Földhasználati jog

gersan70,

Itt lehet egy kis félreértés.

A "földhasználati jog" a Ptk. szerint (5:145.§) kifjezetten arra szolgál, hogy ha az ingatlanon álló épület tulajdonosa nem azonos a földterület tulajdonosával, akkor az épület alatt álló részre van az épület tulajdojnosának földhasználati joga.

Ha ez egy kertes ház, belterületen, akkor hiába vennéd meg a földterületet, a rajta álló épület nem lenne a tied. Vagy fordítva, attól függ mit veszel meg. (Ha mindkettőt, akkor meg is szűnik a jog)

Erre gondolsz, vagy másra?

Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr!

Kertes családi házat szeretnénk vásárolni. Az ingatlanra földhasználati jog (az illető még él és van örökös is az elhalálozása esetén) van bejegyezve. Kérdésem az lenne, hogy milyen hátrányunk származik (hat) ebből? Tudunk-e bármilyen átalakítást, bővítést, felújítást végezni a földhasználati jogot birtokló személy beleegyezése nélkül? Ha később szeretnénk értékesíteni, megtehetjük-e, ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Sándor

paprikasjano,

Az ilyen követelések elévülési ideje 5 év. Ha nem tudod igazolni, hogy az elmúlt 10 évben felszólítottad írásban a fizetésre, és azt meg is kapta (mondjuk egy tértivevénnyel) úgy, hogy ezek között soha nem telt el egyben 5 év, akkor ez a követelés elévült (vagy igazolni, hogy fizetési meghagyást indítottál, vagy pert, vagy végrehajtást).
Ebben az esetben nem fogod tudni behajtatni rajta.
Ilyen értelemben kidobott pénz. Ha ellentmond neki az adós, és elévülésre hivatkozik, az ő javára fognak ítélni.

Legfeljebb te tudod, hogy érdemes-e megkockáztatni a "szinte" semmiért 10.000 Ft-ot : ha esetleg az adós "megijed" a hivatalos irattól, nem ismeri alaposan a jogait, hátha kifizeti a tartozást. Lehet, hogy egy próbát megér, lehet, hogy nem, te ismered az adóst.

Tisztelt Ügyvéd Úr, van egy régi földhaszonbérletidíj igényem, a földbérlő traktoros 2006-2011 közötti bérleti díjat nem fizette meg nekem a földtulajnak! Volt egy hagyatéki eljárásom ahol a közjegyző urat megkérdeztem erről, aki mondta, hogy semmi gond cirka 10 ezer Ft munkadíjért felszólítja a tartozott.
Van egy magángazdálkodó aki azt állítja, hogy ki fogom dobni a 10 ezret az ablakon mert a közjegyző nem jól tudja és csak a pénzért neki mindegy, mivel ezt már nem lehet érvényesíteni túlment az 5 éven. Kérdezném, hogy érdemes- e a közjegyző úrral elindítani e-tartozás behajtását? Előre is köszönöm!

Zsókaa,

Persze, naná. Főszabályként földműves szerezheti meg a földhasználat jogát, és hatósági jóváhagyás kell hozzá, vagyis feltételek azért vannak, de lehet a földhasználó magánszemély.

Üdvözletem!
Jogszerű földhasználó lehet magánszemély is?

Földút?

Az ingtlannyilvántartásban is egy út az? Be van rá jegyezve a közforgalom előli elzárás?

Vagy egy szántó az egész földed, csak kialakult ott egy "út"?

Tisztelt Ügyvéd Úr,
Pár éve vettem egy darab földet, melyen lucernát termesztek. A föld közvetlenül a település határán helyezkedik el.
A problémám, az, hogy a településről többen és mindennapos jelleggel az én földemen lévő földúton keresztül járnak el sétálni, kutyát sétáltatni.
Kérdésem, hogy ezt el kell tűrnöm, vagy jogom van kiutasítani őket, azzal, hogy nem léphetnek a magánterületre. Milyen eszközök állnak jogilag rendelkezésemre a belépők távoltartására, illetve eltávolítására?
Köszönöm szépen a választ! Kata

nagyon köszönöm a segítségét

folhasznalat,

Nem, pont fordítva.

Ha a haszonbérlő hal meg, akkor az ő jogutódja mondhatja fel a szerződést, hiszen elképzelhető, hogy ők nem értenek a mezőgazdasághoz.

Ha a tulajdonos személye változik meg, akkor az ő örököse a jogutódja, vinnie kell tovább a szerződéseit. Ilyet kötött, így megy tovább a jogutódnak is.

Közös megegyezés, vagy a Ptk. 6:354.§(1) szerinti rendes felmondás.

