ügyleti kamat

luxa

"A kérdés az lenne, hogy lehet-e valahová fordulni a 30%-os kamat mérséklésének érdekében?"

Igen lehet.
AHHOZ fordulhatsz akinek tartozol!!!!!

Vele lehet alkudozni, ha akar akkor ő tud engedni a tartozásodból.

De egy bírósági ítélet után miért is akarna?! ő alkudozni veled.
Amikor simán betudja majd hajtani a 30%-ot is tőled.

"a bíróság mi alapján állapította meg ezt a rendkívül magas ügyleti kamatot? "

Gondolkodni!!!!!!!

Na vajon mi alapján állapíthatta meg?!

Hát a szerződésed alapján!
Amit egykor aláírtál a termék vásárlásakor.

Akkor kellet volna sokallni !!!! a kamatot és nem aláírni a szerződést.

De jó vételtől elvakultan, felelőtlenül jártál el...

Utólag okosnak lenni pedig ugyebár, sajnos annyi mint előre hülyének lenni.

Ráadásul meg sem fizetted a részleteket.
Így most utólag még sokkal többe kerül a buli.

Ez van.

Tisztelt Fórumozók!

A következő helyzet tisztánlátásában szeretnék segítséget kérni Önöktől!

Lejárt pénztartozás esetében, amely termékvásárláshoz nyújtott hitel formájában történt a bíróság megállapította az ügyleti kamatot 24%-ban, továbbá megállapított 6% késedelmi kamatot is. Összesen 30% kamat terheli a lejárt pénztartozást, a kifizetés napjáig. Jogerős elsőfokú bírósági ítéletet követően végrehajtás van folyamatban.

A kérdés az lenne, hogy lehet-e valahová fordulni a 30%-os kamat mérséklésének érdekében?

A másik kérdés az lenne, hogy a bíróság mi alapján állapította meg ezt a rendkívül magas ügyleti kamatot? Vagy elegendő csupán egy erre vonatkozó felperesi kérés?

Kérem amennyiben lehetséges tudnának erre vonatkozó jogszabályt is?

a számláinkon kiséröszövegként az áll:
késedelmes teljesítés esetén évi 24% késedelmi kamatot számolunk fel. amennyiben vevő 5 napon belül ezt nem kifogásolja meg írásban, a számla tartalmát és a késedelmi kamat mértékét is elfogadottnak tekintjük.
ez így korrekt?jogilag megállja a helyét?

Mint a jereváni rádió...
Ugyanis ügyleti kamatot nem is számíthat fel, csak késedelmi kamatot. Azt pedig nem a pénzt átadásától, hanem az esedékességtől, vagyis a 2 év letelteétől kezdve. Nem a jegybanki alapkamat kétszerese, hanem simán a jegybanki alapkamat.
Ja, és nem a mindenkori, hanem a késedelemmel érintett félévet megelőző utlsó napon érvényes jegybanki alapkamat.

A mindenkori banki alapkamat kétszeresét számíthatod fel, mely a megelőző fél év utolsó napján aktuálisan 6,25% volt. Ennek megfelelően 6,25% x 2 = 12,5%/év = 75.000 Ft x 2 év = 130.000 kamatra tarthatsz igényt.

"Mona"
laikus hozzászóló

Üdv.!
Kölcsönszerződéssel kapcsolatos a kérdésem. Egyik ismerősömnek 600ezer Ft-ot adtam kölcsön 2 évre. Kérdésem, hogy mennyi ügyleti kamatot számíthatok fel neki, ha 2 év után visszaadja a pénzem? Vagyis maximum mennyit kell visszaadnia kamattal együtt? A választ előre is köszönöm.

Nincs mit.

Köszönöm!

Üdvrivalgással:
KEA.

Ptk. 301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.370
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.
(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
Ptk. 301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.371
(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.
(4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.604
(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a (4) bekezdés szerinti kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.605
(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.606
(7) 607
(5) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.
(8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.608

Kedves Tanult Listatársak!

A mai világban (egészen pontosan 2006. márciusától máig) a késedelmes fizetést terhelő kamatnak mekkora a lába, és ezt milyen jogszabály mondja ki?

Köszönöm,
KEA.

A Ptk. melyik "törvényi szabályának megfogalmazásából" tűnik ez ki ennyire világosan?
([Súg] Meg kellene nézned annak a kommentárnak a keltét... 1959?)

