birtokvédelem

A mi szomszédunknak vagy húsz méterre van a műhelye, de ha beíndítja a gépeit simán halljuk. Ez van.

De hogy került oda a garázs? Kinéztél az ablakon és láttad, hogy "Jééé, 5 éve itt egy garázs"!?
Építési hatóság mit mondott rá? Persze, ha 5-6 m-re lenne, abban is lehetne zajongani. :D

Ha a birtokháborító magatartás vagy állapot több, mint egy éve fennáll, akkor a jegyzőnek nincs hatásköre az ügyben. (Eltekintve attól, hogy valóban birtokháborítás-e.)

Tanácsot szeretnék kérni!
Beadtam a helyi önkormányzathoz birtokvédelem íránti kérelmemet.
A gond, hogy a szomszédom garázsa kb 3-4 méterre van a szobánk ablakától.Nemtudom hogyan lehetséges ilyen közel vagyis a telekhatárra tenni a garázst. A másik , hogy a garázsba naponta fur farag köszörül kalapál stb.amit a garázs falát képező betonfal még fel is erősit.Le írtam a jegyzőjen bővebben a történetet , jelezvén , hogy már pár éve bejelentést tettünk a minek persze nyoma van az önkormányzatnál.De nem várható el , hogy egy szomát e miatt ne tudjunk lakhatásra használni.
Köszönöm a választ előre is.

ez a végrehajtásra vonatkozik

Hello
Olvastam 1-2 problémát, hogy vendeglatohelyekkel milyen zaj es egyéb bajok vannak!
Nekem van 1 vendeglathelyem Mar 1999-től sajnos ez az életem is már nálunk is szokott zene szólni bulikat is tartunk. A mellettük álló üres ingatlant, házat kb 2 éve megvásárolták azzal a céllal, hogy oda 1 üzletet csinálnak. Jelenleg az üzlet az üzemel de már ott is laknak. Mi nem lettünk hangosabbak de őket most már zavarja a vendéglátóhelybol kihallhato hangok volt mar rendőrség és feljelentés is az ő részükről. A kérdésem az lenne, hogy ő tisztában volt ,hogy hová költözött erre van valamilyen törvény vagy bevett gyakorlat?

Tisztelt Ügyvéd Urak/Hölgyek!

A következőben kérem a segítségüket: a szüleim kisvárosi családi hazának szomszédjában, közvetlenül a ház mellett egy régi ipariépületben discot nyitottak. A városi jegyző, illetve a városvezetés többszöri panaszunk elennére is mindent rendben talált, hozzáteszem a "ismerős" vállakozó minden ellenőrzésről előre tud, így tehát nehéz bebizonyítani, hogy egyébként a családi ház mellett, 1 méterre a hálószoba ablakoktól lényegében az utcán előttünk zajlik a buli. Miután a helyi jegyző mindent elutasított, a megyei kormányhivatalhoz fordultunk, akik ideiglenesen bezáratták a helyett, arra hivatkozva, hogy azok, mint közvetlen telekszomszédokat nem értesítettek minket arról, hogy ott discot nyitottak, azonban, ha ezt megteszik mehet minden, akadálya nincs a szórakozóhelynek. Megjegyzem, a hely egy pillanatra sem zárt be azóta sem, de persze úgysem ellenőrzi őket senki, így minek is tenné. Azóta, egyébként a kormányhivatal is fura módon másképp áll hozzánk, most épp abban kezdtek el kételkedni, hogy szomszédok vagyunk, hát mondjuk ezt talán még nem lesz nehéz bebizonyítani, de a lényeg most inkább az, hogy ebben az ügyben beszélhetünk-e bírtokvédelemről? A házunk a mellett, hogy értéktelenné vált, lényegében lakhatatlanná is, hiszen a szüleimnek egy nyugodt perce sincs, folyamatosan autók parkolnak előttünk, akik reggelig nyitják-zárják az ajtókat, hangosan bömböltetik a zenét, szemetelnek, a kerítés tövében ülnek, és sorolhatnám, hogy mi mindent tesznek még...tehát ebben az esetben van valami esélyünk, vagy a jogszabályok csak a vállalkozót védik és a szüleim egész életének munkáját ezzel egy tollvonással keresztülhúzhatja egy "vállalkozóbarát" város vezetés? Nagyon köszönöm...a konkrét kérdésre adott válaszon túl, természetesen bármilyen hasznos hozzászólásnak, tanácsnak örülnék.

Kedves Whisper, köszönöm a választ.

Sajnos a közös vagyon megosztása nem egyszerű, hiszen a közös vagyon valójában összességében közös tartozás, amit én egyedül fizetek, mert a nej nem hajlandó - és nincs is vagyona, amin behajtható lenne.

Megegyezésre nem hajlandó, ha meg perre megyek, az egy csomó illeték, és ráadásul nem fog semmilyen eredményt sem hozni: a legnagyobb tétel egy közös tulajdonú ingatlan a forgalmi értékénél sokkal nagyobb svájcifrank-hitellel, amit ha jól gondolom, nem lehet megosztani, hiszen az ingatlan így nem eladható.

