Telekhatárra épített ház problematikája

Segítséget szeretnék kérni.
Hol találok olyan jogszabályt ami leírja, hogy a szomszéd köteles beengedni a portájára abban az esetben ha a ház mezsgyére épült és a házat szigetelik.
A gyerekeim a XIX. kerületben laknak, most szigetelik - szigetelnékkörbe a lakást. A szomszéd nem engedi be őket. Virágot futtatott fel a falukra amit locsolgat, a fal természetesen nedvesedik.Voltak az önkormányzatnál ahol mint utólag kiderült a szomszédnak ismerősei vannak és ott sem járultak hozzá hogy a szomszédhoz átmenjenek. Írott jogszabályt keresünk amivel vissza lehet menni az önkormányzathoz.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdvözlettel
Julcsi

Immaculata # e-mail 2011.07.27. 10:28

Köszönöm, átrágom..

lonya!

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet mellékletében

Tisztelt efi99 és Immaculata!

Nem problémáznék én azon, hogy beljebb kell akár 1m is építeni csak az a baj, hogy a telek 17m széles, aminek pont a másik oldalán 5,5m el kell hagyni telekrendezési terv szerint. Így az épület 11,5 széles lehet ha határra építjük. Emeleteset meg nem szeretnénk.

Kedves Hozzáértők,
Szerintetek az oldalhatárra építés a telek teljes hosszában vég nélkül tovább folytatható az engedélyt nem igénylő építményekkel, mint pl. a kerítésre támaszkodó lugas, eredetileg 50 cm-re épült gazdasági épületnek a kerítésig meghosszabbított teteje (kb 1.5 m magasságban, üvegház stb?
A térképmásolaton ebből semmi nincs, csak a lakóház. Nem is bejelentésköteles az engedély nélküli építmény? Hol tudok ennek utánanézni?
Előre is köszönöm a segítséget.

halasleszek@freemail.hu

Nem sok lehetőséged van.
Az egyik az, hogy az építéshatóságon bejelented, hogy a szomszéd tömör kerítése nem szabályosan lett megépítve. A visszabontás nem biztos, hogy a nektek kedvező helyen fog történni.

Egyet tehettek, hogy 40-50 cm-rel beljebb kezdtek építkezni, hogy meglegyen a megfelelő szellőzés és a karbantartás lehetősége.

Osi!

Ahogy írtad, osztatlan közös tulajdonú a telek. Azokat nem lehet leválasztani a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül.

Osztatlan közös tulajdonú telek esetén nincs szolgalmi jog, hiszen minden tulajdonosnak egyforma joga van a közös tulajdonú telek minden egyes részéhez.
A közös tulajdonú telket úgy lehet használni, hogy a használattal más tulajdonos jogát se sértsék.

A szolgalmi jog a földhivatalba bejegyzett jog, mely vagy közös írásbeli megállapodással jön létre, vagy bírósági határozattal.
Több tulajdontárs megléte esetén két tulajdonos ilyen megállapodást külön nem köthet.

Jó napot!
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lakóparkban lakunk, 9 millió volt a lakás és 1 millió a telek ami osztatlan közös tulajdon. Kb 40 lakás van és mindenki elkezdte leválasztani az Ő kis részét (persze nem úgy ahogy azt kéne)."2 méteres falakat húztak fel,a parkolót is elfoglalják a kerítéseik. A mi szomszédunk most,hogy rosszban lettünk át akarja tenni a szorgalmi útat,azért, hogy mi körbe járjunk át az Ő "kertjén"!Ezt megteheti?Már 3 éve itt lakunk és most ezt akarja csinálni.Az egész lakóparkba mi vagyunk az egyedüliek akik semmilyen módon nem választottuk le a területet.Ezt megtehetik? Válaszát előre is köszönöm.

És miért jó neked a telekhatárra építkezni? Hogy utána még 2 mm szigetelést se tehess fel, mert át fog lógni?

Jó napot kívánok!

Telekhatárra szeretnénk építkezni, mint mindenki az utcában.
Persze van egy kis bökkenő, hiszen a szomszéd épített még az ő telkére egy 20cm-es betonkerítést, igaz elhagyva még a saját telkéből 10cm-t, de ezzel ugye ellehetetlenítette, hogy mi is, mint mindenki telekhatárra építkezzen.
Próbáltunk vele beszélni, hogy legalább a ház hosszában engedje meg, hogy lebontsuk és onnantól a mi házfalunk lenne az ő kerítése ezzel még megnövelve az ő telkét is.
Perzse hajthatatlan: elbonthatjuk, ha visszaépítjük a kerítést, ami ugye problémákat vetne fel, mivel a kerítése és a házunk között 10cm hézag lenne, ami pl nem tenne olyan jót a háznak az esőzések miatt, illetve ha később restaurálni kell a házat meging le kellene bontanom kerítést, hogy hozzáférjek és megint visszaépítenem.
Mit csináljak?
Járt már valaki hasonló cipőben?

