó oszlopok részben visszabontásra kerültek. Ezt fellebbezés folytán a másodfokon eljáró hatóság megsemmisítette 2013. áprilisában, és új eljárásra kötelezte az időközben jogszabályváltozás miatt illetékes járási hivatal építési hatóságát, mely hatóság mind a mai napig (2014. április vége) nem hozott benne újabb határozatot.
(Egy családi házból 1990-es években kialakított kocsmáról van szó, a bővítés előtti időben este 9 órakor bezárt. Az engedély nélküli bővítéssel a padlástérben diszkót tartottak heti rendszerességgel, mígnem az ügy át nem került más hatósághoz. A nyitvatartási időt kitolták hétköznap 24 óráig, hét végekre másnap hajnal 3 óráig)
Egyébként un. üdülőövezeti besorolású terület, a porta beépítettsége a 30 %-al szemben 60-70 %-ra tehető.)
Mint "ellenérdekű ügyfél" - szomszédos ingatlan tulajdonosa - időnként érdeklődni szoktam az ügy állásáról.
Hát itt tartunk, közeledik a 10. év.
Minden segítséget köszönettel veszek, mert az építészet igen csak távol áll tőlem, a jogszabályok pedig állandóan változnak, számomra követhetetlen.

1Ilona
A 10 éves jogvesztő határidő eltelte nem jelenti azt, hogy a szabálytalan építési munkára - ha ez nem felel meg a rá vonatkozó előírásoknak - a hatóságnak ki kellene adnia a fennmaradási engedélyt. Fennmaradási engedély csak olyan építési munkára (építményre, építményrészre) adható, melyre az építési engedély is megadható lett volna. Hogy a fennmaradási engedélyezési eljárás hogyan kerülhetett a járáshoz, azt nem értem, hiszen ez a hatáskör a járásszékhely települési jegyzőnél maradt. Legfeljebb akkor kerülhetett a járáshoz, ha vagy a jegyző, vagy az ügyfél a hatósággal szemben kizáró okot jelentett, és a másodfokú hatóság ki is zárta.
Ha 2012-ig bírságolással próbálta a hatóság kikényszeríteni a szabályossá tételt, akkor a kötelezés nem évült el (ehhez 3 évnek kellene eltelnie a végrehajtás érdekében tett eljárási cselekmény nélkül).
Ha érintett ügyfél vagy, akkor jogodban áll az ügy irataiba betekinteni, az ügyről tájékoztatást kérni. Ha gyanúsan nem történik érdemi ügyintézés, akkor kérelemmel fordulhatsz a kormányhivatal építésügyi szakigazgatási szervéhez, hogy utasítsa eljárásra az elsőfokú hatóságot. Ha az utasítást követő 8 napon belül a hatóság nem hoz érdemi döntést, akkor a másodfok újabb építési hatóságot fog kijelölni, vagy magához vonja az ügyet.

nanemaaa

Köszönöm a hasznos információt. Az ügy a járások kialakításával összefüggésben kerülhetett át. Az érdeklődéseimre újabban a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivataltól kapom a válaszokat. Legutóbb olyasvalamit közöltek, hogy a második hiánypótlási felhívásra a hiánypótlást teljesítették, s ezzel lett teljes a fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció, melyhez még az érintett szakhatóságok véleményezése szükséges. A kötelezett/kérelmező a szakhatósági eljárásokban is hiánypótlási határidő hosszabbítást kért.
Ebben kérik a türelmemet, amíg "az ellenérdekű ügyféltől függő összes dokumentum a kormánytisztviselő rendelkezésére áll, hogy a jogszabály által előírt 15 napon belül megszülessen a döntés".
Mint írják: "Ezekkel a jogszerűen biztosítandó hiánypótlási határidő hosszabbításokkal jelentősen nő a .....Építésügyi Hivatal döntéshozatali ideje."

Tényleg jogszerű, hogy így elhúzódjon az ügyben való döntés? Alapügy indult 2006-ban (de lehet, hogy 2005-ben), mert én csak "elörököltem",visszabontásra kötelezésre jogerős döntés 2007-ben, majd a fennmaradási engedélyezési eljárásban 2012. decemberében, ami megsemmisítésre került 2013. áprilisában. Az újabb egy év elteltével sincs még első fokú döntés. Jogszerű ügyintézési határidők tartása mellett lehetséges ez?

Az eddigi hasznos információkat megköszönve kérdezem:
Az ügyintézési folyamat jogszerűségének hol lehetne utána olvasni?

