Közös tulajdon megszüntetése.

Ilyen esetben választani lehet az alperes lakóhelye szerint, vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság közt - de ebben az esetben a leírtak szerint ez valószínűleg ugyanaz.

Tisztelt fórumozók!

Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanunkban bent élő
testvérem évek óta nem dolgozik és megvalósította az ingyen Ill.a többi tulajdonos terhére való gondtalan életvitelét.Sokszor fizettük az elmaradt díjakat mikor értesitett bennünket, mert nem egy városban élünk.A nagy távhő számlát elhallgatta s következett a bíróságra utazgatásunk, majd ítélet és a kamattal együtt fizetés. Az a baj, hogy csak egyedül én fizettem a végzés alapján, pedig nekem is kicsi a havi jövedelmem ép elég az itthoni számlákat fizetnem.
Most lett elegem. Soha jogokat nem gyakoroltam örökrészemből, hisz így amig élek csak kötelezettségeim vannak a testvérem hozzáállása miatt.
Szeretném kérni a Bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.
Kérdésem, hogy annak a bírónak kell benyújtani, akinél már alperesek voltunk, vagy a lakóhely szerinti Bíróságnak fogalmazzam a kérelmem, a fenti indoklás alapján? Továbbá ebben az esetben nekem kell még a többi tartozást rendeznem?
Itt a fórumon már írta PAZS,hogy behajthatják rajtam/fizetésemből letilthatják /és én követelhetem a benntlakó testvéremtől a tényleges használótól. Persze ha évek óta nincs bejelentett munkája soha nem látom a pénzem. Ez egy jó törvény!!! Ezt használja ki a benntlakó testvérem. Pár éve kértük a nővéremmel, hogy adjuk el a lakást elzárkozott tőle, hogy akkor hová menjen? Köszönöm a válaszát!

Köszönöm ObudaFan!
Biztos vagyok benne, hogy nem tudunk megegyezni, mivel az ex irreálisan magas összeget követel a tulajdon jogáért, ő nem a forgalmi értéket veszi figyelembe, makacsul ragaszkodik az elgondolásához, és persze ehhez társul a rosszindulat. Egy keresetből tartom el gyerekeimet, tartom fenn a házat, milyen lépéseket tehetnék most, hogy a jövedelmemet ne a perre, ügyvédre kelljen fordítanom?

Téves tájékoztatást kaptál.

A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V.19.) PK. véleménye a PK. 10. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről:

VIII. g) A perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad.

Egyébként senkinek sem kell perköltséget viselnie, ha peren kívül meg tudtok egyezni.

Fórumozók, kérlek segítsetek!
Az ingatlan, amelyben 2 kiskorú gyermekemmel élek, 1/2 tulajdoni hányada édesanyámé, 1/4 része volt férjemé, 1/4 része enyém. Úgy tűnik, volt férjem kezdeményezni fogja a közös tulajdon megszüntetését. A megosztás véleményem szerint kivitelezhető lenne, mivel a ház tetőtér részét egyébként sem használjuk, de ez az exnek nem lenne megfelelő megoldás, mert a váláskor( 2 éve)elköltözött, élettársával albérletben élnek, és én sem akarok velük egy házban élni, mivel gyakran fenyeget, zsarol. Ő azt követeli, hogy váltsam meg a részét, ám kifizetni nem tudom. A házon jövő júliusig elidegenítési tilalom van a szoc. pol. miatt, illetve reális áron eladni sem lehetne, mivel nincs kereslet. Egy ügyvéd arról tájékoztatott, hogy ha az ex ténylegesen kezdeményezi a megszüntetést, akkor mindenképpen én leszek a pervesztes, így a perköltséget nekem kell fizetnem, amit nem tudom hogyan oldhatnék meg, mivel egyedül nevelem a gyerekeket. Hogyan tudnám kivédeni a fentieket? pl. ha én kezdeményezném az osztatlan közös tulajdon megszüntetését?
Vagy ha hitelesített okiratban nyilatkoznánk-édesanyám, és én- hogy az elidegenítési tilalom lejáratakor a gyerekeknek ajándékozzuk a tulajdoni hányadunkat? Tehát a legfőbb problémám, hogy nincs szükségünk a volt férjem tulajdonára, az ingatlan kb. 1/3 részét nem is használjuk, és megváltani sem tudom, illetve a perköltség kifizetése is anyagilag megterhelő lenne számomra. Mit tehetnék hogy ne adósodjak el azért, amire nincs szükségünk?

kb. 1 szobányi rész jön ki az 1/6-odból.

..De persze a célom az, hogy megszűnjön a közös tulajdon. Viszont tudva, h. minél drágábban akarják eladni, ezért én távoltartanám magam az eladással való bíbelődéssel, mert azzal csak az idő megy.

Ezért érdekelt, hogy azt tagadhatják-e hogy van pénzük, mert a kifizetés gyorsabb lenne.
/Félő, hogy már most költik a kapott pénzt.. és ha elfogy, akkor már csak az eladás jöhet szóba, amihez meg már nincs idegrendszerem és lehet h. árun alul lennének kénytelenek értékesíteni..?!+perktg, egyebek. Valami meggyőző érv kell...
Vagy ez is egy X akta?