Földhivatalt? Milyen kérdésben?
Ha a telekhatár helye a kérdéses, akkor ahhoz földmérő kell. (vitatott esetben a döntés a bíróság hatásköre) Szolgalmi jogot pedig csak hatósági határozat, vagy polgárjogi megállapodás alapján jegyeznek be.

Megpróbálom a Földhivatalt állásfoglalásra bírni.Ha lesz valami tanulsága,visszajövök vele.

Ez jó kérdés. De szerintem egy szolgalmi jog olyan tényező, aminek a szerződésben is szerepelnie kellene.

Köszönöm.De igen elhamarkodottan szóltam,amikor egyetlen kérdésnek mondtam ezt..!
Az elhallgatást a bíróság előtt nekem kell bizonyítanom,igaz? Lehetséges ez? Beidéztetnek két készséges tanút,és annyi...Vagy nem így van a gyakorlatban?

Igen, de az nem erre vonatkozik. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület eresze a szomszédos telekre 2 m magasság felett legfeljebb 60 cm-re átnyúlhat. Az 50 cm onnan jött, hogy ez az érték korábban 50 cm-ben volt szabályozva. Az engedmény viszont kizárólag az ereszre vonatkozik, így jelen esetben nem játszik.

Köszönöm a válaszod, nanemaaa.

Még egyetlen kérdés: az utcában lakók valami 50 cm-t emlegetnek, "amibe belefér". Én nem tudom ezt hová tenni. Neked mond valamit?

Ehhez már nincs mit szólni. Ha csak most jutott tudomásodra az elhallgatott dolog, esetleg megtámadhatod az adásvételi szerződésedet a bíróságon. Talán kérhetsz vissza némi pénzt értékcsökkenés címén. A szolgalmi jogot pedig be kellene jegyeztetni.

Kedves Fórumozók,

Szeretném a véleményeteket kérni.

3 éve vettük a házunkat,az egyik szomszédunk az oldalhatárra épült (vagy 30 éve), úgy, hogy a tető sarka átlóg hozzánk. Aztán felújított (úgy 10 éve),a külső szigetelés és a gázvezeték is átlóg.Mindez persze látható volt.Ami viszont nem: 5 évvel ezelőtt, amikor a csatornázás volt a faluban, a szennyvízcsatornáját is a háza mellé, a mi kertünkbe tettette. Szolgalmi jognak nem volt nyoma a tulajdonlapon, és sem ők, sem a mi házunk volt tulajdonosa nem tett nekünk említést erről.Véletlenül tudtam meg,másoktól az utcában.
Nem gyors, de tendenciózus nyomulásnak találom a dolgot - vagy rémeket látok?

Szóljatok, okosok! Előre is köszönöm.

Igen. látom. ;)
Bár onnan indultunk. Mert ha szabályos lenne az ablak, nem kellene a szomszéd kedvét keresgélni. ;)

A kérdések a szerzett jogon kívül esnek. :-)

No, pont nem az a lényeg, ha már szerzett jogról beszélünk. ;)
De látom, már magad is meginogtál a szerzett jog kérdésében. ;)

A lényegről most sem beszéltünk: Mekkora az az ablak (m2), milyen helyiségből nyílik, milyen magasságban. :-)

Szerintem az ablak kérdésében a szerzett jog nem az hogy fa keret, vagy műanyga keret lehet bent a falban, hanem hogy a falon egy négyzet alakú lyuk van amin át lehet látni immáron kb. 40 éve minden probléma nélkül.
Yzzil, ha nem tud megegyezni a szomszéddal (bár jobb lenne, akár valami kis lét feldobni, egyéb pl. üvegfóli lehetőségét megemlíteni...) nincs más választása, nézi tovább a korhadó fát, befalazza saját magának, vagy áll elébe a pernek. :-(

Visszaállítást már nem fog tudni elrendelni, ezért elrendeli a bafalazást. Minimum üvegtéglával. ;)
Legalább is a legutóbb látott jogerős ítéletben ez szerepelt. :)

Ja. Kötelezi a bíróság, hogy állítsa vissza az eredeti állapotot, azaz szedje ki az új ablakot és tegye vissza a régit. :-)