Közös tulajdon megszüntetése.

Nincs mit.

Tisztelt Szakértők!
A következőkben szeretnék segítséget kérni:
örököltünk egy házat, nagynéném 1/3, nagybátyám 1/3, testvérem és én együtt 1/3 részben. Az ingatlant el szeretnénk adni. Nagynéném és nagybátyám között viszont megromlott a kapcsolat, bár komoly érdeklődő még nem volt a házra, de nagybátyám már jelezte, hogy addig nem hajlandó belemenni az eladásba, amíg nagynéném nem számol el neki még néhány dologgal az örökléssel kapcsolatban. (hagyatéki és egyéb eljárások már rég lezajlottak, ott nem jelent meg az úr semmilyen igénnyel...)
A ház nincs jó állapotban, amennyiben hamar nem találunk vevőt rá, akkor tönkremegy. Az eladást tehát elsősorban azért sürgetnénk, hogy végül ne nekünk kelljen még fizetnünk miatta. De olyan vevőt sem találunk, aki hajlandó még egy "huzavonát" kivárni, amíg a családi konfliktus tart. Ilyen esetben milyen módon lehetséges a közös tulajdon megszüntetése? A nagybátyám mit tud tenni, hogy megakadályozza az eladást, illetve mi mit tudunk tenni, hogy ezt ne tehesse meg?!
Segítségüket előre is nagyon köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

A következő helyzettel kapcsolatban várom javaslatukat, a lehető legoptimálisabb megoldás érdekében.

Én és élettársam elhatároztuk, hogy építünk egy családi házat. Ehhez építési telek már van, mely 50-50%-ban az apám és a nagyanyám tulajdonában van, értéke kb 15 MFt.

Az élettársam családja 5 millió forint készpénzzel tudna segíteni, mely mellé kb még 10 M hitelt kellene felvennünk, melyet közösen törlesztenénk. Végül a ház és az ingatlan kb 30 MFt körüli értéket fog képviselni (beleszámítva a telek értékcsökkenését a ráépülő ház által)

A probléma a következő:
Mindkét család szeretne "biztosra menni", abban a tekintetben, hogy ha megromlana a kapcsolatunk, mindenki maradhasson a pénzénél, vagy a lehető legközelebb ahhoz, ergo senkit se lehessen "kisemmizni".

Milyen lehetőségeink vannak?

Amikre eddig gondoltunk:

• a telket még most, az építkezés előtt 50-50%-ban átíratni ránk és az épülendő ház is ilyen arányban lenne megosztva
  • ebben az esetben Én elesek a fenti számok alapján ~5 MFt-tól (a telek 15M, a ház építési költsége 15M, de abból 10-t közösen fizetünk, ergo a valós tulajdoni hányadnak a végén 66-33%ban kéne megoszlania az én javamra)
• a telket átíratni kettőnkre egyenlő arányban, de apám haszonélveti jogot kapna az egész telek+ház értékének 33%ra, melyet probléma esetén ennek megfelelő (eladási ár 33%) összegért adna el
  • itt viszont az a probléma, hogy a haszonélvezeti jog hivatalosan nem eladható,ergo nincs rá jogi garancia, hogy el is adja
• a jelenlegi helyzetet rögzítve, valamiféle szerződést írni arról, hogy a telek ennyit ér most, a házba mekkora résszel száll be élettársam illetve a közösen törlesztendő részünket is figyelembe véve, ennek megfelelő arányban elosztva a tulajdonjogot
  • itt nem tudjuk hogy milyen problémát okozhat az, hogy tulajdonképpen a telek+háznak együtt 4 tulajdonosan van (hitelfelvételnél, vagyonmegosztásnál,stb)

Nagyjából ezekre gondoltunk eddig, de egyik se hoz tökéletes összhangot olyan szempontból, hogy

1. igazságos legyen összeveszés esetén a megosztás (arányban legyen a befektett tőkével)
2. hozzáférhető legyen mindenkét fél számára, ne kelljen évtizedeket várni rá
3. a hiteligénylésnél se legyen probléma.

Válaszukat köszönettel várom.