Lehet-e annak jelentősége, hogy a közös ingóságokat nem mindet ő birtokolja jelenleg, egy része az ő hozzátartozóinak használatában van, akiknek aztán tényleg nincs jogcímük?

[és mellékesen: én nem is akarom, hogy visszaköltözzön, azt akarom kikényszeríteni, hogy állapodjunk meg a vagyon megosztásáról, és ez ne úgy nézzen ki, hogy minden ingóság az övé, minden adósság az enyém]

T. valoapa!

Megszólításomra reagálva átnéztem a korábbi beírásokat és úgy gondolnám, hogy Kbs-sel kell egyetértenem.

Elvileg igazad lenne abban, hogy a feleséged megváltoztatta fennálló birtokviszonyokat: egyrészt kizárt téged a közös birtoklásból (ami az eredeti állapot volt), másrészt a dolgok eredeti birtoklási helyét is megváltoztatta és ezt elvileg helyre kellene tenni, mert pont ez a jegyzői birtokvédelemnek a dolga, de ...

1. A feleségednek ugyanolyan joga van birtokolni a közös dolgokat, mint neked.
2. Az eredeti állapot jegyző általi hatósági helyreállítása (a dolgok eredeti helyére visszaszállítása) ugyanolyan jogokat sértene meg a feleséged tekintetében, mint ahogyan a te esetedben is történt. Értsd: nem tudja birtokolni a továbbiakban, hiszen nyilvánvaló, hogy nem költözik vissza.
3. A hatóság nem hozhat olyan döntést a birtokállapot helyreállítása érdekében, amely ugyanolyan jogokat sértene, mint amit elhárítani hivatott.
4. Megnyugtató, jogilag minden tekintetben helyes hatósági megoldása nincs az ügynek. Ezt a kérdést nem a jegyző előtti eljárásban lehet és kell rendezni, hanem a vagyonmegosztás során. Egyébként is, gondolom nem csak a birtoklás az érdekes, hanem sokkal inkább a tulajdon kérdése. Érdemesebb erre fókuszálni és mihamarabb megegyezni a közös tulajdon megszüntetése érdekében és akkor helyre áll a birtoklás kérdése is.

A jegyző határozatát egyébként nem érdemes megtámadni, mert egyrészt pert az ellenérdekű fél ellen kellene megindítani, nem a egyenesen a határozat ellen (persze a határozat megváltoztatását kérve), de a bíróság már jogokat is figyelembe fog venni, nem csak a ténybeli birtoklást és úgyis a megegyezés felé törekszik, ami a vagyon megosztása lesz.

ui. A feleség pedig egy bh-s határozatra sem fog visszaköltözni, ha amúgy meg nem akar.

Remélem tudtam segíteni és érthető voltam,

Üdv,

Birtokvédelmi perben lehet kérni többlethasználati díjat?

Nekem ugyanaz, mert nem értek a joghoz ;)

És ezt speciel nem találtam meg a PTK passzusai közt, hogy hol van leírva, hogy miben kell máshogy értelmezni a birtoklást és birtokvédelmet ingó és ingatlan között, ami miatt most engem nem illet meg a birtokvédelem.

Ha neked egy ingó meg egy ingatlan ugyanaz, akkor nincs miről beszélnünk. Már csak azt szeretném tudni, a jog mi a csudának különbözteti őket olyan háromezer éve.

Eszem ágában nincs kizárólagos birtokban tartani, csak használni akarom, mint eddig - s a tulajdonostárs is használhatná, mint eddig.

S ha ez neki nem tetszik, mert mondjuk máshol akarja használni a jövőben, akkor próbáljon leülni velem megbeszélni, s ha ez nem megy, akkor jogi úton próbálja a tulajdonviszonyokat megváltoztatni.

Ha egy közös ingatlanból zárom ki a tulajdonostársat - ami valójában pontosan ugyanez a történet! - akkor jogosan kérhet birtokvédelmet? Ha igen, mi a különbség? Valamit közösen birtokoltunk, de az egyik fél ráunt a fennálló helyzetre és egyoldalúan rendelkezett.

Mitől ideális az a világkép, ahol neked jogod van kizárólagos birtokban tartani a közös tulajdon tárgyát, de a tulajdonostárstól megtagadnád ugyanezt a jogot?

Kedves KBS, megsérteni semmiképp nem akartam, csak meg akarom érteni, hogy hogyan működik a jog ebben a kérdésben.

Nálam az, hogy az ingóságokat a tulajdonosok nyugodtan "lopkodhatják" egymástól, az nem egyeztethető össze a naív világképemmel, mely szerint az ember biztonságban érezheti a saját tulajdonát. Hiszen milyen dolog az, hogy valami, ami tegnap még az enyém volt és használtam, azt elvehetik és többé nem rendelkezhetek felette semmilyen módon?

Én azt tartanám elfogadható világnak, ahol ha az ember valamilyen okból meg akarja szüntetni a közös használatot, akkor ahhoz előbb a közös tulajdont kell megszüntetnie, és nem lenne módja "önbíráskodni" és eldönteni, hogy márpedig neki mit van joga kizárólagosan használni. És addig a pontig nem lenne joga például elvinni egy szekrénysort mondván, hogy attól kezdve ő egyedül akarja használni és máshol van rá szüksége.

