birtokvédelem

Ágshow
Önkormányzati rendeletet a jegyző nem ír át, nem bírál felül és pláne nem módosít. Önkormányzati rendeletet csak az önkormányzat módosíthat, magyarán azok a képviselők szavazzák meg, akiket pl te is választottál magadnak. ;) 4 évig ők fogják az érdekeidet képviselni, vélhetőleg a tőled és a többi szavazótól kapott igen erős felhatalmazás alapján. Magyarán - mivel a te képviseletedben eljárva szavazták meg a rendelet módosítását - a te érdekedben és a te kérelmed alapján tették azt.
Ha találkozol a jegyzővel, akkor amiket itt leírtál ne mondd a szemébe, mert beperel rágalmazásrét ill jó hírnév megsértéséért.

Kedves Nanemaa!

Köszi a reagálást, de azt tudnod kell, hogy azokat az Önkormányzati képviselőket:

1. nem én választottam
2. nem az én érdekemben és
3. nem az én védelmemben cselekedtek,

ugyanis akkor még nem szavaztam abban a "szépreményű" nagyközségben (2008-ban még az volt).

Egyébként nem kellene belekeverni a politikát!
Ezt a rendeletet nem az újak alkották!

Köszi a sok-sok jótanácsot!

Ez nem politika, hanem magyar jogrend, valamint önkormányzati törvény. ;)
Az meg, hogy személyesen szavaztál, vagy sem, lényegében közömbös, én csak arra próbáltalak rávezetni, hogyan is működik a rendeletalkotás, illetve a jegyző elleni nem épp etikus hangnem nem volt megalapozott.

"Egyébként nem kellene belekeverni a politikát!
Ezt a rendeletet nem az újak alkották!"

...és nem is azok a "régiek" akikre te gondolsz. ;)

"…és nem is azok a „régiek“ akikre te gondolsz. ;)"

Nem ám! Hanem a szentlélek!

Ágshow!

nanemaaa-nak annyiban, hogy a jegyző nem hozhat, módosíthat, helyezhet hatályon kívül önkormányzati rendeletet tökéletesen igaza van, erre a képviselő testület jogosult, ahol a "nép" által választott emberek ülnek...

Mit lehet tenni a felvázolt esetben?

1. A polgármesteri hivatalban tegyen panaszt, jelezve a vendéglátóhely zavaró működésének tényét, a jegyző jogosult a nyitvatartási időt korlátozni (s ez független attól milyen övezetej vannak az adott településen)!
2. birtokvédelmi eljárás indítása (egy éven belül: jegyző / egy éven túl: bíróság)
3. indokolatlan zaj okozás, ha alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja = szabálysértés (csendháborítás) -> megint jegyzőjöz kell fordulni

a fenti eljárások egyike több mint valósíznű, hogy megnyugtató eredményt fog hozni.

Kedves Jenő!

