Örökölt ingatlan eladása

Bagóért nem vagy köteles eladni a saját tulajdoni hányadodat, ugyanakkor irreálisan magas árat sem szabhatsz - és ezzel hátráltatni az értékesítést.

Legjobb lenne közösen felkérni egy ügynökséget az értékbecslésre és annak eredményét mindenki fogadja el magára nézve kötelezően. (Lesz aki majd örül míg más továbbra is kevesli a pénzt, de amikor x számú a tulajdonostárs, muszáj kompromisszumra jutni.) Aztán már indulhat is a vevőkeresés...

Ha sehogy sem tudtok megegyezni per lesz a dologból: közös tulajdon megszüntetése, de ez hosszadalmas és költséges, melynek vége legtöbbször árverezés - abból meg nem lehet jól kijönni...

"Mona"
laikus hozzászóló

Üdvözlök mindenkit.

Én azt szeretném megtudni, hogy tavaly örököltem egy ingatlant két nővéremmel együtt.Aminek még rajtunk kívül még öt tulajdonosa van.És mindannyian el szeretnénk adni.Van is rá vevő de az ingatlan árának a töredékéért venné meg.Én és a nővéreim keveseljük azt az árat,de a többiek anyagi okokból ragaszkodnak az eladáshoz.Én ezért az árért nem szeretném eladni.Mit tudok tenni ilyen esetben ?Kötelezhetnek-e az eladásra ?
Előre is köszönöm válaszukat.

Kérhet költségmentességet, illetékfeljegyzést.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.

Az én esetemben állítólag, hiába az én nevemre szól az eltartási szerződés, akkor is közös szerzeménynek számít az így szerzett ingatlan.
Viszont ezek szerint a feleségemnek be kellene fizetnie az általa követelt rész 6%-át. (Na ez nem fog menni.)
Amíg ezt nem teszi meg a bíróság nem is foglalkozik az üggyel?
De akkor így minek számít az ingatlan? Akkor ha így marad, jöhet mehet amikor csak akar?
Ez így is erősen kellemetlen. Tudni, hogy kitől jön és kihez megy. Mit lehet ez ellen tenni?

Csak óvatosan az emlékekkel. Főszabályként a külön vagyon nem válik 15 (60) év után sem közössé. Önmagában a házasságban töltött időnek ilyen joghatása nincs.

Egyébként mire válaszoltál?

Emlékeim szerint a CS. Tv. Azt irja hogy 15 év után minősül minden közős szerzeménynek. 2-3 év házasság után a feleség nem tarthat igényt az ingatlan felére. Csak abban az arányban amivel a tartásához hozzájárult. A megoldás:mivel az eltartott még él, bontsa fel a tartási szerződést, ezáltal a tulajdonjog visszaszáll rá. A válás kimondása után kössenek egy másikat, de ugy hogy a fiu az eltartott halála után lép tulajdonba.az-átirási illeték sok pénz, de nem egy fél ház ára !!

6% illeték melyet a bíróság utóbb az alperessel megfizettethet - már amennyiben a másik fél lesz a pervesztes...

Ameddig a pénz nincs befizetve a bíróság nemigen tesz odébb egy ceruzát se.

Persze indokolt esetben lehet illetékmentességet és/vagy feljegyzést kérni, mindezt a bíróság heti egy panasznapján elmagyarázzák és az ehhez szükséges űrlap ott átvehető.

"Mona"
laikus hozzászóló

Valóban igaz az, hogy egy vagyoni vita esetén a követelő félnek be kell fizetnie a bíróság felé a követelt rész értékének egy bizonyos százalékát?

Nem különösebben érdekes. Ez így közös vagyon. Amennyiben a férj bizonyítani szeretné, hogy ez különvagyon, akkor neki magának kell bizonyítania, hogy színlelt volt a szerződés, ami egyrészt nembiztos, hogy könnyű lesz, másrészt ezzel el is száll a lehetőség az örököstársak kötelesrésztől való törvénytelen megfosztására.

Talán az is lényeges, hogy az esetleges házasságfelbontás ideje alatt az eltartási szerződés még él, mert az eltartott is él.

nandy!
Lényegében igen. A lehetséges örökösök már kaptak lakást. Félő volt hogy ennek ellenére ebből is szeretnének még részt. Ezért lett kitalálva ez a formula.

khru: miért volt szükség eltartási szerződésre? Csak nem azért, hogy a többi lehetséges örökös hoppon maradjon?
Az ajándékozás/öröklés jobb lett volna, mert az egyértelműen különvagyon, az eltartásit nem tudom. Ja, hogy akkor meg az örökösök kérték volna a részüket?

OFF
Néha megfordítja a hozzászólások sorrendjét.
ON

Induljunk ki abból, hogy a tartási szerződés nem volt színlelt. Ez esetben az ingatlan közös tulajdonának 1/2 arányú eszmei hányada a feleséget illeti. (Nyilvántartáson kívüli tulajdonos.) Hacsak a férj nem bizonyítja, hogy a tartást a különvagyonából finanszírozta.

