Harmadik személy beleegyezése?

Két Lotti írta - 2002.07.23 14:33
„De érvényesen létrejött a szerződés, mivel ha nincs kikötve elidegenítési tilalom, akkor a jelzálog nem érinti az átruházás érvényét.

Szerintem tehát van érvényes szerződés, csak ugye szavatossági kérdés merül fel. Mondjuk nem értem, hogy miért éppen a vevő akar kikerülni az obligóból?”

Két Lotti írta - 2002.07.23 14:33
„De érvényesen létrejött a szerződés, mivel ha nincs kikötve elidegenítési tilalom, akkor a jelzálog nem érinti az átruházás érvényét.

Szerintem tehát van érvényes szerződés, csak ugye szavatossági kérdés merül fel. Mondjuk nem értem, hogy miért éppen a vevő akar kikerülni az obligóból?”

Az ügy rendkívül bonyolult, a lényege az, hogy jobban járna a vevő, ha kiderülne, hogy érvénytelen az egész úgy ahogy van - teljesen átverték. De még mindig nem tudom, hogy a Ptk-ban, vagy más jogszabályban merrefelé keressek?

De érvényesen létrejött a szerződés, mivel ha nincs kikötve elidegenítési tilalom, akkor a jelzálog nem érinti az átruházás érvényét.

Szerintem tehát van érvényes szerződés, csak ugye szavatossági kérdés merül fel. Mondjuk nem értem, hogy miért éppen a vevő akar kikerülni az obligóból?

A vevő úgy vásárolta meg az ingatlant, hogy az eladó szavatolt a per-, teher- és igénymentességéért. Fél év múlva kiderült, hogy az ingatlanra egy bank javára nagy értékben jelzálogjog van bejegyezve, csak azt korábban jogellenesen törölte a teherlapról a földhivatal (de időközben az eredeti állapotot a felettes szerve helyreállította). A vevő álláspontja szerint a szerződés nem jött létre, hiszen ahhoz a jelzálog jogosultjának hozzájárulása is kellett volna. /Elidegenítési és terhelési tilalommal a jelzálogjog egyébként nem volt biztosítva./ Melyik az a jogszabályi rendelkezés, amelyre a vevő a feltevését alapozza?