Közös tulajdon megszüntetése.

Ez nem azon egyszerű ügyek közé tartozik amelyben laikusként is el tudsz járni. Javaslom vedd igénybe ügyvéd segítségét!

Tisztelt Szakértők!
Elvált vagyok,egy kiskorú gyerekkel albérletben élek. Volt férjemmel van egy közös tulajdonú házunk, amit a bíróság a válás során természetben megosztott. Volt párommal egy házban együtt élni nem tudtunk, mivel ő alkoholista, és részegen igen agresszív. Így gyermekemmel albérletbe menekültem.Volt férjem azóta is a házban lakik, és mint írta, ha árverezésre gondolok, csak a magam részéről (50%) gondolkodjak, az ő része nem eladó. A tulajdonközösség megszüntetésében megegyezni nem tudunk, mivel olyan minimális összeget ajánlott fel a részem megváltásaként, amit én nem tudok elfogadni, így bírósági segítséget kérek. A közös tulajdonú ingatlanon banki jelzáloghitel van, amely közös. A bíróság felkért, hogy vonjam be a perbe a bankot is. Hogyan kell ezt csinálni?

A választ előre is köszönöm!
Üdv: manocs.ka

A polgármesteri hivatal által kiadott értékbizonyítvány semmire sem jó. Ugyanis az ingatlan értékét az ügyintéző többnyire "hasraütésszerűen" állapítja meg,mivel az értékbizonyítvány kiadását megelőzően nem készül szakértői értékbecslés.

Ekkora ingatlannál azért ez már kirívó különbség, de még mindig nem elképzelhetetlen szerintem.

Köszönöm a válaszát!
De életszerű az, hogy az igazságügyi szakértői vélemény és a polgármesteri hivatal értékbizonyítványa között 1 millió forintos eltérés legyen ugyan arra a 20m2-es ingatlanra vonatkozóan?!
Ezért nem értem, hogy miből indul ki a bíróság.

Ha a felek között nincs egyetértés az ingatlan értékét illetően, akkor a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki. Az ő - jellemzően hatjegyű - díját viszont a feleknek kell megfizetniük. Ezért jó lenne, ha mégis egyetértésre jutnának, ebben segíthet egy - nem a földhivatal, hanem a polgármesteri hivatal által kiadott - értékbizonyítvány.

Egy garázs, az élettársammal fele-fele arányban volt a tulajdonunk. A 23 éves kapcsolat végén, a bíróság a volt páromat, kötelezte a fele garázs árának a megfizetésére, amelyben a garázs árát 2,1 mft-ban határozta meg.
Nem tudott fizetni és így,(mivel az ügyvédem elmulasztott élni az elővásárlási joggal) árverésre került sor, amelyben a fél garázs kikiáltási ára 1,2 mft volt,( tehát az egész 2,4 mft) és 700 eft-ért megszerezte vki.
Természetesen egyikünk sem tudja így használni, és közös tulajdon megszüntetésére indított eljárást ellenem, amelyben ennek a garázsnak az árát, egy földhivatali papírra hivatkozva, 1.4 mft-ban határozta meg. A kérdésem az, hogy a bíróság vajon milyen árból indul ki az eljárás folyamán? Abból, amit a társ- tulajdonos mond? Kérhetek értékbecslőt? Annak a díját egyedül nekem kell fizetnem?

Nincs mit.

Köszönöm szépen a segítséget!
Viszont látásra.

Az unoka az "egyenes ági" leszármazó.
Tulajdoni igények nem évülnek el. A kötelesrészi igény elévülése meg el sem kezdődik, amíg az örökhagyó él.

De ez a személy nem egyenes ági leszármazott, hanem unoka. És ez a lakás ügy 2005-ben lett intézve. Azóta nagykorúvá vállt a régi tulajdonos és meg is kapta a Neki járó összeget.

Nincsenek az ilyen ügyeknek elévülési ideje?

„Értem, de azt mi alapján határozzák meg, hogy az ingóságok kinek a tulajdonában vannak? ”

Hát ezt bizonyítani kell.

„És a köteles részt azt hogy/mi alapján határozzák meg?”

Kötelesrész címén a leszármazótannak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint - fő szabály szerint - az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

Értem, de azt mi alapján határozzák meg, hogy az ingóságok kinek a tulajdonában vannak? A szerződésben erre külön nem tértek ki a felek. És a köteles részt azt hogy/mi alapján határozzák meg?

Ez attól függ, kinek a tulajdonában vannak az ingóságok. Azt pedig kitalálni az alapján, hogy az ingatlan kié, és ki a haszonélvező, nem lehet. A végrendelet részben oldja meg, kötelesrészi igény azért fennmarad.

Üdvözlöm a Tisztelt Fórumozókat, Ügyvédeket, Jogászokat!

Elsősorban olyan embertől szeretnék választ kérni/kapni, aki jártas az általam felhozott ügyben.