Nagyon szépen köszönöm hozzászólását. Természetesen már több alkalommal jártunk a Polgármesteri Hivatalban és panaszt tettünk a kocsmával szemben. Férjem több alkalommal is bement a Polgármesterhez, aki közölte, hogy valahol kell a fiataloknak is szórakozni…. Tehát, ha akartak volna valamit intézkedni a nyitva tartásukra vonatkozóan, lett volna rá több alkalmuk is. Rendőrök és polgárőrök több alkalommal a nyitvatartási időn túl ebrudaltak ki vendégeket, kiskorúakat is…. Csak azt nem tudom, hogy miért éppen egy olyan, napközben nagyforgalmú utcában (HÉV vonal, Pomázról Budapestre és ellenkező irány) kell az egész korlátozást feloldani, ahol amúgy csak késő este lehetne pihenni, ezzel szemben mi még akkor sem tudunk, mert éjjel ½ 1-kor még az autóik bürrögtetését kell hallgatnunk, ahogy kegyeskednek hazamenni. Ezért írtam ennyire elkeseredetten „kedves“ jegyzőnkről, mert ha valaki, hát ő nagymértékben tudott volna panaszunkra gyógyírt. Ezzel szemben valami kistérségi zajhatóságra tett bejelentést, megjegyzem számunkra nevetségesen és feleslegesen, hiszen panaszunkat a süketek is hallhatják, és a vakok is láthatják, ha egy estét eltöltenének nálunk éjjel ½ 1-ig, Igaz, mondanom sem kell, nem jött senki sem, csak nagy maszlag volt a jegyző hozzánk írt zajhatóságról szóló tájékoztató levele. Nem hiszem, hogy a jegyző vagy a polgármester ezt ne látná és ne hallaná, ha csak nem valami más okból kifolyólag ezt nem akarják megtenni. Nagyon el vagyok keseredve, mert nem tudok a saját otthonomban pihenni, örökké a kocsma zajokat kell hallgatnom, a teraszukról a „kedves“ vendégeik artikulálatlan röhögését, kiabálását, jövet-menet hangosan zenétől bömbölő autóikat. Most jön a nyár és az ablakaimat sem tudom nyitva tartani, a kertbe meg egyáltalán nem tudok kimenni, mert a „vendégek“ tök ismeretlenek, vadidegenek akik állandóan kertembe bámulnak át. Sajnos nem tudok olyan kerítést csináltatni, hogy ne lássanak át, mert az a kocsmaépület tulajdonosának (aki nem azonos a kocsma üzemeltetőjével) az oldala és az ő kerítésére nem tehetek gyékényt vagy hasonló takaró dolgot.

Ágshow

„Természetesen már több alkalommal jártunk a Polgármesteri Hivatalban és panaszt tettünk a kocsmával szemben. Férjem több alkalommal is bement a Polgármesterhez, aki közölte, hogy valahol kell a fiataloknak is szórakozni”

Vagyis ha jól értem a Polgármesteri Hivatal nem is indított hatósági eljárást?

Egyébként miért ne rakhatna gyékényt, vagy egyéb takaró dolgot a kerítésre??
A határon álló kerítés használtára a szomszédos ingatlanok használói közösen jogosultak, semmilyen módon sem befolyásolja a kocsma, illetve annak az ingatlannak a használhatóságát ha Ön pl. gyékényfonatot rak a kerítésre (gondolom drótkerítésről van szó)!

Sőt az önök udvarának zavartalan használhatósága, illetve a privátszféra védelme erősebb érdek, hiszen a szomszéd mégcsak nem is lakóingatlan, hanem vendéglátóegység!

Illetve ha gondolja rakjon fel takarófunkciót betöltő akármit a kerítésre (pl gyékényfonat), s ha a szomszéd höbörögni kezd elmondhatja, hogy az ön magánszférájának védelme erősebb érdek, s ha nem tetszik neki menjen a bíróságra (1000% hogy elutasítják a kocsmáros ilyen jellegű kereseti kérelmét, hiszen az átleskelődök követnek el birtokháborítást az Önök sérelmére).

ami lemaradt:

Ptk 103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály* a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

• Elsősorban az országos és helyi építési szabályzat

Sajnos semmilyen hatósági eljárást nem indítottak, pedig levélben is fordultunk több alkalommal panaszunkkal a jegyzőhöz. Miután tájékoztattak a helyi rendeletekről és a jogszabályokról, legutoljára egy tájékoztató levelet küldtek nekünk az alábbi végszóval:

„A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. sz. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a kijelölt környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében — a zaj hatás fennállása esetén — mérést, számítási vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.
A hivatkozott Korm. rendelet 4. (1) bekezdése alapján a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési Önkormányzat jegyzője gyakorolja. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 2 10/2009. (IX. 29.) Korni. rendelet 27. §-a értelmében a jegyző a működési engedélyt visszavonja, illetve a tevékenység folytatását megtiltja és a kereskedőt, valamint az üzletet a nyilvántartásból törli, továbbá az üzletet bezáratja, ha a kereskedő jogszabály sértően folytatja kereskedelmi tevékenységét, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zaj kibocsátása esetén a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében. „

Tehát semmilyen lépést nem tettek a panaszom megszüntetésének érdekében. Sőt! Arra hívták fel a figyelmemet, hogy a nyitvatartási időt a kocsma üzemeltetője határozza meg (ez igaz is) és örüljek neki, hogy nem egész hajnalig vannak nyitva, „csak” éjfélig, mert akár addig is nyitva lehetnének a korlátozás feloldása óta.