Tisztelt fórumozó!
A kérdésem a következő:2006-ban vásároltunk a párommal hitelből egy házat.5,5 millió hitel vettünk fel.Kaptunk 450000Ft szocpolt és ő vet fel áthidaló kölcsönt 1millió ft-ot.A hitelt fizettük együtt 4 évig de a kapcsolatunk megromlott és én a fiammal /aki csak az enyém/elköltöztünk albérletbe.A hitelt Ő fizette egyedül.Közben külföldön talált munkát és azóta is ott van.A házra igényt tart azt mondta kifizet megegyeztünk 1.5 millió forintba hogy annyit ad.az idő telik pénz nincs közben történt elmaradás is a törlesztésben és megkeresett a végrehajtó is.Meg ijedtem mert a ház még az én nevemen is van hiába leszek kifizetve.A minden igaz augusztusban hazajön és elmegyünk az ügyvédhez.Meglehet azt valahogy oldani hogy engem ne terheljen felelőség még addig sem ameddig nem fizet ki?Mert persze fizettem a végrehajtónak.Remélem érthető voltam.Köszönöm a választ.

Ha nem vagy sem kezes, sem adóstárs, és nem voltatok összeházasodva, akkor te nem vagy felelős a bank felé. Persze, ha a te hányadodat is terheli zálogjog, akkor a hitel nem fizetése esetén az is végrehajtható.

Sziasztok, a következőben kérnék tanácsot: szüleim elváltak, a lakásból apám elment, a bíróság azt anyám kizárólagos használatába adta. Apám kilenc év elteltével pert indított a közös tulajdon megszüntetése iránt. Mi azóta értéknövelő beruházásokat hajtottunk végre az ingatlanban- apámnak van ügyvédje, nekünk nincs. Mi viszontkeresettel éltünk, azt szeretnénk, ha a bíróság figyelembe venné az értéknövelő beruházásokata javunkra. Apám most azzal fenyegetőzik, hogy eladja az ő részét- állítólag van is olyan vevő, aki tudván, hogy per alatt áll az ingatlan, megvásárolná tőle a részét. Pénzünk nincs, hogy elővásárlással tudjunk élni. Eladhatja a részét apám a per alatt? Illetve ő azt mondja, hogy eláll a pertől, ami így megszűnik és így adja el- mondjuk szerintem mivel mi viszontkeresettel éltünk, a per ettől még nem fog megszűnni...

Ha a per már folyik, akkor a felperes csak az alperes hozzájárulásával állhat el. De a tulajdoni hányadát eladhatja, a vevő lesz a perbéli jogutódja.

(Nem minden építési munka értéknövelő beruházás.)

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Válás miatt vagyonelosztásról lenne kérdésem.Az ingatlan fele fele részben az én és még a férjem tulajdonában van.
Én megváltanám a szüleim segítségével egy részét, de mivel teljesen nem tudjuk kifizetni Ő belemenne, hogy a fennmaradó összegre jelzálogot jegyeztetne be az Ő nevére.Nem tudom, hogy lehet jogilag megoldani,hogy ne legyen törvénytelen, de illetéket ne kelljen fizetni?Az ügyvédeink mindketten mást mondanak, ezért tanácstalanok vagyunk.Egyik ügyvéd azt javasolja mondjon le az egyik nagykorú gyerekünk javára és akkor nem kell illetéket fizetni, de a másik, hogy ezt nem lehet.
Előre is köszönöm válaszát!
Virág1989

Tisztelt Fórumozók!

A problémám a következő lenne:
A volt párommal a tavalyi évben írtunk alá egy szerződést ingatlanon fennálló tulajdonközösség megszüntetéséről. Ez a szerződés egy előszerződés, mivel az ingatlan vásárlásakor szocpolt vettünk igénybe. Annak érdekében, hogy ezt ne kelljen visszafizetni két év múlva esedékes a szerződés lezárása és az, hogy az ingatlan csak az Én nevemen legyen. Az ingatlant jelzálog terheli. A szerződés értelmében Én átvállaltam minden terhet és kötelezettséget az ingatlannal kapcsolatban. Ezen felül még fizettem volt páromnak 450 ezer forintot (Ő ennyivel szállt be az ingatlanba. ekkora volt a szocpolt összege).
Most azonban volt párom kitalálta, hogy fizessek neki havonta 10 ezer forintot, különben beperel.
A kérdéseim a következők lennének:

• Követelhet-e tőlem még pénzt arra hivatkozva, hogy az ingatlan 1/2 része, amiről Ő lemondott, többet ér mint 450 ezer forint?
• Egy esetleges per esetén követelhetem-e tőle azt az összeget amit a szerződés aláírása óta neki, illetve az ingatlanra eddig kifizettem?

Válaszukat előre is köszönöm.

Látni kellene azt a szerződést, de a leírtak alapján úgy tűnik, hogy senki nem követelhet semmit a másiktól.

Tisztelt Fórum!

