birtokvédelem

OFF
Ha a jogi segítőként kapott óránként 3450,- Ft-ot kivonom a szokásos óradíjammal számolt összegből, akkor azt hiszem, ledolgoztam én már azt az állami támogatást. Mellesleg a jogi az egyik legkisebb önköltségű képzés.
ON

KBS! Azért jártál közpénzből egyetemre, hogy ennyire cinikus legyél azokkal, akiknek pénzén taníttatott az állam.

Nem én nem. Csak te vagy helikopter.

Kedves KBS!
"Birtokháborítás?! Alaposan el vagy tévedve."

Te nem vagy képben.

lyen esetekben a hitelezők megpróbálnak „kellemetlenkedni” az adósoknak: sok esetben megkeresik az okmányirodát, ahol megpróbálják ideiglenesen kivonatni az autót a forgalomból. Ez ellen azonban joga van az adósnak birtokvédelmet kérni a helyi jegyzőnél, amelyre már a fenti esetben is joguk van autó esetében is nemcsak ingatlan használata esetében! Ezzel ugyanis a hitelező megvalósítja a „birtoklásban zavarást”, amelyre már a kölcsönszerződésből fakadóan nincsen joga!
A Ptk. 193-195. §-ai a birtokháborításnál szélesebb körre vonatkoznak, mert minden birtoklásra jogosult és minden jogalap nélküli birtokos viszonyát rendezik.
Jogalap nélkül van a dolog birtokában, akit a birtoklásra sem tulajdonjoga, sem egyéb – jogszabályon, vagy szerződésen alapuló jogcím – nem jogosít fel. A jogalap nélküli birtokos legalapvetőbb kötelessége az, hogy a dolgot adja ki a birtoklásra jogosultnak. Ennek az igénynek az érvényesítése iránt az ellen kell pert indítani, akinek a dolog ténylegesen a birtokában van. A kérelem ennek alapján a dolog kiadására irányul.
Miután a behajtó cégek nem adnak az adósoknak írásban tájékoztatást az autó további sorsát illetően, így ellenük is megindítható!
A forgalomból kivonással kapcsolatosan:
A birtokvédelem a Ptk. 188. § (1), (2) bekezdése alapján az adóst az alábbiak szerint illeti meg:
„(1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.”
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.”
Tehát nem viheti el az autót sem a behajtó, sem a bank, mert a Ptk. 193. § alapján ingóság kiadása iránt pert kell indítania banknak. Ha ennek ellenére mégis megpróbálja kivonatni a bank az autót a forgalomból, az illetékes jegyzőtől azonnal birtokvédelmet kérhet az adós, amely ellen fellebbezve a hitelező másodfokon már azonnal a bíróság előtt is találja magát, ahol kérését csak elutasíthatják!
Amennyiben az adós az okmányirodánál – a kapott eljárást megindító értesítés alapján – bejelentést tesz arról, hogy már nincs érvényes és a bank jogszerű és határidőt tartalmazó okirata az autó tulajdonát igazoló törzskönyvi őrzésre -, vagy felszólítja a hitelezőt ennek pótlására határidőt szabva, vagy ennek hiányában benyújtott kérelme alapján egyszerűen elutasítja a hitelező kérelmét. Ez ellen a kormányhivatalban lehet másodfokon lehet fellebbezést benyújtani bármelyik félnek, függően attól, mikor „jönnek rá” a felek a hitelező turpisságára”.

Kezdem belátni, hogy a "hitelkárosult" kifejezés tulajdonképpen tényleg találó. Már ami az utótagot illeti.

Ja, most látom, ki kérdez. Így már értem.

Birtokháborítás?! Alaposan el vagy tévedve.

Kedves Mindenki!
Az lenne akérdésem, hogy a Lombard nem küldte vissza a jármű törzskönyvét, amikor 2012 májusban lejárt az opciós joga. Ez év februárban semmisséget jelentettem be számukra. 3 milkát vettem fel, januárig visszafizettem 4,7 milliót, és még akartak 2,5 m. Most kivonatta az autót a forgalomból 6 hónapra, fellebbeztem, híába. Mikortól indúl az egy év ami bítokháborítás, az opciós jog megszüntével, vagy a forgalomból való kivonással. Kérdésem, fordúlhatok-e a jegyzőhöz bírtokvédelemért?