Az én ideális világomban a jog biztosítja, hogy amíg nincs vagyonmegosztás, addig nincs egyoldalú rendelkezés a közös vagyonról, ergo minden marad úgy, ahogy volt.

Tehát tulajdonképpen két kérdés foglalkoztat

A mai hatályos jog összhangban van-e az én ideális világképemmel?

Ha nem, akkor milyen célja van a jelenlegi szabályozásnak?

Úgy meg pláne nem értem, hogy egy másik topicban ezt találtam:

Kovács_Béla_Sándor 2011.08.14. 07:30
Ez nem vagyonmegosztás, természetesen.
Bármely tulajdonostárs jogosult a közös tulajdonú dolgot használni, birtokolni. Ezt azonban csak a tulajdonostársak jogainak, törvényes érdekeinek sérelme nélkül teheti. A közös tulajdonú ingóságok önkényes kivonása a tulajdonostárs ellenőrzése, használata alól nyilván sérti annak törvényes érdekeit.
De a birtokvédelmet nem a rendőrségtől, hanem a jegyzőtől kell kérni.

Most akkor hogy van ez?

Én csak kérdezek, mert nem értek, de eddig úgy érzem, választ nem kaptam :)

Na, ezért próbáltam én ebbe nem belemenni..

Hát nem pont akkor kell birtokvédelmet kérelmezni, mikor valamit az akaratom ellenére a birtokomból kivonnak?
(vagy ha csak zavarnak a birtoklásban, stb)

Hát nyilván addigra már pont nem az enyémben, ezért kérem oda vissza, míg önkényes helyett törvényes úton a másik fél nem szerez jogosítványt arra, hogy kizárólagosan birtokolja.

Eredeti birtokállapot... Kinek a birtokában is voltak ezek az ingóságok, amikor Ön birtokvédelemért a jegyzőhöz fordult?

De ezt hol mondja ki a törvény?

Nem az a lényeg, hogy amíg közösen meg tudnak egyezni a dologról a felek, addig minden rendben van, ha valamelyik elégedetlen, akkor jogi útra lehet terelni, de amíg nem születik döntés a birtoklás/tulajdonlás ügyében, addig az eredeti, közös megegyezéssel létrehozott birtokállapotot kell fenntartani?

A törvény arra kényszerít, hogy ha használni akarom a saját tulajdonom, akkor menjek oda pár markos legénnyel, és hozzam vissza önhatalommal?

Mert ha igen, akkor az szerintem egy jogbizonytalanságot teremtő helyzet.

És mégegyszer: én nem "magamnál tartani" akarom az ingóságokat, hanem a közös birtokba bocsátásukat kértem, méghozzá a közösen birtokolt ingatlanban.

Mert ez a gondolatmenet tulajdonostársak között, különösen ingóságok esetében nemigen alkalmazható. Egyiknek pont annyi joga van magánál tartani az ingóságokat, mint a másiknak.

Ha tényleg az, akkor a logikáját nem értem.

Akkor mikor és hol alkalmazható a PTK 189?

Mert ha valóban joga van a közös tulajdont egymástól lopkodni a tulajdonostársaknak, az nem biztos, hogy egy jogbiztonságot teremtő szabályozás.

A PTK 192 magyarázatában ez van: "A birtokvédelemnek a közigazgatási úton történő érvényesítése garantálja annak a jogelvnek a megvalósítását, mely szerint a birtoklás tényén alapuló birtokvádelem célja az önkényesség,
önbíráskodás, tilos önhatalom kizárása és az eredeti birtokállapot fenntartása mindaddig, amíg a birtokláshoz való jogosultság kérdését a bíróság jogerős ítélettel el nem dönti"

Itt pedig pont az történt, hogy az egyik fél önbíráskodott: vagyonmegosztás helyett eldöntötte, hogy mi az ami neki "jár".

PTK 188 magyarázata: "A birtokától megfosztott, illetve a birtoklásban megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez csak azt kell bizonyítani, hogy birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták. Ez az úgynevezett possessorius birtokvédelem."

Szóval én - nem jogász - ezt az egészet nem tudom levezetni, és nem értem, hogy miért helyes.

Előre is köszönöm az okosítást, megspórolhatok egy felesleges bírósági ügyet.

Elég annyi, hogy a döntés érdemben helyes?

Sőt, pontosítok, a határozat egy általam jogilag értelmezhetetlen fogalmat, a "használat"-ot tartalmazza, tehát e helyett: "A határozat szerint nem rendelkezhetnek a birtokállapot helyreállításáról, mert ugyan valóban sérül a birtokjogom, de ha visszakerülnének az ingóságok, akkor a másik fél birtoklási joga sérülne." valójában az van leírva, hogy "nincs lehetősége, hogy az összes ingóság visszaszállításáról döntsön, mert azzal a kérelmezettet fosztaná meg a közös ingóságok _használatától_"

A kérelmemben a PTK 189. § (1) - (2) pontokra is hivatkoztam, a határozatban taglalt számtalan paragrafus közül ezek kimaradtak.