A gyékényt jó ötletnek tartom. Köszönöm szépen a segítséget! Ugyanis már utálok hazamenni, mert ahogy belépek a kertbe, vadidegen, hangoskodó, részeg tekintetek fogadnak a kocsma teraszáról, amíg eljutok a ház bejárati ajtajáig.

Ha a jegyzőhöz - mint kereskedelmi hatósághoz - kérelmet nyújtasz be, abban köteles 30 napon beül érdemi döntést hozni. (Ezek szerint megpróbálta környezetvédelmi hatósági jogkörében elsumákolni az ügyet. Ott ugyanis valószínűleg kevesebb intézkedési lehetősége van.) A jogszabályi lehetőségeit az általad is idézett normaszöveg pontosan tartalmazza. Ha a jegyző ezt elmulasztja, a Kormányhivatalhoz fordulhatsz, hogy vagy kötelezze a jegyzőt eljárásra, vagy vonja el tőle az ügyet és jelöljön ki más eljáró hatóságot.
Hosszú távon te leszel a győztes, hiszen akár hetente nyújthatsz be újabb és újabb kérelmeket, melyek alapján szintén intézkedési kötelezettsége lesz, s meglásd a kocsmáros is elunja egyszer a folyamatos macerálást.

(1990-1994-ig az MDF-es kormány volt hatalmon. ;))

Egyetértek nanemaaa-val, a jegyző el akarja mismákolni az ügyet, mert gondolom a kocsmáros a spanja...

Mivel nem indított a kérelmek alapján a jegyző eljárást, elmulasztota az eljárási kötelezettségét! -> kormányhivatalhoz jelezze!

A kormányhivatal mellett ha keményen akar fellépni írjon az illetékes városi ügyészségnek és kérjen törvényességi ellenőrzést, mivel jogszabálysértő gyakorlatot folytat a kérdéses jegyző.

Illetve zajongás esetén többször hívja ki a rendőrséget (kivonulásról jelentés készül, amit általában mindig megkér a jegyző, a zavarás tényének bizonyítása érdekében)

Többször kihívtam a rendőrséget…. hogy ők azon kívül, hogy csendre intették őket még mit csináltak, sajnos nem tudom. Annyira szerencsétlen vagyok, hogy a kocsma feletti emeletet a szentendrei rendőrségtől bérelik „bikaszállónak“, és az épület tulajdonosának a fia, véletlenül éppen ott dolgozik…
A „kedves“ jegyzőnk pedig „véletlenül“ éppen azt a rendőrkapitányságot bízta meg a kocsma ellenőrzésével… Nem a kocsmáros a span, hanem a kocsma helyiséget bérbeadó tulajdonos!☹
A rendőrségre tett bejelentéseimről a mobiltelefonomon nyoma van, ha a jegyző akarta volna elkérhette volna tőlük a jegyzőkönyveket, ha egyáltalán készült ilyen. Szerintem ember el nem tudja képzelni, hogy mi megy itt ebben a faluban (bocsánat! Városban) A múltkor, amikor bementem az igazgatásügyi előadóhoz, megpróbált meggyőzni, hogy van egy olyan törvény Magyarországon, hogy minden városban ki kell jelölni egy olyan zónát, ahol nincs korlátozás. Ha ezt a maszlagot valaki bevenné, komolyan mondom meghülyülne. Hát, ezért írtam nem túl kedvezőeket a jegyzőnkről… A neki címzett levelekre is az aljegyző válaszol, neki nincs pofája aláírni azokat....