„Hangsúlyozottan ki kell emelnünk, hogy a törvényi szabály megfogalmazásából is kitűnően a késedelmes kötelezett a késedelembe esésétől kezdődően csak késedelmi kamat, és nem ügyleti és késedelmi kamat megfizetésére köteles.”
A Ptk. kommentárból.

Azt hiszem ez leteszi a voksot a kikötött kamat = késedelmi kamat = ügyleti + törvényes kamat mellett.

Jó kérdés. Ennek szerintem ki kellene derülnie a szerződésből. Ha mégsem, akkor nyilatkoztatnám róla a feleket, és ha az derülne ki, hogy nem ugyanazt értették alatta, akkor ebben a kérdésben valójában nem állapodtak meg, tehát a törvényt kell alkalmazni.

Találtam róla:

BDT2007. 1520 Kölcsönszerződés esetében az adós a kölcsöntartozás esedékességének időpontjáig ügyleti, ezt követően pedig késedelmi kamatot fizet. A késedelem idejére ún. vegyes kamatot kell számítani, a késedelmi kamat mértéke ugyanis a szerződésben kikötött ügyleti kamat - mint a kölcsönösszeg használatáért járó ellenszolgáltatás -, másrészt a törvényben meghatározott kamat együttes összege.

De akkor újabb kérdés:
Ha a felek kikötötték a késedelmi kamat mértékét akkor:
a kikötött kamat = a vegyes késedelmi kamattal,
vagy
késedelmi kamat = kikötött + ügyleti?

(A kikötött késedelmi a jegybanki alapkamat 2x-ese)

Köszi!

Találok erről jogszabályban valahol valamit, vagy a gyakorlat alakította így?

Igen, így. Más kérdés, hogy a késedelmi kamat ilyenkor kisebb, mint a kamatmentes ügyletek esetében.

Akkor:
tőke + ügyleti kamat egészen a megszűnésig innentől (peres eljárás végéig): tőke + ügyleti kamat + késedelmi kamat?

Köszi, és bocs az értetlenkedésért..

Az idézett jogszabályhely egyértelmű. A késedelmi kamat a meglévő kamaton felül jár, tehát az eredeti megállapodásban rögzített kamatot is fizetni kell.
A késedelmi kamat a késedelem jogkövetkezménye.
Oka az, hogy az adós továbbra is használja a kölcsön vett pénzt.

Köszi!

Az a baj, hogy a 301.§ (2) bekezdését értik félre:

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.

Azt hiszi egy ismerős, hogy jár az ügyleti kamat aa szerződés kötéstől, majd tovább, a késedelem időpontjától egészen addig, amíg akár a bíróság meg nem ítéli az ügyet. Azaz jogerős ítéletben szeretnék látni a késedelmi kamaton meg a tőkén felül az ügyleti kamatot is, amit a késedelmivel párhuzamosan felszámoltatnának.
Lehet ezt? szerintem az ügyleti kamat az csak az "ügylet alatt" azaz addig jár, míg késedelembe nem esik az ember, és fel nem mondják a szerződést. Vagy jár ez után is? Erre kéne jogszabályban hivatkozást találnom...

Köszi!
Nia

Ptk. 232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.
(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.
301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.

Sziasztok!

Kellene nekem az ügyleti kamat "definíciója" jogszabályi hivatkozása, amivel meg tudom indokolni, hogy miért lehet az ügyleti kamatot csak az ügylet, azaz a hitel visszafizetése során számítani, és utána amikor a (a szerződés felmondása után) a késedelmi kamat kerül már felszámításra, akkor az ügyletit már nem lehet.

Köszi!
Nia

A Ptk. rendelkezései főszabályként diszpozitívak. Csak azok kógensek, amelyeknél a törvény ezt kifejezetten rögzití, vagy amelyeknél az a dolog természetéből adódik. (Pl. mert értelmező rendelkezések.)

Kíváncsi lennék arra a környezetre. Söröző az ELTE BTK közelében?

Míg itt egységes az álláspont arról, h gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek kamatmentességet, addig a környzetem az ellenkező állásponton van, miszerint a Ptk. alapján kötelező.
Itt senki nincs ellenkező állásponton?

A lényeg a kamatmentes ügyletkötés lehetősége volt, valóban.
(Csak mellékesen érdekelt, hogy jsz. milyen esetekben ír elő kamatmentességet, mert a kommentárban nem találtam erre vonakozó példát)

Törvény vagy kormányrendelet írhat elő kamatmentességet. De ha úgyis kamatmentes ügyletet terveztek, akkor ez miért fontos?