Célbefizetés csak 4 lákótól

Viszont akkor már nem követelhető a pénz a "renitens" tulajoktól.
.
Amit nem értek hogy a közös képviselő hogy tud asszisztálni ehhez a hülyeséghez??

Kedves vvanilia fórumtárs legutóbbi beírásai egyébként alapjából számomra nehezen értelmezhetők, főleg a ragozásuk miatt.
Mint aki nem kicsit töri már a magyart, úgy ír és ezáltal - különösen jogi értelemben - számomra nem könnyű értelmezni a leírtakat.

De kétségtelen az elején nem írta, hogy ők egyáltalán nem laknak ott és hogy gyakorlatilag örökölték a lakást, tulajdonképpen „jogutódként” akarják büntetni őket ezzel a célbefizetéssel. Így azért egészen másként értelmezhető bármi is. Viszont a külsős közös képviselő megválasztása és díjazásának megállapítása-elfogadása ugyebár közgyűlési hatáskör. Ha a másik 5 lakótárs nem akar egyelőre fizetni érte - itt az indok tök mindegy szerintem - és ez ráadásul határozatba is lett foglalva, akkor eleve sántít a történet és lazán támadható, mert akkor gyakorlatilag nincs hivatalosan megválasztva az új képviselő. Valamilyen szinten ezek után egyetértek a kérdezővel, hogy ő nem akar ekkora összeget csak úgy feláldozni a ház felé önként és dalolva.

„Ha a 4 lakás tulajdonos (9 lakás helyett) 4 éven keresztül fizetik a külső képviselő díjat ez mennyire törvényes?”
Amint írtam, ha nincs olyan megállapodás, amiben ezt minden fél elfogadja, akkor nem az. Ha ennek ellenére megszavazzák, akkor perre mehetsz.

A pert úgy tudod szerintem legnagyobb eséllyel elkerülni, hogy világosan elmondod a fentieket, ÉS belengeted, hogy ha Te egyszer dühbe jössz, akkor nemcsak per lesz, hanem egymásnak adják majd a kilincset a különböző ellenőrző hatóságok, akik majd személy szerint is előveszik a volt közös képviselőket (nemcsak a társasházat magát). A jegyző, a katasztrófavédelem, a rendőrség, stb. Amatőr közös képviselő esetén szinte biztos, hogy kisebb-nagyobb jogszabálysértések tömegét lehet felfedezni, ha valaki körülnéz.

A kedvencem, amitől a legtöbb hangos amatőr beijed, a számvitel rendjének megsértése:
„Btk. 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel ... b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

„. Ez kizárólag az ő döntésük volt, ”
Innen csak habosítás.

„ezért mert nem vállal a férjem KK lenni és saját vagyonával felelős lenni még egy KK tanfolyam elvégezni közben.”
A házban tulajdonos közös képviselőnek ez nem feltétel.

Majordomus

„A közös képviselőt a közgyűlés jogosult megválasztani a jelöltek! közül.
.A jelölt pedig elvállalja! Mondom ELVÁLLALJA! Nem pedig rákényszerítík!”

Márpedig nálunk is volt olyan társasház, ahol a lakók egyfajta „vetésforgó-rendszerben” felváltva látták el a közös képviseletet ingyen és bérmentve. Ez kizárólag az ő döntésük volt, nem akartak külsős képviselőnek fizetni ezért. Nem kaptak érte semmilyen díjazást, kb. 1 évig vitte mindenki, aztán jött a következő lakótárs. Közös bankszámla se nagyon volt, mindig készpénzben fizettek ki minden bejövő közüzemi számlát, így az én munkámat is, ha épp szükség volt rá. És működött is hosszú éveken át, de nyilván mára ez is megváltozott, mert olyan lakók vettek ott ingatlant, akik ebben már nem szerettek volna részt venni. Nyilván ehhez egy jó lakóközösség is kell, az pedig mára már megváltozott ott is. Szóval bizony létezik ilyen is, nem légből vettem az infókat.

Nincs itt miről vitatkozni.
.
A közös képviselőt a közgyűlés jogosult megválasztani a jelöltek! közül.
.
A jelölt pedig elvállalja!
Mondom ELVÁLLALJA!
Nem pedig rákényszerítík!
.
Az ügy eldöntéséhez a kiindulási alap a házi "jogszabály"!
.
A házi jogszabály (alapító okirat,szmsz)viszont nem lehet ellentétes a CXXXIII/2003.tv.rendelkezéseivel.
.
Abban pedig nincs lehetőség közös képviselőség rákényszerítésére a tulajdonosokra!