Nem pofája nincs, hanem hatásköre. ;)
A jegyző meg lefolytat egy eljárást ha van kérelem, de nem nyomoz, és pláne nem kér a rendőrségtől jegyzőkönyveket, hogy hátha lenne benne valami ami alapján eljárást indíthatna.
Ha lesz kérelem, azt elbírálja. Ha mégsem bírálja el, akkor jön amit már írtam. ;)

Köszöntök Mindenkit!
Birtokvédelmi perrel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy ha a peres felek egyaránt elfogadják a földmérés, és telekhatár kitűzés eredményét, akkor elkell-e fogadnom felperesként, ha a bíróság második szakértőt akar kirendelni, mert nincs szöveges leírás a mérésről, csak kitűzési vázrajz, és a birtokhatárt jelző fa karó és fém rúd leverve, melynek tetejét pirosas festékkel is megjelölte a kitűző mérnök. Erről sok színes képet is beadtam a bíróságra, de nem elég bizonyíték a bíró szerint az írásbeli, szöveges leírás nélkül.
Alperes felek a birtokhatárt nem vitatják, ugyanakkor azt kérik, hogy a telkemen 30-40 cm-es betonlefolyót építhessenek. Jogosan mondhatom-e, hogy nem járulok hozzá, hogy az én telkemre bármit is tegyenek. Van új esőcsatorna is feltéve nekik, de szabálytalan, mert 2 függőleges csatrona a terempszint felett kb. 10 cm-re az én kertembe vezeti a szomszédok csapadékvizét.Ezen csatornákból kifolyó vizet akarnák a telkemen végén kívüli területre.Én azt kérem, hogy a csatorna végeit saját telkükre vezessék vissza, ne az én telkemen oldják meg. Hiába a sok kép mindezekről, a bíró helyszíni szemlét tart. Van esélye a szomszédoknak, hogy kötelezhet bíróság engem a területemre engedni esővíz elvezetőt, különösen így, hogy van esőcsatorna is. Szomszédaim ingatlana a telekhatárra vann építve, nincs 1 cm területük sem az udvaromból.
Azért lenne fontos nekem erre a kérdésemre a válasz, mert nincs pénzem ügyvédre sajnos, és már a nyugdíjamból az eddigi költségek, szakértői díj megfizetése is hatalmas teher volt. Nem tudok még egy szakértőt, meg helyszíni szemlézést kifizetni. Mit tehetek ebben a körülményben.Köszönettel veszem a tanácsokat.

ha a geodéta (földmérő) elhelyezte a határjeleket - s amúgy sem volt vitás a határvonal - akkor nem értem miért nem fogadja el a bíróság.
A bíróság felszólíthatja a szakértőt a szakvéleménye kiegészítését (a hiányzó szöveges résszel), nincs szükség második szakértésre...

A bíróság akkor fog helyt adni az alperes ellenkérelmének, ha másképp - saját ingatlanukon - nem oldható meg az esővízelvezetés (főszabály szerint az esőviz elvezetéséről minden ingatlan tulajdonosának gondoskodnia kell mégpedig saját telkén).

A bíró nyilván azért akar szemlét tartani, hogy felmérje a fenti kérdést.

