Booszne Erika,
Első lépésben pontosítsd a tényállást, mert ez így nem történhetett meg. Ki, mit vett, mi történt a tulajdonokkal és a tulajdonosokkal. Konkrétan:
„társasház megvásárolta a mellette lévő földet ”
„megvásárolta a társasháztól egy beruházó”
A társasház nem adhat-vehet szomszédos ingatlanokat, Társasházi törvény 3. §. A társasház tulajdonosai, mint magánszemélyek, igen, de maga a társasház nem. Ki írta alá ezeket a szerződéseket, ki volt a tulajdonos a tulajdoni lapon? A társasház összes tulajdonosa, név szerint, nem?
Ha ez egy szomszédos ingatlan volt, önálló helyrajzi számmal, hogy került a társasházba? Pontosan mit vett a vállalkozó? Például: Miután a társasház tulajdonosai megvették a szomszédos ingatlant, egyesítették a társasházzal, a szomszédos ingatlan önálló hrsz-e megszűnt, a szomszédos ingatlan társasházi közös tulajdon lett, majd azt albetétesítették, aminek a társasházi tulajok lettek a tulajdonosai direktben, és azt az albetétet ől eladták a vállalkozónak? Vagy máshogy történt?
„földhasználati joguk volt”
A tulajdoni lapokon ez még ott van? Melyik ingatlant illeti, melyiket terheli?
„csődbe mentek”
A csődvédelem négy hónap. Mi a helyzet ma? Mi van az e-cégjegyzékben? Működik-e ma még ez a cég, felszámolás alatt van, vagy törölték? Ki jár el a nevében: ügyvezető, felszámoló, más?
„a hatos albetéten szereplő tulajdonosnak elvileg semmilye nincs”
Ha az újonnan kialakított albetétet megvette a vállalkozó, ő azzal együtt megvette a közös tulajdon arányos részét is, nem csak a később elbontott épület belsejét (ami külön tulajdon). Nézd meg a társasház alapító okiratát, abban fel van sorolva, mi minden társasházi közös tulajdon. Erre vonatkozik az "eszmei hányad" az albetét tulajdoni lapján, és ez az alapja annak, hogy az albetét tulajdonosa szavaz a közgyűlésen, használhatja az udvart, stb. Ennek értéke van.