Ha emiatt a képviselőséget nem vállaló tulajdonosokat arra kényszerítík hogy "lustaságuk" miatt ők fizessék meg a külsős közös képviselő díját,az a társasház részéről jogalap nélküli gazdagodás.

Meg kell támadni a közgyűlési határozatot 60 napon belűl.
A bíróság kapásból elhajtja a társasházat...
.

.

Szomorú örökös, ha a törvény szerint fizetni kell, akkor fizetni fogunk, ezért érdeklődöm jogos-e. Elolvastam a tarsáházi törvény és úgy értettem, ahogy Osztap ìrta.
Persze, hogy nem tűnt jogos, másfél év a lakás tulajdonba vétele után megbüntetni 400 000 forinttal, ezért mert nem vállal a férjem KK lenni és saját vagyonával felelős lenni még egy KK tanfolyam elvégezni közben. Teljesen más a feltételek idején.

Köszönöm szépen a választ, Osztap, ez nagy segítség számunkra.

Nem volt megállapodás, hogy felváltva mindenki közös képviselő legyen. Мás fél éve örököltünk a lakást és az elejétől nem akartunk vállalni a társasház közösképviseletét (nem is lakunk ott), valószínűleg az előző tulajdonos sem ígérte valamikor közös képviselőt lenni, mert az ott költözésnél már idős es beteg volt.

Ha a 4 lakás tulajdonos (9 lakás helyett) 4 éven keresztül fizetik a külső képviselő díjat ez mennyire törvényes? Nekem nem hangzik olyan... De ha valakinek lesz ilyen ötlet is.

Egyébként, a Szomorú örökös miatt mondom, a társasház amiben lakunk, a férjem 5 év ingyen volt a közös képviselő. Amikor külső közös képviselőre bíztunk a társasház ügyeit senkinek nem jutott eszébe kárpótlást kérni az ingyen vállalt munkájáért. 6 lakásos társasházban 3 lakás tulajdonos voltak közös képviselők. Együtt fizetünk a külső KK díjat.

osztap

„A leírás alapján a lakók nem éppen a jog ászai, úgyhogy érdemes belengetni nekik a pert is, meg a jegyzőt is.”

Én gyanítom, hogy a kérdező a 4 közül az egyik lakó lehet. :-)

vvanilia,

Volt arról megállapodás a lakók között, hogy egymás után lesznek, díjazás nélkül, közös képviselők? (Nem többségi szavazás, hanem minden egyes érintett bizonyíthatóan hozzájárult-e?) Mert nem lehet arra kényszeríteni senkit, hogy közös képviselő legyen. Mint ahogy egy kft-ben sem lehet egy tagot ügyvezetésre kényszeríteni. Amikor a lakók az évek során egymás után lettek közös képviselőnek megválasztva, tudták, hogy ezért nem kapnak semmilyen díjazást, és ha nem volt előzetes megállapodás, akkor csak reménykedhettek abban, hogy a többiek visszaadják a szívességet. Hát nem így történt. Tetszettek volna pénzt kérni.

Ha lesz külsős közös képviselő, akkor az ő díjazását a társasház viseli, mint a közös tulajdon fenntartásának költségét. A tulajdonosok közötti elosztás módját a Társasház törvény 13. § szerint a szervezeti-működési szabályzat tartalmazza. Azt csak a tulajdoni hányadok felének jóváhagyásával lehet módosítani, tehát a közgyűlésen jelenlevők többsége által elfogadott határozat nem elég, a 14. § szerint. Jó eséllyel már itt bukni fog a dolog.

Ha sikerülne is a módosítás, az súlyosan sérti a kisebbség érdekét. Egyrészt, mint fentebb írtam, a közös képviseletről és annak költségvonzatáról előre kellett volna megállapodni, hiszen a négy tulajdonos annak fényében esetleg másként döntött volna. Másrészt, nem a tényleges költségeken alapszik, a "többletet" felújítási alapba teszik. Miért nem kérnek kétszer ennyit ettől a négytől, akkor több jutna a felújítási alapba?

Mivel súlyosan sérti a kisebbség érdekét, a határozat megtámadható a 42. § szerint 60 napon belül a bíróságon. Ettől függetlenül, a jegyző előtt törvényességi felügyeleti eljárást lehet indítani, HA a jogszabálynak a határozat nem felel meg, a 27/A. § szerint. Ha az SZMSZ-módosítás megszavazása rendben történt, "csak" a kisebbség érdekét sérti, a jegyző nem fog semmit csinálni.