Egy lakásnak annak idején 2 tulajdonosa volt, de az egyik tulajdonos nem kívánt élni a rá eső résszel, ezért a másik fél megváltotta a lakás részét. Ebben a lakásban egy haszonélvező él (az akkori két tulajdonos nagyszülője). Jogilag ez a lakás már csak egy embert illet, az Ő tulajdonát képezi a teljes lakás. A kérdésem az, hogy a haszonélvező halála után a kifizetett fél igényt tarthat-e rokonságára hivatkozva a lakásban található ingóságra? Ha igen, akkor ezt "ki lehet védeni" egy végrendelettel, amiben a haszonélvező rendelkezik a lakásban található ingóságok sorsáról?

Tisztelettel,
Kiss Norbert

Nincs mit.

Köszönöm a segítséget!

Ingatlanforgalmi szakértő fogja megállapítani a jelenlegi értéket az esetleges perben vita esetén.

Sajnos az elővásárlási jogommal nem tudnék élni, mivel annyi pénzem nincs. Ha csak úgy tudnám őt kifizetni, hogy el kell adni a házat, köteles vagyok olyan eladási árba is beleegyezni, ami esetleg kisebb-nagyobb mértékkel a ház értéke alatt van? Mert a mai helyzetben igencsak keveset kapnánk érte, én pedig veszíteni nem akarok.

Ő eladhatja a részét, neked ezen elővásárlási jogod van. De kérheti a közös tulajdon megszüntetését is.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez jelen esetben valószínűleg nem megy.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Sziasztok!

Kérdezni szeretném, ha volt párommal a házunk kb. 1/5 - 4/5 arányban oszlik meg (az enyém a nagyobb rész), mi történik akkor, ha ő el akarja adni a házat? Kifizetni nem tudom. Ítélkezhet-e a bíróság úgy, hogy el kell adnunk, és abból kell őt kifizetnem, vagy ő azt csinál a részével, amit akar, én akkor sem vagyok köteles eladni?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Fórum!

Volt élettársammal egy éve vettünk közösen egy családi házat, melyben fele arányban vagyok tulajdonos.Kapcsolatunk tönkrement. A probléma a következő:
Ő nem akarja eladni, hanem megvásárolná havi törlesztésekben a részemet, de a tényleges 23 milliós vételár felénél jóval kevesebb összegért (11,5 millió helyett 5 milliót adna) arra hivatkozva, hogy a 3-szor annyi keresetéből ő fizette ki a ház vásárlási illetve a hitel költségeit, a törlesztést,a rezsi nagyobb részét.
Ha ezt valahogy igazolni tudja (bár bankszámlakivonattal csak a hiteltörlesztést és lakásbiztosítást tudja igazolni, a többit csekken fizettük,az ő nevére szólt majdnem mind, kivéve egyet), akkor kérdésem, hogy jogilag mely az az összeg, amelyre én igényt tarthatok? Ha tegyük fel, nem költözöm ki addig, amíg meg nem kapom az engem illető részt, kirakhat? Fontos lenne tudnom, mert a házban az örökségem is benne van ( régi értéken 8 millió Ft, mely 6 évig bankban kamatozott).Kérem szíves segítségét!

Látni kellene azt a szerződést, de a leírtak alapján úgy tűnik, hogy senki nem követelhet semmit a másiktól.

Tisztelt Fórumozók!

A problémám a következő lenne:
A volt párommal a tavalyi évben írtunk alá egy szerződést ingatlanon fennálló tulajdonközösség megszüntetéséről. Ez a szerződés egy előszerződés, mivel az ingatlan vásárlásakor szocpolt vettünk igénybe. Annak érdekében, hogy ezt ne kelljen visszafizetni két év múlva esedékes a szerződés lezárása és az, hogy az ingatlan csak az Én nevemen legyen. Az ingatlant jelzálog terheli. A szerződés értelmében Én átvállaltam minden terhet és kötelezettséget az ingatlannal kapcsolatban. Ezen felül még fizettem volt páromnak 450 ezer forintot (Ő ennyivel szállt be az ingatlanba. ekkora volt a szocpolt összege).
Most azonban volt párom kitalálta, hogy fizessek neki havonta 10 ezer forintot, különben beperel.
A kérdéseim a következők lennének:

• Követelhet-e tőlem még pénzt arra hivatkozva, hogy az ingatlan 1/2 része, amiről Ő lemondott, többet ér mint 450 ezer forint?
• Egy esetleges per esetén követelhetem-e tőle azt az összeget amit a szerződés aláírása óta neki, illetve az ingatlanra eddig kifizettem?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Válás miatt vagyonelosztásról lenne kérdésem.Az ingatlan fele fele részben az én és még a férjem tulajdonában van.
Én megváltanám a szüleim segítségével egy részét, de mivel teljesen nem tudjuk kifizetni Ő belemenne, hogy a fennmaradó összegre jelzálogot jegyeztetne be az Ő nevére.Nem tudom, hogy lehet jogilag megoldani,hogy ne legyen törvénytelen, de illetéket ne kelljen fizetni?Az ügyvédeink mindketten mást mondanak, ezért tanácstalanok vagyunk.Egyik ügyvéd azt javasolja mondjon le az egyik nagykorú gyerekünk javára és akkor nem kell illetéket fizetni, de a másik, hogy ezt nem lehet.
Előre is köszönöm válaszát!
Virág1989