Kedves Mindenki!
Az lenne akérdésem, hogy a Lombard nem küldte vissza a jármű törzskönyvét, amikor 2012 májusban lejárt az opciós joga. Ez év februárban semmisséget jelentettem be számukra. 3 milkát vettem fel, januárig visszafizettem 4,7 milliót, és még akartak 2,5 m. Most kivonatta az autót a forgalomból 6 hónapra, fellebbeztem, híába. Mikortól indúl az egy év ami bítokháborítás, az opciós jog megszüntével, vagy a forgalomból való kivonással. Kérdésem, fordúlhatok-e a jegyzőhöz bírtokvédelemért?

Kedves Mónyk!

Be lehet nyújtani birtokvédelmi kérelmet (ha egy év még nem telt el a kizárás óta a jegyzőhöz, azt követően a járásbírósághoz), de nem látom sok értelmét.

Igaz a Ptk. hangsúlyozza, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárás lényege a tényeken alapuló azonnali jogvédelem biztosítása, mégis ovatosan kell eljárni olyan esetben, ha haszonélvező áll a másik oldalon, hiszen igen erős jogosultsággal bír még a tulajdonossal szemben is.

Ha a kizárást végrehajtó nem lenne haszonélvező, akkor igen egyszerű lenne a helyezet, mivel önhatalmú magatartással megfosztották a birtoklástól a barátodat.

A jelen eyetben viszont a haszonélvező magatartása - szerintem legalábbis - nem önhatalmú (értsd: a magatartás arra irányult, amire a jogosultság vonatkozik, s a másik félnek ezt tűrni volt kötelessége), s így e magatartás nem tekinthető birtokháborításnak...

nanemaaaval értek én is egyet, a haszonélvező haláláig valószínűleg nem fog tudni visszajutni.

Mónyk
Barátod keresztet vethet a lakásra. Majd ha megüresedik és marad még belőle valami, akkor visszakapja. Viszont kidobták otthonról, mellyel a leírtak alapján csak jól járt. Legalább nem kell el is tartania a rokonait.
Nézzük a dolog pozitív oldalát, kezdhet egy új életet, s hagyhatja amazokat a saját maguk által kavart fekáliában. A lakásra meg gondoljon úgy, mint egy leendő örökségre, ami papíron máris az ő nevén van.

Birtokvédelem, azt javasolták mivel eggyáltalán nem gyakorolhatja jogait, és teljesen megfoszották birtokától beadható, de igazából nemtudjuk mi ez! A szomszéd fiatal párt is elűldözte, sőtt mindenkit a közeléből. Persze eddig sem volt szinte senki aki beszélt volna velük. Azt meg végképp senki nem érti, miért is zárta ki a fiát életéből, megjegyzem mindkét fiát eldobdta! Eggyiket sem nevelte. A kisebbik akiről most szó van, egy ideig velük lakott, mindent fizetett rendesen, sőtt eltartotta őket, tanúk bizonyítják, egyik napról a másikra fosztotta meg mindenétől. Az Én személyes véleményem ,embernek sem nevezném az ilyet! 4-gyermekem van! Talán ezért.............

Birtokvédelmi kérelmet? Mire irányulna az? A rezsire biztosítékot sem lehet követelni.

Szép napot fórumozók!
Már több esetben kértem segítségeteket, és mindíg precíz pontos választ kaptam. De ismét hozzátok fordulok, illetve az illetékesekhez!
Nem róllam van szó, hanem a barátomról.
2006-ban vásárolt Önkormányzati ingatlanról, melynek két haszonélvezője van, a fiú édesapja és annak élettársa! Holtigtartó haszonélvezet.
2013.Februárban eggyik napról a másikra szó nélkűl kizárták a saját ingatlanjából, igen ezt már elmondtátok joguk van hozzá. Megértettük. Bíróságra adták melynek pere ez év október 03-án kezdődik, ajándék visszakövetelés jogcímen nyújtották be a kérelmüket. Ajándékozás nem volt hiszen az Önkormányzat a benne lakóknak ajánlotta fel a megvásárlást. Azóta amióta kizárták a lakásból nem kapta meg a leveleit , ezt már elintéztük, meghatalmazással átvehetem. A lakásba azóta sem engedték be, de követelik a rezsi költségek megtérítését, mivel ők lakják fizessék. Az Önkormányzat ajánlotta nyújtsunk be bírtokvédelmi kérelmet. Ebben kérem segítségeteket. Hogyan is kell ezt kezelni? Kitölteni? Érvényesítettni? Az illetéket elmondták 3000 ft. Vagy a haszonélvezőtől a biztosíték- követelését, hogyan lehet érvényesíteni? mert attól tartunk nemfogják fizetni a rezsi költségeket, melyek felhalmozódnak, valószínű a szolgáltató kiköti, de akkor is ki kell majd fizetni, szerintem. Köszönöm segítségeteket
emailben is várom a bővebb segítséget: horgasz062@t-online.hu Nagyon köszönöm! ♥

Tisztelt Gábor!