Volt élettársammal egy éve vettünk közösen egy családi házat, melyben fele arányban vagyok tulajdonos.Kapcsolatunk tönkrement. A probléma a következő:
Ő nem akarja eladni, hanem megvásárolná havi törlesztésekben a részemet, de a tényleges 23 milliós vételár felénél jóval kevesebb összegért (11,5 millió helyett 5 milliót adna) arra hivatkozva, hogy a 3-szor annyi keresetéből ő fizette ki a ház vásárlási illetve a hitel költségeit, a törlesztést,a rezsi nagyobb részét.
Ha ezt valahogy igazolni tudja (bár bankszámlakivonattal csak a hiteltörlesztést és lakásbiztosítást tudja igazolni, a többit csekken fizettük,az ő nevére szólt majdnem mind, kivéve egyet), akkor kérdésem, hogy jogilag mely az az összeg, amelyre én igényt tarthatok? Ha tegyük fel, nem költözöm ki addig, amíg meg nem kapom az engem illető részt, kirakhat? Fontos lenne tudnom, mert a házban az örökségem is benne van ( régi értéken 8 millió Ft, mely 6 évig bankban kamatozott).Kérem szíves segítségét!

Sziasztok!

Kérdezni szeretném, ha volt párommal a házunk kb. 1/5 - 4/5 arányban oszlik meg (az enyém a nagyobb rész), mi történik akkor, ha ő el akarja adni a házat? Kifizetni nem tudom. Ítélkezhet-e a bíróság úgy, hogy el kell adnunk, és abból kell őt kifizetnem, vagy ő azt csinál a részével, amit akar, én akkor sem vagyok köteles eladni?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ő eladhatja a részét, neked ezen elővásárlási jogod van. De kérheti a közös tulajdon megszüntetését is.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez jelen esetben valószínűleg nem megy.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Sajnos az elővásárlási jogommal nem tudnék élni, mivel annyi pénzem nincs. Ha csak úgy tudnám őt kifizetni, hogy el kell adni a házat, köteles vagyok olyan eladási árba is beleegyezni, ami esetleg kisebb-nagyobb mértékkel a ház értéke alatt van? Mert a mai helyzetben igencsak keveset kapnánk érte, én pedig veszíteni nem akarok.

Ingatlanforgalmi szakértő fogja megállapítani a jelenlegi értéket az esetleges perben vita esetén.

Köszönöm a segítséget!

Nincs mit.

Üdvözlöm a Tisztelt Fórumozókat, Ügyvédeket, Jogászokat!

Elsősorban olyan embertől szeretnék választ kérni/kapni, aki jártas az általam felhozott ügyben.

Egy lakásnak annak idején 2 tulajdonosa volt, de az egyik tulajdonos nem kívánt élni a rá eső résszel, ezért a másik fél megváltotta a lakás részét. Ebben a lakásban egy haszonélvező él (az akkori két tulajdonos nagyszülője). Jogilag ez a lakás már csak egy embert illet, az Ő tulajdonát képezi a teljes lakás. A kérdésem az, hogy a haszonélvező halála után a kifizetett fél igényt tarthat-e rokonságára hivatkozva a lakásban található ingóságra? Ha igen, akkor ezt "ki lehet védeni" egy végrendelettel, amiben a haszonélvező rendelkezik a lakásban található ingóságok sorsáról?

Tisztelettel,
Kiss Norbert

Ez attól függ, kinek a tulajdonában vannak az ingóságok. Azt pedig kitalálni az alapján, hogy az ingatlan kié, és ki a haszonélvező, nem lehet. A végrendelet részben oldja meg, kötelesrészi igény azért fennmarad.

Értem, de azt mi alapján határozzák meg, hogy az ingóságok kinek a tulajdonában vannak? A szerződésben erre külön nem tértek ki a felek. És a köteles részt azt hogy/mi alapján határozzák meg?

„Értem, de azt mi alapján határozzák meg, hogy az ingóságok kinek a tulajdonában vannak? ”

Hát ezt bizonyítani kell.

„És a köteles részt azt hogy/mi alapján határozzák meg?”

Kötelesrész címén a leszármazótannak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint - fő szabály szerint - az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

De ez a személy nem egyenes ági leszármazott, hanem unoka. És ez a lakás ügy 2005-ben lett intézve. Azóta nagykorúvá vállt a régi tulajdonos és meg is kapta a Neki járó összeget.

Nincsenek az ilyen ügyeknek elévülési ideje?

Az unoka az "egyenes ági" leszármazó.
Tulajdoni igények nem évülnek el. A kötelesrészi igény elévülése meg el sem kezdődik, amíg az örökhagyó él.

Köszönöm szépen a segítséget!
Viszont látásra.

Nincs mit.