Közös tulajdon megszüntetése.

Fél év alatt túl sokat nem törleszthettek abból a nyolcmillióból.

Tisztelt hozzáértő Fórumozók!

Én egy olyan ügyben kérném a segítségeteket, hogy a családunk gazdálkodással foglalkozik, lovakkal stb.

A terület, ahol a földjeink, a gazdasági épületek vannak több helyrajzi számon fekszik. Az egyik helyrajzi számú terület 4/5-öd része a családunk, míg 1/5-öd része, egy idegené, nagyapám élettársáé. Az ingatlanokat egyébként csak mi használjuk, a hölgy egyáltalán nem jár ki és nincs is semmi köze hozzá.

Mi szerettük volna a részét megvenni tőle, de ő elzárkózott ettől, mondván, hogy majd később sokat fog érni, és jó lesz az ő unokáinak. A családomnak továbbra is szeretné őt kivásárolni. Tudom, hogy ezt tulajdonközösség megszüntetés jogcímén tehetjük meg, azzal, hogy megváltjuk a részét. Valaki azonban azt mondta, hogy mivel az ingatlan nem lakóingatlan, így nem indíthatunk rá tulajdonközösség megszüntetése iránt pert, és nem kényszeríthetjük a hölgyet, hogy eladja nekünk.

Csak nyugtassatok meg kérlek, hogy a pert megindíthatjuk, mert a bíróság kötelezheti a hölgyet, hogy a megváltási ár megfizetése esetén nekünk adja a tulajdonrészét. Azt is tudom, hogy szakértőt rendelnek ki, ha az árban nem tudunk megegyezni. De mi van, ha abban sem, hogy megválthassuk? Kötelezhet rá a bíróság vagy nem?

Tisztelettel: Viki

Megnyugtatásul: indíthattok közös tulajdon megszüntetése iránti pert, ezt ugyanis semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki, illetve nem korlátozza kizárólag a lakóingatlanokra.
A megváltási árat a bíróság az ítéletében fogja meghatározni, amelynek során nyilvánvalóan a forgalmi értéket fogja alapul venni. A bíróság a közös tulajdon megszüntetésének módját tekintve egyébként szabadon dönthet (nincs kötve a kereseti kérelemben foglaltakhoz), de nem alkalmazhatja azt a módot, amely ellen valamennyi érintett tiltakozik.

„ezt ugyanis semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki, illetve nem korlátozza kizárólag a lakóingatlanokra.”

Még csak ingatlanokra se.

Köszönöm a válaszokat!

Mi van, ha nagyapám élettársa tiltakozik az ellen, hogy mi megválthassuk a tulajdoni illetőségét? Akkor a bíróság más megoldást fog választani? Nekünk csak ez az egy megoldás elfogadható.

Köszönöm a gyors válaszokat újra!

Viki

A bíróság első sorban a természetbeni megosztással szünteti meg a közös tulajdont, ha az lehetséges. Aztán pedig valamelyik tulajdonostársat kötelezi vagy jogosítja a magához váltásra, ha az képes rá. A kényszer-értékesítés az utolsó lehetőség.
Nem számít, ha valamely megszüntetési mód ellen az egyik tulajdonostárs tiltakozik, a bíróság csak olyan módot nem alkalmazhat, amely ellen minden tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Nagyon köszönöm a válaszát. Ebben az esetben megindítjuk a pert.

Tisztelettel:

V.

Tisztelt Szakértő fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni. A testvéremmel közösen örököltünk egy panellakást 50-50%-ban. A lakás borzasztó állapotban van, teljes felújításra szorul. Amúgy üresen áll, egyikünk sem lakik ott. Szeretnénk eladni, de a testvérem ezügyben nem volt hajlandó semmit tenni. Én a testvérem beleegyezésével megbíztam egy ingatlanirodát, hogy találjon vevőt a lakásra. Mivel a lakás nagyon rossz állapotban van, ezért az érdeklődők nagy részével nem is alakult ki komoly tárgyalás. Két komolyabb érdeklődő van, akik szerintem jó árat (a lakás állapotához képest) fizetnének érte. Sajnos a testvérem megmakacsolta magát, és ragaszkodik egy irreálisan magas árhoz. Mit tehetek ebben a helyzetben. Egyikünknek sincs annyi pénze, hogy megvegye a másik tulajdonrészét. Megoldás lehet-e a közös tulajon megszüntetése iránti per? Ha igen, milyen döntésre számíthatunk a bíróság részéről?
Előre is köszönöm a válaszokat.