Köszönöm a választ Jenő.
A per folytatási kérelmemben külön kértem, hogy tanúként hallgassa meg a bíróság a geodétát, nem indokolta a bíró miért nem renelte be, majd mikor a folytatólagos második tárgyaláson ismét kértem a geodéta szóbeli meghallgatásra berendelését, és vallomása jegyzőkönyvbe vételét, a bíró ezt megtagadta, nem érdekli a geodéta véleménye, lényegtelennek tartja azt. Most a geodétának szóltam, hogy jöjjön a helyszíni szemlére, ő megíigérte, hogy ott lesz. De mi lesz, ha a bíró nem áll vele szóba ott sem? Engem igazán csak az anyagi helyzetem miatt érdekelne, hogy fogadja el a bíró is a tényt, de úgy érzem meg kell oldanom, hogy ügyvédet fogadjak a továbbiakban. Van esőcsatorna körben a szomszédok ingatlanán, nincs akadálya, hogy saját telkükre vezethessék annak kifolyó részeit. Ha lenne területe a szomszédoknak, nem akarnám akadályozni házuk bármilyen védelmét, de az ingatlanom eladás alatt áll, nem szeretnék az új tulajdonos helyett rosszat dönteni, engedni bármit. Én sem értem miért kellene még egy drága földmérést fizetnem, akkor sem, ha majd pernyertesség esetén visszakapnám a pénzemet. Az alperesek könnyen vitatkoznak, perköltség mentességet kértek, majd az adófizetők megfizetik.
Kérhetnék másik bírót mondjuk elfogultságra hivatkozva?

Ha a bíró úgy nyilatkozik, hogy nem hallgatja meg a szakértőt mert lényegtelen a szakvéleménye akkor miért akar egy újabb szakértést!?

A polgári eljárásban a szakértő költségét az előlegezi aki a kirendelést kéri (szakértő kirendelését indítványozza), így ha úgy nyilatkozik, hogy nem kéri újabb szakértő kirendelését annak költségeit sem kell előlegeznie!

A bíró szemben bejelenthet elfogultságot, de az nem biztos, hogy helyben hagyják (ha igen új bírót jelölnek ki)

Tisztelt Ügyvédek!

Szerintem esetemre rá illik birtokvédelemmel kapcsolatos jog. Mert a birtokvédelem célja, hogy a dolgot birtokló a birtokát rendeltetésszerűen, más által nem zavarva használhassa.
Az eset tényei a következők:
Egy 5 emeletes épületben lakom, ahol minden emeleten egy kis folyosót két lakó használ. Az egyik ezen keresztül éri el a bejárati ajtaját, és megy be a lakásába, a másik lakó közvetlenül a lépcsőházból jut be a lakásába, de a konyhája ablaka erre a folyosóra nyílik. Vagyis a kis folyosó mindkét lakó számára létszükséglet, ennek használatát egyik fél sem sajátíthatja ki.
Sajnos mostanában derült ki, hogy szomszédom ezt a kis folyosót saját tulajdonként megvásárolta, társasházzá alakulás közben. Erről minket, mint a másik érdekelt felet nem értesítettek, akkor amikor a közös folyosót eladták a szomszédunknak, hogy tiltakozzunk az oszthatalan, közösen használt terület elidegenítése ellen. Lakótársunk (szomszédunk) a kis folyosót új fajta, tökéletesen záródó nyílászáróval szereltette fel.
Kéményseprői ellenőrzéskor figyeltek fel arra, hogy nem elegendő a gáztűzhely használatához az, hogy ablakom régi típusú, mivel a természetes szellőzést szomszédom a kis folyosó tökéletes zárt helyiséggé alakítva megakadályozza.
Kértem, a szomszédomat, hogy a gáztűzhely használatához szükséges levegőt , szíveskedjék az ablak egy részének végleg eltávolításával biztosítani, de erre nem hajlandó.
Pár napja a lépcsőház felőli ajtót, biztonsági tökéletesen záródó ajtóra cserélték ki, így még a jobban légmentes lett a közös kis folyosó.
Mivel nem vagyok ügyvéd , ezért szeretném tanácsukat kérni.
Milyen lépéseket kell megtenni, illetve hová forduljak?
Válaszukat előre is köszönöm.

„Erről minket, mint a másik érdekelt felet nem értesítettek, akkor amikor a közös folyosót eladták a szomszédunknak”

Ez, mivel az alapító okiratot kellett hozzá módosítani, elég nehezen hihető.