Az elvileg minden állattartási szabálynak megfelelő méhtartás (ezt egyébként vizsgálta a jegyző egyáltalán?) is kimeríthet birtokháborítást (értsd: ami egyrészről, bizonyos szempontok szerint jogszerű, az másfelöl lehet önhatalmú, jogszerűtlen), hiszen ha ingatlanuk használhatoságát, tényleges birtoklását zavarja, akadályozza, úgy kérhetnek jogvédelmet!

Konkrét tapasztalataim nincsenek méhekkel kapcsolatban csak egyéb állatok tekintetében, de megítélésem szerint megadható a birtokvédelem.

A kérdés, hogy mióta áll fenn a zavaró állapot (az is másfél éve?), mivel a jegyző csak egy éven belül járhat el, egy évnél régebb óta fennálló birtokháborítás esetén kizárólag a bíróság nyújthat jogvédelmet.

A jegyzői és bírósági eljárás között jelentős különbségek vannak, hiszen előbbi ténykérdések, a ténylegesség alapján vizsgálódik, míg az utóbbi jogkérdéseket is vizsgál, így elképzelhető, hogy a peres eljárásban más döntés születik, mint a jegyzői eljárásban, de önmagában mind a kettő döntés jogszerű...

Üdvözlettel:

Jenő

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődnék, hogy valakinek van-e tapasztalata birtokvédelmi kérdésben, méhek esetében?
Sajnos a másfél éve vásárolt ingatlanunk szomszédságában lévő lakatlan ingatlan telkén méheket tartanak (hozzáteszem teljesen szabályosan, de mi a kertet nem tudjuk zavartalanul használni emiatt).
Miután a tulajdonossal nem jutottunk zöldágra, panasszal éltem a Jegyző felé, de sajnos sem ő, sem a megyei, sem a járási hivatal nem illetékes, csak dobálják egymás között az ügyet.

Birtokvédelmi kérvénnyel mire számíthatok?
Nyilván nem egyszerű bizonyítani, hogy egy adott méh pont a szomszédból jött, de szorgalmasan gyűjtögetjük a fotókat az udvaron és a lakásban is, valamint feljegyezzük a csípéseket.

A magántulajdon háborítatlan élvezetéhez csak van jogom Magyarországon...

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv:
Gábor

Nagyon nagyon köszönöm a segítséget. :) Erika

:) Így van. 1 év után nincs hatásköre a jegyzőnek. Telefoni bejelentésre meg pláne nincs. A közigazgatásban csak az írásos forma érvényesül.

Nagyon nagyon köszönöm, a jegyző részéről csak blöff volt, még nem érkezett hivatalos bejelentés, csak telefonálgattak. Azért érezhetően másként beszélt amint látta a felkészültségemet. Mi is a békés megegyezésen vagyunk. Még egy utolsó kérdéssel zaklatnám. Úgy tudom, amennyiben a birtokháborítás több mint egy éve áll fönn, nem a jegyzőhöz tartozik hanem egyenesen a bíróságra kell menni.

:) Ha a többség bérbe kívánja adni, akkor az egész bérbeadható, de a humánusabb megoldás az lenne, ha az egyik tulajdonos szeretné maga művelni a tulajdoni hányadát, hogy az ő részét a tulajdonosok előbb természetben kijelölik és a többit bérbe adják.

És abban az esetben ha a többi mind belemegy? Milyen lehetőségük van nekik fellépni azzal szemben aki miatt a területet nekik kell gondozni, illetve egy esetleges bevételi forrástól elesnek emiatt?

1 tulaj is tiltakozhat és kérhet a tevékenységed abbahagyására.

Nagyon köszönöm. Annyi még nem világos, ha a területen több tulajdonos van, mint osztatlan közös terület, akkor az egész területet követelheti az egy, esetleg több tulaj akit zavar hogy a tízéves gazt letöröm róla, vagy csak a tulajdoni hányad felé eső részéről rendelkezhet, és azt kell kihagyjam a használatból.

Mindenképpen. Ha birtokvédelmi eljárást indított, akkor tudnod kell, hogy ki a kérelmező. Ha a jegyző blöffölt, akkor nem indíthatott eljárást. Hivatalból pedig nem szólíthat fel, csak a tulajdonos kérelmére.