A közös tulajdon megszüntetése csak úgy lehetséges, ha az egyik tulajdonostárs kifizeti a másikat (ha perrel történik akkor is). Továbbá ha pert indítotok, annak nagyon hosszú átfutási ideje lesz, és szerintem nincs olyan vevő, aki hajlandó lenne ezt kivárni. Szóval próbáljatok meg"békésen" megegyezni.

Tisztelt Rexor!
Köszönöm a válaszát. Ha mégis perre kerül a sor, akkor melyik tulajdonostársat kötelezi a bíróság, hogy fizesse ki a másikat? Ki állapítja meg a vételárat, és hogyan? Ha egyik fél anyagi helyzete sem engedi a kivásárlást, akkor mi történik? (Ha lenne rá anyagi lehetőségünk, akkor valamelyikünk már kifizette volna a másikat.)
Azzal tisztában vagyok, hogy egy vevő sem várná meg a per végét, de a bíróság döntése után legalább megszűnhetne ez a patthelyzet.

A bíróság által megállapított kikiáltási áron elárverezik az ingatlant, és a bevételt - a költségek levonása után - elosztják a tulajdonosok között.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a választ. Ez is egy lehetséges út. Egy ilyen per mennyi ideig húzódhat?
Megpróbálom meggyőzni a testvéremet, hogy most fogadjunk el egy (szerintem) kedvező árat (7,5 millió Ft), mert gyanítom, hogy ha a bíróság által megállapított áron elárverezik, akkor ennek az árnak csak a töredékét kapnánk meg.

Fél év - másfél év.

Ilyen esetben nem lehet a kikiáltási ár alá menni, csak akkor, ha az azt a tulajdonostársak egybehangzóan kérik. (Ez más, mint a tartozás miatti végrehajtás.)
Persze, mindenképpen jó lenne, ha legalább az árban meg tudnának egyezni, mert akkor a szakértői díjat (ami tutti hatszámjegyű) megspórolnák. Ha az eladásban is meg tudnának állapodni, akkor a perköltséget és végrehajtó járandóságait sem kellene kifizetniük. Ami összességében már valahol félmillió körül lehet.

„Fél év ”

Budapesten legfeljebb egyezség esetén. :) Itt mire végre a harmadik szakértő ki tud menni megnézni az ingatlan értékét, simán eltelt a fél év. :)

Köszönöm mindenkinek a hasznos információkat. Lehetőség szerint elkerülném a pert, de érdekelt, hogy milyen lehetőségek vannak ha nem tudunk megegyezni. Márpedig pillanatnyilag úgy néz ki, hogy nem tudunk megegyezni.

Az Alkotmánybíróság léte ellen kell tiltakozni mert eddig még csak ártottak az országnak

Jaj.

Kedves Fórumozók!

Először írok Nektek,nem vagyok nagy fórumozó.
Légyszi,segítsetek nekem!

A tulajdonomban van 1/3 arányban egy lakás,a másik 2/3 az édesanyámé. Tehát a kettőnk nevén van.
Én szeretném a teljes tulajdont,cserébe lemondanék részemről -annak arányában- egy másaik ingatlanból való részemről. A lakás jelenleg 4 milliót ér.

Milyen címen szerezhetem meg a teljes tulajdont?Ajándékozás,lemondás esetleg kivásárlás?Számít-e hogy rokoni kapcsolat áll fenn?

Sajnos édesanyám nagyon rosszul él,botzalmas gondolkodása van és nem hagynám elveszni a lakást,mert ő nem jó irányba vinné,sajnos buta.

Köszönöm,ha válaszoltok!

Szép napot mindenkinek!

Épp jó témába írtál. A címben a válasz.