Mivel az alapító okiratot nem körültekintően, - készítették ez sajnos megtörtént („Oszthatatlan, közösen használt folyosót eladták a szomszédnak.”). Nem egyedi esetről van szó, hanem 4 lakótárssal szemben követték el ugyan ezt a hibát. Ma már többször szóba került, hogy ezeket az alapvető hibákat, mert több jogilag kifogásolható eljárást is ki kellene javítani az alapító okiratban, de nem lehet, mert ezt nagyobb területtel rendelkező tulajdonostársak, nagyobb szavazati joggal rendszeresen meg tudják akadályozni.
Az alapító okirat készítése- megalkotása abban az időben (1992-ben) a nagyobb lakással rendelkezők „intenzívebb „ részvételével történt. A kisebb tulajdonnal rendelkezőknél nem lehetett soron kívüli, rendkívüli megbeszélgetéseket-, egyeztetéseket hely hiány miatt megtartani, így un. „jobb körülmények közötti egyeztetések voltak”. Senki sem tudta, hogy oszthatatlan, közösen használt területet is eladják. Ma már több társasházzal kapcsolatos törvény megismerhető az Internet segítségével, valamint már jogi segítségnyújtást is lehet kérni és kapni, így az un. „laikusok „is megtudhatják, hogy a jogi nyelvben megfogalmazott mondatokban, hol vannak a trükkök.
Pl. Oszthatatlan, közösen használt terület elidegenítése, megvalósítja a birtokvédelem megsértését.
Mert a birtokvédelem célja, hogy a dolgot birtokló a birtokát rendeltetésszerűen, más által nem zavarva használhassa.
Hiszen egyértelmű, hogy a ház felépülése óta, mert így tervezték meg, hogy egy kis folyosót két lakó használ. Az egyik ezen a folyosón keresztül éri el a bejárati ajtaját, és megy be a lakásába, a másik lakó közvetlenül a lépcsőházból jut be a lakásába, de a konyhája ablaka erre a folyosóra nyílik. Vagyis a kis folyosó mindkét lakó számára létszükséglet, ennek használatát egyik fél sem sajátíthatja ki.
Egyszerűen megfogalmazva: Nem lehet a levegőt elzárni senkitől, de nem lehet a másikat sem arra bírni, hogy szárnyakat növesszen, és úgy érje el saját bejárati ajtaját.

A gond a következő:ingatlanaimra két ingatlanon át tudok bejutni,ez a két ingatlan korábban az önkormányzat tulajdonában volt és anélkül,hogy értesítettek volna engem mindkét ingatlant eladták.Az új tulajdonos nem akart átengedni az ingatlanokon,ezért a jegyzőhöz fordultam,aki meghozta határozatát,miszerint az új tulajdonos nem akadályozhat engem a szabad bejárásomban.Ezt a határozatot az új tulajdonos bíróságon támadta meg és kérte a határozat megváltoztatását.Én a bíróságtól szolgalmi jog rájegyzését kértem az ingatlanokra.Erre az ellenérdekű fél úgy reagált,hogy 2.5 méteres árkokat ásatott az átjárásomat szolgáló ingatlanjain és kerítést is létesített.A lényeg az,hogy bejárni így nem tudok a tulajdonomra.Én kértem a jegyzői határozat végrehajtását,az eredeti állapot helyreállítását.A helyszíni szemle engem igazolt.Ennek ellenére mi történt?A jegyző a helyszíni szemlén szinte a szájába rágta az ellenérdekű félnek,hogy kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggeztését.Az illető akinek ez eszébe sem jutott,hát így persze hogy megtette ezt.Én meg itt állok a kezemben egy számomra kedvező jegyzői határozattal,mégsem megyek vele semmire,hiszen a területeimre nem tudok bejutni,arról már nem is beszélve,hogy önti el a víz az ingatlanaimat a kiásott árkok miatt és a területeimen szükség lenne a karbantartó munkák elvégzésére is,sőt a kerítés miatt az ingatlanjaim egy részét még csak nem is látom,ő meg úgy garázdálkodik most rajta,ahogy csak akar.Kérdés:A bíróság tárgyalás nélkül felfüggesztheti-e a jegyzői határozatot?Mi a megoldás?Hogy menjek én most be az ingatlanaimra?Kérhetek-e kártérítést?Ha mondjuk két év múlva lesz ítélet,akkor addig mi lesz a magántulajdonommal?