„Esetleg kiadhatom bérbe 3. személynek? ”

1/6 részed van. Ha hatalmas az az ingatlan akkor persze 1/6 mértékű használat is elég lehet egy bérletre.

„Vagy pl. azt hogy van pénzük egy másik ház eladásából, azt a bíróság ellenőrizheti, vagy kötelezheti őket hogy számoljanak el vele, ha tagadják, vagy nem akarnak fizetni?”

Nincs jelentősége.

:((

Esetleg kiadhatom bérbe 3. személynek? Vagy gondolom ahhoz meg kell a beleegyezésük?!

Tul.képpen röhej, hogy mint résztulajdonos alig tudok valamit tenni azért, hogy a saját jogos részem ténylegesen megkapjam, vagy legalább a létét a javamra fordítsam??

Pereskedni ilyesmiért??

Vagy pl. azt hogy van pénzük egy másik ház eladásából, azt a bíróság ellenőrizheti, vagy kötelezheti őket hogy számoljanak el vele, ha tagadják, vagy nem akarnak fizetni?

köszönettel,
L.

Nem.

Ha akadékoskodnak kérhetek a továbbiakban többlethasználati díjat?? (Hiszen minden helységet ők használnak, igaz, hogy én azért nem lakom ott, mert van lakásom, de egyszerre két helyen nem lehetek!)

Azt valamennyien fizetitek közös tulajdon megszüntetési perben. Alighanem azzal tudsz eredményesen érvelni, hogy most még beéred valamivel kevesebbel is.

1/6-od tulajdonrészem van egy panellakásban, amiben a testvéreim - mint 5/6-odrész tulajdonosok laknak. Mivel most értékesítettek egy másik ingatlant több mint 10 millióért, abból feltehetőleg ki tudnának engem fizetni.
A gond az, hogy nem vagyunk túl jóban, ezért nem tudom, h. hajlandóak lennének-e erre. A saját lakásomon jelzálog-hitel van, amit minél előbb szeretnék kifizetni a kapott pénzből. Az eladást többször felvetettem, de mindig volt valami magyarázatuk, hogy "most rossz a piac", meg "ilyen olcsón ők nem akarják eladni" stb. Aztán felújították pár százezer Ft-ot ráköltve, hogy akkor majd drágábban eladható lesz, "de az is csak majd jövőre.." vagy akár "2-3 év múlva". Én MOST szeretném ezt az ügyet lerendezni és nem évek múlva!
Többlethasználati díjat nem kértem tőlük sosem, mivel nem is tudtam róla h. létezik ilyen, viszont a felújításba sem adtam egy fillért se, mondván h. én eladni szerettem volna, nem rákölteni. (Egyébként se biztos h. eme felújítás után többért el lehetne adni.) Az ingatlan ára kb. 9-11mFt között lehet, tehát min. 1,5mFt járna nekem.
A kérdésem az lenne: hogy ha nem akarnak kifizetni, vagy tagadják h. van pénzük, és esetleg az eladást forszírozzák, ami időbe tellik, (s az időhúzásukból meg már elegem van!), akkor MIVEL ÉRVELJEK a meggyőzésük érdekében? Gondolom a pereskedés drágább mint a megállapodás, de annál se tudom kinek kell fizetnie és milyen költségekkel jár..??

"lehet(ne)" = ez így igaz.

A fűtési költséget is meg lehet(ne) osztani a használt terület arányában.

dorka11;
nekem közös tulajdonom van, így tudom- BÁRHOL kivennék egy téglát az épületből a telken, el tudnám dönteni, hogy kié. Egyértelműen az enyém, meg a másiké.

A kommunikációs vagy a fizikai erőviszonyok sokmindent el tudnak dönteni , hogy hogyan élnek együtt ellenféllé változva az emberek, abból nem lehet ítélni.

Nálunk van egy nagy szoba, meg egy kis szoba. A kis szobát én "nyertem" a szócsatában, hiába vagyok tulajdonosa a nagynak is. A nagyot nem azért nem használom, mert nem vagyok tulajdonosa ( a fele annak is megillet), hanem mert tiszteletben tartom az abban lévő saját tulajdonát ( a személyes tulajdonát , amit ott tárol- illatos zoknik,egyebek), és amúgy is tartok belépni oda.

Az lenne igazságos, ha egyenlő arányban laknánk mindent, de az is fárasztó- pl hetente szoba csere , motyó összepakol stb. Nem azon a kis szobán fog múlni a tulajdoni hányadom, hanem azon, hogy mennyi pénzem van benne- és az pontosan a ház értékének a fele. Minden tégla fele az enyém :) A rosszabb minőségűeké is meg a jobb minőségűeké is.Csak éppen a kicsi szobában lakom, de ezt hosszú mondani ,ezért használjuk az ENYÉM kifejezést. Enyém a kis szoba, csak egy kifejezés, mert a ház fele az enyém. :)

Ezzel annyi a sérelmem, hogy a nagyobb szobára drább a fűtés, én a rezsi felét fizetem, mint fele-részben tulajdonos, így ő gazdagodik a múló idővel egyre jobban, miközben a körülményei is jobbak ugyanazért a pénzért ( tulajdonrészért ).

lajcsó!