1Ilona
A Kormányhivatallal csak óvatosan! Ugyanis a járási hivatal is kormányhivatal. Nem mindegy, hogy melyikről beszélünk. Mellesleg nem a járások kialakítása okán lehet a tárgyi hivatalban az ügy, mivel a járásnak alapból nincs hatásköre fennmaradási kérelem elbírálására, legfeljebb akkor, ha erre a másodfok (kormányhivatal) az elsőfokú hatósággal szemben fennálló kizáró ok miatt kijelölte.

Az eljárás lefolytatásának menetét és a határidőket a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben találod. A hatóság legfeljebb kétszer hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra. A hiánypótlásra megállapítható határidő legfeljebb 20 nap lehet. A rendeletben nincs olyan, hogy hiánypótlási határidő hosszabbítása. A hatóságok ilyen esetben a Ket mögé szoktak bújni, mondván, hogy a Ket (mely törvény, így magasabb rendű a kormányrendeletnél) nincs tiltás a hosszabbításra. Igaz, hogy engedmény se, de ez már mellékes kérdés.

A jelen fennmaradási ügy 2012-ben indult. Ami miatt az ügyfélnek érdeke az eljárás elhúzása, az, hogy a 2007-es bontási kötelezése elévüljön. Gondolom a hatóság "elfelejtette" azon eljárását felfüggeszteni a fennmaradási ügy befejezéséig.

Az ügyintézési határidő a fennmaradási engedély ügyében elvileg 15 nap lenne, amibe mondjuk a hiánypótlások és a szakhatóságok közreműködésének ideje nem számít bele. A határidő meghatározását ugyanakkor a korm rendelet ("véletlenül") elbaltázta, mert a 15 nap a kérelem teljessé válásával indul. Az, hogy egy kérelem hány év után lesz teljes....nos arról nincs szó a rendeletben.

Talán érdemes lenne egy kérelmet benyújtani az elsőfokú hatósághoz, hogy a jogerős és végrehajtható bontási kötelezettség ügyében tegye meg a lehetséges és szükséges végrehajtási cselekményt. Egy kérelmet megérne. Már csak azért is, hogy ne lehessen elsummantani az ügyet, illetőleg abból már majd láthatod, hogy ki kivel van. ;)

nanemaaa!

Köszönöm az újabb információkat. No, ez az, hogy már követhetetlen, mert volt már helyi önkormányzat, majd megyei ép.hatóság, majd lett kijelölt I. fokú ép. hatóság, megyei közigazgatási hivatal, most meg már van Kormányhivatal ép.és örökségvéd.hivatala, az alatt a járási hivatal. Ami még érdekesebbé teszi, hogy kisvárosunknak is van járási hivatala, de ebben az ügyben egy másik város járási hivatala illetékes, egy 2013. évtől érvényes jogszabályból eredően, mint az érdeklődésemre mondták. (Lehet benne valami, mert egy másik (örökölt) ingatlan esetében (melyben résztulajdonos vagyok) bontási kötelezettséget írtak elő egy melléképület (nyári konyha) vonatkozásában még a bírságoltak is, és azt az ügyet továbbra is a helyi polgármesteri hivatal építési hatósága viszi, s hogy már a gazdasági épületek is kezdenek romossá válni, abban viszont ugyan az a járási hivatal jár el, amely az eredeti kérdésben szereplő ügyben. Amikor rákérdeztem, hogy egy portán van mindkét építmény, akkor mondták, hogy a folyamatban lévő ügyek maradtak náluk, az újabbakban már a járási hivatal illetékes, s a mi városunkban lévő járási hivatalnak építési ügyekben nincs jogosultsága, ezért van az más város járási hivatalánál. Hajdú-Bihar megyében ez így működik.
Hogy ki kivel van arról van sejtésem. Ezért is próbálkoztam itt is, talán valami jogszabályi hely megjelölésével kapok segítséget, hogy tudjak utána tudjak olvasni, és tudjak rá hivatkozni.
A bíróságtól kértem volna a kikényszerítés elrendelését, onnan azt a választ kaptam, hogy ebben nem illetékesek, az közigazgatási úton lehetséges.
De ennyi idő elteltével, ennyi változás után azt sem tudom, hogy kinek, minek ki, vagy mi a jogutódja.
A helyi jegyző meg válaszra se méltat sem ebben a kérdésben, sem a működéssel kapcsolatos problémák tekintetében. Úgy néz ki, hogy országunkban jogállam ide, jogállam oda, a jegyző megteheti, hogy a megkereséseket válasz nélkül hagyja, mert még a Ombudsmani Hivatalnak, sem a Fogyasztóvédelmi Hatóság megkeresésére sem reagál.
A javasolt megkeresést megteszem.
Köszönöm az eddigi hasznos válaszokat, ajánlásokat.

„Hajdú-Bihar megyében ez így működik.”

Nyugi, az egész országban így működik. ;)