Kedves andii!

Amíg a bíróság nem függeszti fel a jegyző határozatának végrehajtását (s ha az új szomszéd akadályozó magatartása ennyire egyértelmű volt nem is fogja felfüggeszteni, hanem elutasítja ezt a kérelmet), addig a jegyzőnek kötelessége - a panaszos átal előterjesztett végrehajtási kérelem alapján - érvényt szerezni a határozatnak!

Javaslom nyújtson be újabb végrehajtási kérelmet a jegyzőhöz, a jegyzőnek érdemben kell reagálnia a végrehajtási kérelmére.

Amennyiben a szomszédja magatartása és az Ön (esetleges) károsodása között ok-okozati viszony áll fenn, akkor simán követelhet kártérítést.

Amennyiben be szeretne jutni:
kérje a jegyzőtől, hogy hatalmazza fel Önt a döntés végrehajtására, vagy a jegyző intézkedjen e felöl (vagyis NE eljárási bírsággal sújtsa a szomszédot a határozatban foglaltak nem teljesítése miatt)

Kedves Jeno!Figyelemmel kísértem korábban másoknak adott tanácsait is,és köszönöm a nekem írt választ.Ígérem nem pattint le a jegyző,harcolok tovább!Ha közben újabb akadályokat gördítenek elém,jelentkezni fogok.

Nem rég egy emelttel lejjebb lakónál tűz volt. Szerencsére időben észrevették a füstöt az udvarról, mert itt „lakáshoz való beközlekedést biztosító kis folyosószakasz” nem volt beüvegezve. Tűzoltók, mentő időben érkezett. Nekem már csak a füsttel teli lakás jutott, amikor hazaérkeztem. Mivel csak a szobaablakomat tudom kinyitni, már említett ok( ld. előzmények) miatt a konyhaablakom felől nem kapok levegőt. Bármennyire is meglepő, de az ablak kinyitása- használata nemcsak arra szolgál, hogy „ illatokat” lehet elvezetni, hanem egyszerűen levegővétel mindenkinek létszükséglet.
Ha az egyik oldalon levő ablakon keresztül füst jön be, logikus, hogy a másik oldalon levő ablakot kinyitva levegőt kapunk, életben maradhatunk.
A konyhai elszívó ilyen esetben nem segít!!
Ha a tűz keletkezésekor otthon vagyok, esélyem lett volna arra, hogy füstmérgezést kapjak, talán túl éltem volna, talán nem.
Van valakinek tanácsa esetemre?

Nem tudom ide tartozik-e ez a probléma:

Segítségét szeretném kérni, h mi lehet a korrekt eljárás.
Bereg utca 10. sarkán van egy zsákutca rész, pont ott, ahol le lehet vágni a Rákóczi utat (gyalogos út). A problémám az, hogy a telkem végében van ez a zsákutca rész. Én a kerítésemtől 1 méternyi sávban karbantartom ezt a területet. A szomszéd telken egy németországi tulajdonos van bejegyezve, akit "nem találnak". Nos a történet az, hogy az Ő utcai oldalán, ahol én nem nyírtam le a magas füvet, odaköltözött egy hajléktalan (K.Károly), aki szemetel, büdös, koszos és a kutyám emiatt nyugtalan, hangos csaholással jár. Hogy lehet ezt a jóembert innen eltávolítani? Feleségem 16hónapos gyermekünkkel otthon van és őket különösen zavarja, ahogy a hajléktalan a kutyával ordít, h "hagyjál már!" A kertből nem túl szép látvány egy hajléktalan a bokorban csendélet sem, a kerítésemtől 2méterre!
Nyírjam le a magas füvet, amit a szomszédnak kellene, hátha arrébb áll? Vagy hívjam a Yardot?

köszönöm SR