Ha azonban a tartási szerződés színlelt, ajándékozást leplez, akkor az ingatlan a férj különvagyona.
Érdekes szituáció lenne, ritka, amikor az eltartónak az érdeke bizonyítani, hogy nem is teljesített eltartást.

Jesszusom... kinek a kérdésére válaszoltam? Mi van a fórummal?? Teljesen meghülyült a rendszer..

Épp előtted írta kbs.

Vagy eladják a tulajdoni hányadukat (de ki venné meg?), vagy fizesse ki őket a másik két tulaj, vagy mehetnek a bíróságra pereskedni.

Adva van egy több éves együttélés, amiből egy gyermek születik. Majd ebből az együttélésből házasság lesz.
A házasságkötés után a férj eltartási szerződést köt a saját édesanyjával, az édesanya tulajdonát képező lakásra. A lakás a férj nevére kerül. Átiratási költség kifizetve. Válás esetén milyen követelése lehet a feleségnek a lakást illetőleg?

Létezik: tulajdonjog-fenntartásos adásvétel esetén az ingatlan-nyilvántartás ezt a tényt a teljes vételár kifizetéséig, illetve a tulajdonjog bejegyzéséig tartalmazza. Viszont ennek a megoldásnak akkor van értelme, ha 6 hónapon belül megtörténik a teljes vételár kifizetése.

Tisztelt Dr. Mohos Gábor!
A ház vételára 500 ezer forint (kis parasztház).
Jelenleg csak 250 ezer forintunk van, ezért csak
ennyit tudunk kifizetni egyenlőre. Ezért szeretnénk hogy ezt kifizessük, és ez már beleszámítson a vételárba, de nem tudjuk hogy ez papíron hogy működik.
Esetleg előlegként fel lehet vezetni az adásvételi szerződésben? És ha kifizetjük a többit akkor lenne bejegyezve a földhivatalnál a mi nevünkre? Ilyesmi létezik?
Az adásvételi szerződés megkötésének nincs akadája,
csak nem tudjuk hogy így lehet e hogy nincs meg a teljes vételár.
Válaszát köszönöm!

Endre81: Tehát akkor nem akarják most megvenni a házat?
Az eladó anyagi helyzetét figyelembe véve nem javasolt a vételárnak, a tulajdonjog átruházása nélkül történő átadása.
A válasz: az egész ingatlanra kössék meg a szerződést, fizesse ki a vételárat, nyújtsa be a földhivatalba.
Mielőtt beszólna, olvassa el a kérdését.
A kérdésében az szerepel, hogy 500 ezer forintért adják el a házat az örökösök. Továbbá nem írta le azt sem, hogy milyen akadálya van annak, hogy nem most akarják az adásvételi szerződést megkötni.

Segítségre lenne szükségem!
Párommal albérletbe lakunk, dédszüleim házában.
Ők már meghaltak, és a házat a 4 lányuk örökölte. A házat 500000 ft ért adják el nekünk. Közűlük az egyik a teljes anyai részt, 250000 ft ot, mivel ő volt dédmamám eltartója, és az apai rész egy negyedét, 62500ft ot Ez az illető most beteg lett és nagy szüksége van a pénzre, ezért szeretnénk kifizetni 250000ft ot hogy segítsünk neki.
De mindezt valahogy hivatalos formában, hogy beleszámítson a ház vételárába. Kérdésem az lenne hogy elég ha írunk egy szerződést tanukkal aláiratva hogy pl neki az anyai részt kifizettük? Vagy tegyük ezt ügyvéd előtt? Vagy esetleg írjunk adásvételi szerződést ügyvéddel hogy 250000 et kifizettünk, és a többit meg mondjuk egy éven belül? Mit lehet ilyenkor tenni? Esetleg ezt előlegként bele lehet foglalni az adásvételi szerződésbe?

A házastársi együttélés alatt örökölt vagyon különvagyon.

:) Nem lett sokkal jobb.
Most olyan, mint, amikor Veres Pali bácsitól (tudjátok még vajon, ki ő) megkérdezte az olvasó, hogy "teherbe lehet-e esni egy olyan ágyban, amelyben korábban közösültek". Pali bácsi meg azt válaszolta: "Lehet. De nem az ágytól."
Szóval a házastárs is "élhet jogos követeléssel" - de nem az örökölt ingatlan tulajdonjogát illetően.

(Nota bene: kérdésed helyesen egészen egyszerű lett volna: "a házasság fennállása alatt örökölt ingatlannak tulajdonosa-e az örökös házastársa is?" Erre a válasz is nagyon egyszerű lett volna: "Nem".)

Akkor talán így érthetőbbé válik:
Az öröklés időpontja a házasságkötést követően történik, az örökös a hagyaték megnyíltakor házasságban él.
Ha válásra kerül sor jogos követeléssel élhet e az örökös házastársa?