Aki nekem készitett értékbizonyitványt, annak az ügyintézőnek megfelelő végzettsége van.

De ugyanakkor azt is irtam, hogy a biróság által kirendelt szakértői vélemény talán többet ér.

Egyébként ha két szakértőt kell kirendelni, mert az egyik értékelését a fél/felek nem fogadják el, - nem hinném, hogy a másik szakértő ugyanazt az árat fogja "kihozni" mint az előző. Nincs két egyforma értékelés.

theszt!
dorka11!

Tapasztalataim alapján állítom, hogy az önkormányzat által kiadott értékbizonyítvány nem biztos, hogy a reális forgalmi értéket igazolja. Olyan eset is előfordult amikor az ügyintéző megkérdezte, mennyit írjon rá? Megmondták neki és annyi került az értékbizonyítványba. Azt, hogy az ügyintéző kiment megnézni az ingatlant, én nem nevezném értékbecslésnek. Az ügyintézőnek van értékbecslői végzettsége?

pazs!

Igen, de az én esetemben a tul.társak fele-fele arányban tulajdonosai az ingatlannak, -ezért erre vonatkozóan tettem fel a kérdést.

Azért köszönöm a kiigazitást!

dorka11: közös tulajdonnál nem feltétlen egyenlőek a tulajdoni arányok (és a valóságban el is térhetnek a tulajdoni lapra bejegyezettől). A perben nyilván ezt is vizsgálják, ha valamelyik fél kéri.

Kbs!

Ugy tudom, hogy a közös tul.megszüntetése esetén (ha nincs használati megosztás) a telken lévő minden épület közös tulajdonnak számit. Értem ez alatt, hogy az ingatlan egyik felén lakó tul.társnak egy értékes háza van, mig a másik felén élőnek szerényebb az épülete. Ez esetben a jobb állapotu ház értékének a fele a másik tul.társat gazdagitja.

Jól tudom?

lajcsó!

Az önkormányzat által kiadott értékbizonyitványt megelőzi a helyszini szemle, amikor is az ügyintéző kimegy a területre és felméri az ott lévő épületeket, állapotokat, illetve a terület egyéb paramétereit.
Amikor én kértem, akkor ez igy volt, tehát nem "hasraütés szerüen" történt.

theszt!

A biróság a szakértő által megállapitottakból indul ki.
A polgármesteri hivataltól bármelyik tul.társ kérheti az értékbizonyitványt. Ahol én kértem, ott egy ügyintézőhöz tartozik ennek a feladatnak az ellátása, tehát ha pár nap mulva bemész és kéred, elképzelhető, hogy ugyanaz az ügyintéző fog eljárni az ügyben, aki a másik tul.társ esetében. De az is lehet, hogy eleve emlékezni fog arra, hogy ezzel az üggyel már pár nappal ezelőtt foglalkozott, és nem adja ki mégegyszer. Azt gondolom, hogy az értékbizonyitvány is jó, de talán többet ér a biróság által kirendelt szakértői vélemény.

„A bank perbevonásához - gondolom be kellene menned a birósági papirral a bankba.”

Nem, hanem vele szemben is be kell nyújtani a keresetet. De a bankok általában nem egyeznek bele a kényszerárveréses megosztásba (naná, hogy nem).

manocs.ka!

Szóval a közös tul.megszüntetése nem ugy müködik, ahogyan azt a volt férjed gondolja. Ha perre viszed az ügyet, be kell adni a keresetlevelet. Ezt követően a biróság a tul.közösség megszünttési módjai közül elsősorban a természetbeni megosztást vizsgálja. Ha az nem lehetséges, akkor következik a tul.hányadok egyik, vagy másik fél általi megváltása (te megveszed az ő tul.hányadát, vagy ő a te hányadoda). A biróság által kirendelt szakértő állapitja meg az ingatlan vételárát (nem az 50 %-ának az árát, hanem a teljes ingatlan vételárát). Ha egyikőtöknek sincsen pénze, akkor jön az értékesitési árverés.

A bank perbevonásához - gondolom be kellene menned a birósági papirral a bankba. Ott majd megmondját, hogy mi ennek a pontos menete.

A jelzálog hitelre vonatkozóan talán mások adnak majd használható tanácsot.

Lajcsó!Csak nem hagy nyugodni ez a dolog!
A polgármesteri hivatal által kiadott értékbizonyítványt én is kérhetem, ugyanarra a garázsra, más napom, mondjuk más ügyintézőnél, és lehetséges, hogy nekem más összeget adnak meg, mint a másik tulajdonosnak? (Persze gondolom a szám. gép memóriája emlékezteti az ügyintézőt, hogy nem rég mennyit adtak meg.) Így érted a has számot?

Köszönöm a cseppet sem megnyugtató válaszokat. :-)