Tisztelt szakértők!

Kérdésem, hogy a közös tulajdon megszüntetése esetén (válás miatti vagyonmegosztás) az ingatlanra felvett jelzáloghitel milyen arányban terheli az adósokat? Férjem az adós, én vagyok az adóstárs, a tulajdoni hányad 2/3 - 1/3 a férjem javára.
Ugyanis ügyvédektől és a banktól is más-más információt kaptam. Egyik válasz szerint a hitel egyetemlegesen terheli az adósokat fele-fele arányban, a másik verzió szerint, a tartozás tényleg egyetemleges, de a tulajdoni hányad arányában.
Köszönöm: Zs.

Tisztelt szakértő!

Az alábbi üggyel kapcsolatban szeretném kérni segítségét.
Édesanyám után örököltem 3 ingatlanban 50%-os tulajdonjogot. A másik 50% tulajdonosa a volt élettársa.
A 3 ingatlanból 2 Budapesten, 1 pedig külföldön található. A tulajdonközösséget szeretnénk megszüntetni, de több kérdésben nem tudunk megegyezni. Az élettárs az egyik ( a kisebb értékű) ingatlant szeretné magához váltani, lényegesen a piaci értéke alatt (kb 20%-al)amit avval indokol, hogy nem kötelezhető arra, hogy rendes piaci áron vegye meg annak az ingatlannak a másik felét aminek az egyik fele már amúgy is az övé.
Az én javaslatom az volt, hogy lemondok a nagyobb értékű ingatlanban meglévő 50 % tulajdonrészemről, cserébe a kisebbik értékű ingatlanról mondjon le ő és fizesse ki az értékkülönbözetet (természetesen korrekt piaci áron értékelve. Javaslatomat avval indokoltam,hogy így legalább mindkét Bp-i ingatlanunkban 1/1 tiszta tulajdonhányad keletkezik, minden további vita és ütközési felületet kizárva a jövőre nézve.Ezt ő nem fogadja el és bírósággal fenyegetőzik ha nem megyek bele az ő javaslatába.
Az is a kérdésem lenne, hogy a 3. ingatlanunk is bevonható-e az egyezségbe, mert nem EU-s országban van, ahol teljesen mások az illeték és adózási törvények, nem tudom egy esetleges cserébe egy külföldi ingatlan hogyan illeszthető. Én a magyarországi ingatlanok külön kezelését és a külföldi ingatlan közös értékesítése utáni külön kettéosztást javasoltam neki, de ezt sem fogadja el.
Előre is köszönöm a segítséget.

Sziasztok!
Egy évvel ezelőtt mondta ki válásunkat a bíróság, a gyermekeink és ingóságaink megosztása megtörtént,de a közös ingatlanunké egyelőre nem.Megegyezni nem tudunk,egyikünk sem tudja megváltani a másik tulajdoni hányadát (fele-fele). Kérdésem a következő: ha bírósági úton kérem az ingatlan megosztását, ennek költségei engem terhelnek-e, vagy közös, mint az ingatlan, egyáltalán milyen költségekre számíthatok. Milyen papírokat kell benyújtani a tulajdonközösség megszüntetéséhez?

Előri is köszi a választ!
manocs.ka

Tisztelt Fórumozók!
Válásunkat több mint egy éve mondta ki a bíróság,ahol a gyermekelhelyezés és ingóságok megosztása megtörtént,de a közös tulajdonú ingatlané nem. Megegyezni nem sikerült azóta sem exemmel, bíróság segítségét kérném a tulajdonközösség megszüntetéséhez.Kérdésem az, hogy megszüntetheti-e a bíróság a közösséget, ha exem tiltakozik ellene?Tulajdonképpen azt mondja, hogy a magam részét árvereztethetem, mert az ő része nem eladó. Az ingatlant egyedül exem lakja,engem gyerekestől elüldözött onnan, a pénz meg nagyon kellene, hogy megoldhassam lakásgondjaimat.

Nem csak megszüntetheti, de főszabályként köteles is megszüntetni a bíróság.

Köszönöm a gyors választ! :)