A tulajdoosváltás jogán szeretném felmondani

Szerződés tárgya: haszonbérlő haszonbérleti díj fejében a föld tv. alapján művelésre kapja bérbe a földet. A támogatási összeget mint arra jogosult, a haszonbérlő kapja meg.

A föld hagyatéki tárgyalás után került a tulajdonomba. A termőföldön jelenlenleg szerepel a szerződés alapján egy földhasználati jog (5 évre). A szerződés még apukám kötötte alacsony összegre. Szeretném egy másik bérlőnek kiadni.
A Földhivatalban azt az infót kaptam, hogy csak közös megegyezéssel lehet. Ezért keresem a lehetőséget, ha a régi bérlő nem akarja felmondani, mint új tulajdonos felmondhatom e.
.

köszönettel

Mi a jogcíme?

Földhasználati jog felmondása öröklés jogán történhet e egyoldalúan az új tulajdonos részéről, ha igen, milyen módon

kérhetem e Földhasználati jog törlését a földhivatalban, amennyiben van egy élő Földhasználati szerződés érvényben. (közös megegyezés nélkül)
Előző feljegyzésből "mint örökös felmondhatod a Ptk. 6:354(3) szakasza szerint"

köszönettel

3. Most sem lett jobb.

1. Tiszta, oké, köszönöm.
2. Akkor egyenesen következik a 1.pontból.
3. Földmérő szakember mondta, azaz be kell jegyeztetni a földhivatalnál, addig a földmérő kitűzése (jegyzőkönyv) csak az marad, jogilag nem kötelez. Ezt szerettem volna visszaigazoltatni.

Szerintem egyértelműek a kérdések, nincs benne semmi jogászkodás, de ha lenne, az miért baj, ha valaki már felkészültebb egy témában? Köszönöm a válaszokat!

1. De. Csak ingatlant - ingatlan egy részét sem - nem lehet ráutaló magatartással átruházni.
2. A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
3. Hogy mi van?

Nem jók ezek a kérdések. Ilyenkor szoktam azt mondani a kérdezőnek, hogy ne jogászkodjon; egyszerűen adja elő a tényállást, és hogy mi a konkrét problémája. Többre megyünk, mintha a számára nem releváns általános jellegű jogi kérdéseket tesz fel. Szubszumálni tudni kell.

1.Telekhatár vitára milyen elévülési idő vonatkozik? Ha 25 évvel ezelőtt tujasor lett ültetve sövénykerítésnek, a szomszéd ezt 25 éve tudja, látta az ültetést, azóta ott lakik, akkor reklamálhat-e 25 év után 20-30 cm-t, amikor azok már nagyra nőttek? 25 év után nem lehet ezt már elfogadásnak, beleegyezésnek, szokásjognak, tudomásulvételnek...tekinteni?
2. Ha 25 év után végeztet földmérést, és az valóban egy kis eltolódást állapít meg, érvényesítheti ezt visszamenőlegesen? Nincs erre is valamennyi elévülési idő? Normális ember telekvásárlásnál csináltat földmérést (ha akar), nem akkor, amikor már 25 éve ott lakik. Szerintem.
3. Tudomásom szerint a földmérés önmagában (és annak eredménye) semmit sem ér bírósági érvényesítés nélkül.

Sziasztok,

Egy kis segítségre lenne szügségen, a mi városunkban lévő zártkerti területekröl lenne szó, régebben ezek szöllőskertek voltak, annó ezeket elvette az állam, majd tartós földhasználatba kiadta őket és később meg lehetett váltani.No és itt kezdődik a probléma, mindenki a sajátját kezdte ell művelni vagy nem tudom, de viszonta a tartós bérleti szerződéseken nem az a helyrajzi szám található mint amit elkezdtek művelni, én most elbirtoklás címen a nevemre vettem,anmi a ménk volt. Mint kiderült a terület a helyrajzi szám szerint a tartós bérleti szerződésen a mellette lévő terület mint amit mi a nagyapáink műveltek , mi csak azt tudtuk átíratni helyrajzi szám szerint mert az vana tartós használti szerződésen.A mi területünk amit műveltünk meg másnak van bejegyezve mit tuladonos, még tartozás is van rajta.Vagyis amit én átírattam az másnak az öröksége területileg,nem tudom kideríteni sajnos ki az, de viszont hivatalosan én vagyok a tulajdonlapon már bejegyezve. Ami a mi öröksgünk volt területileg ,annak a tulajdonosa mikor átiratta a földet, most is állítja hogy az ő földje nem ott van, én megéztem annak a területnek a hj számát és az még a hivatal nevén van amit ö vásárolt. A kérdés hogy melykre csinálhatom a gyümölcsöst, a tulajdolapon szereplő helyrajzi számura vagy amit használtunk örököltünk.A földmérő is csak annyit tudott mondani helyrajzi szám szerint kimértem az a terület ott van.Félek ha körbekeitem akkor megjeleni a régi tulajdonos,igaz ő kb 15-20 éve nem is használta már.