A leírás alapján a lakók nem éppen a jog ászai, úgyhogy érdemes belengetni nekik a pert is, meg a jegyzőt is. És felhívni a figyelmet arra, hogy ha bukta van, ami szerintem várható, akkor a több százezres-pár milliós perköltséget a társasházra terhelik, azaz emelkedni fog a közös költség.

vvanilia

„hozhat-e a közgyűlés szabályosan olyan határozatot, amely azokat a tulajdonostársakat, akik eddig nem láttak el közös képviselői funkciót, célbefizetés előírásával bünteti.”

Ha jól értem, eddig a lakótársak 4 fő kivételével felváltva látták el a közös képviseletet. Ez a 4 fő gyakorlatilag ez alól kihúzta magát?
Akkor nem is igazán értem, miből gondolják, hogy ezt csak így meg lehet úszni. Eddig nyilván nem kellett a közös képviselőért fizetni,
mert mindig házon belüli lakótárs végezte a feladatokat. Most feltételezem, hogy ez a korszak véget ért és a külsőért fizetni kell, ennyi!

„A célbefizetés összege (4 tulajdonostárs * 400e Ft = 1.600.000 Ft) nem vezethető le a külső szolgáltató mostantól felmerülő díjából (540.000 Ft / év)”

Nyilván mert nem is kell, hogy levezethető legyen. Hány évig is tartott, amíg ez a 4 lakótárs renitens kihúzóként viselkedett? Ha így volt meghatározva, hogy mindig felváltva végzitek a feladatot a házban, akkor gyakorlatilag ezt most pénzben állapították meg visszamenőlegesen és akik kihúzók voltak eddig, azoknak kell csak fizetnie.

„tovább nem mentesíti a célbefizetésben érintett tulajdonostársakat a következő évekre a külső szolgáltató díjának térítésében történő részvétel alól.”

Miért mentesítené? Ha mostantól külsős közös képviselő lesz, akkor annak anyagi rendezéséből az összes lakótárs ki kell vegye a részét.
Az összeg nem arra szól, hogy a későbbiekben sem kell nekik a közös képviselőért fizetni, ez az összeg a múltra vonatkozik szerintem.

„a fennmaradó összeg pedig mindenki javára a felújítási alapba kerül, későbbi felújítási munkák finanszírozására.”

Gondolom ilyen eddig nem volt, viszont ahogy öregszik a ház, egyre több váratlanul felmerülő feladat ütheti fel a fejét, amit valamiből finanszírozni kell. Nos, a felújítási alap pont az ilyenekre tökéletes, hogy ne kelljen a lakótársaknak mélyen zsebbe nyúlnia ilyenkor.

Ha viszont ezzel a határozattal nem értesz egyet, vagy törvénytelennek tartod, akkor elmégy a jegyzőhöz panaszt tenni és ő majd eldönti, hogy jogos vagy nem. Ha ő is a többi lakótárs véleményét osztja, akkor viszont nem marad más hátra, fizetni kell, nincs több lehetőség.

Sziasztok!
A kérdésem, hogy hozhat-e a közgyűlés szabályosan olyan határozatot, amely azokat a tulajdonostársakat, akik eddig nem láttak el közös képviselői funkciót, célbefizetés előírásával ’bünteti’. A célbefizetés összege (4 tulajdonostárs * 400e Ft = 1.600.000 Ft) nem vezethető le a külső szolgáltató mostantól felmerülő díjából (540.000 Ft / év), tovább nem mentesíti a célbefizetésben érintett tulajdonostársakat a következő évekre a külső szolgáltató díjának térítésében történő részvétel alól.
Az előterjesztőnek (az eddigi közös képviselőnek) a határozati pont tervezetéhez fűzott magyarázata szerint:
"2023.03.07./4 számú határozat: mivel több tulajdonostárs jogos felvetése, hogy miért fizessen külső közösképviselőnek, amikor ő kivette a részét a munkából anno, igyekeztem erre is olyan javaslatot tenni, ami tiszta vizet önt a pohárba: 4 lakástulajdonos nem vállalta a közösképviselői feladatait az elmúlt 9 évben, így ezt most pénzben váltják meg, célbefizetésként. A beérkezett összegből tudjuk finanszírozni a külső közösképviselő díját ez évben, a fennmaradó összeg pedig mindenki javára a felújítási alapba kerül, későbbi felújítási munkák finanszírozására."