Köszönöm,
Remélem érthetőne írtam le :/

Köszönöm a választ! Az első bekezdés tiszta volt az elejétől. A végén ismételt rész volt a kérdés, ám sokadik olvasásra és tulajdoni lap böngészésre megvilágosodtam! Köszönöm a tájékoztatást!

„ami konkrétan a körülötte lévő földterület.”
Látom nem érted. A ti ingatlanotoknak nincs telke, csak egy épület. Ahol áll, az egy idegen telek. De mivel nem a levegőben lebeg, az idegen teleknek arra a részére, amelyet elfoglal, az épület mindenkori birtokosát használati jog illeti meg. Plusz az átjárás a bejutás érdekében. Parkolás, rakodás ilyesmi főszabályként, alapból nincs benne.

Ezt pedig csak ismételni tudom: „A földhasználati jogot bejegyzik a telekingatlanra teherként, és feltüntetik az épület lapján mint jogot.”

Az 1234/56/A HRSZ-ú ingatlannak a tulajdonosai vagyunk, megvettük. Csak az alatta lévő terület nem a miénk. Azt hittem ezt jelenti a Földhasználati jog. Lehet, hogy akkor rosszul fogalmaztam, elnézést. Értem hogy két külön ingatlan, csak nem értettem, hogy mit jelent, hogy arra a helyrajzi számra, amin az ingatlanunk van (1234/56/A), be van jegyezve egy szolgalmi jog (Földhasználati jog) a másik ingatlan terhére (1234/56), ami konkrétan a körülötte lévő földterület. Viszont akkor ha jól értelmezem, mindez nem vonatkozik arra, hogy az épület körül mondjuk le lehessen pakolni egy kamiont mielőtt raktároznánk a szállítmányt?

Azt jelenti, hogy a telek és az épület külön ingatlan. Semmi többet.

„1234/56/A HRSZ-ú ingatlanra van Földhasználati jogunk,”
Az nem lehet, mert az csak egy épület, amire a földhasználati jog - mint teher - nem is értelmezhető. Ha nem vagytok a tulajdonosai, akkor nem földhasználati jogotok van rajta, hanem bérletből, szívességi használatból stb. eredő használati jog.

A földhasználati jogot bejegyzik a telekingatlanra teherként, és feltüntetik az épület lapján mint jogot.

Tisztelt Kovács Úr!

Először is köszönöm válaszát! Még annyi kérdésem lenne, hogy akkor pontosan mit jelent az 1234/56/A ingatlanra ez a bejegyzett szolgalmi jog:
"1234/56 HRSZ-t terhelő Földhasználati jog"

Mert ugye az egyértelmű, hogy az 1234/56/A HRSZ-ú ingatlanra van Földhasználati jogunk, de minek tüntették fel az egész földterületre is külön?

Nem értetlenkedni szeretnék félre ne értsen, csak kész tényekkel szeretnék a tulajdonos elé állni, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban!

Előre is köszönöm!

„teljes jogúan használhatjuk a földterületet is?”
Hogyne. Azt a részt, amelyet az épület pont elfoglal. Tehát ha az épület aljában van egy akkora hely, ahova a kamionok be tudnak hajtani, rakodni lehet őket, akkor minden rendben.

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Van egy ipari epület, melyre földhasználati jogunk van. Az épület az 1234/56 helyrajzi számú földrészleten belül található 1234/56/A helyrajzi számon. Az épületet értelemszerűen csak mi használhatjuk. Viszont a megközelítése a 1234/56 helyrajzi számon lévő földterületről történik. Erre van is szolgalmi jogunk: "1234/56 HRSZ-t terhelő Egyéb szolgalmi jog Út- és vezeték szolgalmi jog".
Viszont nem tisztázott az 1234/56 helyrajzi számú földrészlet tulajdonosával, hogy leparkolhatunk-e mondjuk a területen, mikor munkát folytatunk az épületben (nyilván ez sok nehézséget okoz). Ugyanakkor most vettem észre az 1234/56/A helyrajzi szám alatt fekvő épületünk tulajdoni lapján, hogy be van jegyezve egy másik szolgalmi jog is: "1234/56 HRSZ-t terhelő Földhasználati jog". Kérdésem, hogy ez mit jelent pontosan? Elvileg akkor teljes jogúan használhatjuk a földterületet is? Elsősorban a munkavégzésre gondolok, kamionok le és felpakolása, raklapok letétele pakoláskor stb...

Válaszát előre is köszönöm!