birtokvédelem

Tisztelt fórumozók!
Örökölt telekről van szó amelyik jelenleg nem lakott.
A szomszéd háza telekhatáron van (átnyúló ereszcsatornával) és most hogy szabad a gazda úgy döntött, hogy neki még jár kb 70cm amit a kert egy részében ki is karózott. A telek végében van közös kerítés (rendes betonalappal) ott nem karózott, de a többi helyen igen. A háza lényegében egy egyenesbe esik a betonkerítéssel, de közben több gazdasági épület is van melyek zöme a telekhatártól beljebb(felé) esnek. Itteni korábbi olvasgatás után a jegyzőtől kértünk birtokvédelmet (vidéki városka).
Be lett mutatva egy földhivatali térképmásolat ami szerint a háza határon áll. A kérés az volt a jegyzőtől, hogy a karókat tüntesse el és az átjárást szüntesse be.
A jegyző határozatban elutasította a kérést - a másik fél szerint (a határozatból) a földhivatali térképmásolat hiteltelen és pár régi sérelmét is felsorolta stb stb.
A jegyző határozatában álló pár dologról kérdeznék

1.- A határozata után 15 napon belül lehet járásbíróságnál, vagy bíróságnál keresetet indítani, ha sérelmes a határozat. A teleknek több tulajdonosa is van, a többiek is kezdeményezhetnek-e birtokvédelmet, vagy ezzel elúszott a dolog a jegyzőnél? 15 nap letelte után már nem is lehet pert indítani?

2.- A határozat végén egy bekezdésben azt írja, hogy a Ptk.5:8(1) alapján az ügyben hatósága hatáskörrel nem rendelkezik. Ezt hogy kell érteni? Van joga elutasító határozat hozni, ha hatáskörrel nem rendelkezik? Ha nincs hatásköre, akkor nem lett volna elég ezt az egy mondatot leírnia?

3. - Úgy gondoljuk, hogy földmérőt hívunk. Jó ötlet-e, és ha a földmérő szerint a karói a mi részünkön vannak van-e lehetőség a költséget érvényesíteni nála, kell-e előre jelezni (és hogyan), hogy erre számítson és ne bújhasson ki.

4.- A jegyző még leírja, hogy a másik fél szerint évek óta fennáll a vita és a karói évek óta ott vannak, míg mi nem nyilatkoztunk a leírt állapot idejéről. Megjegyzem, hogy ehhez képest a határozatban időként "most" volt megjelölve, és van egy képem 2013 januárról amin még nincsenek karók (pünkösd után tette oda a kép nem lett benyújtva).

5.- Korrekt-e a jegyző eljárása, ha van egy állítás (megtámogatva egy földhivatali térképmásolattal) és egy másik állítás és ez alapján dönt - a másik állítás javára?

Köszönöm a segítséget

Tisztelt Fórumtársak!

Az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni:
2007-ben vettünk egy lakást, mely egy felújított laktanyai épületben van. Több társasház került kialakításra, úgymond van itt egy lakópark. A házak szomszédságában a régi laktanyai garázsok és egyéb kiszolgáló épületek helyén pedig iparterület. A lakásomtól az első ilyen csarnok kb. 50m-re van. Körbe van falazva, ami segítené a zaj gátlását, ám negyedik emeleti lakos révén hozzám nem ér fel a fal, viszont feljön a zaj.
Alap esetről annyit kell tudni, az üzem valószínűleg előbb volt itt mint a lakópark, de a lakás vásárlásakor és azután pár évig, olyan keveset dolgoztak, hogy nem volt zavaró a jelenlétük. Azóta pályáztak támogatásokra melyeket meg is nyertek és szépen bővülnek. Jelenleg éjjel-nappal három műszakban megy a munka. Fémhengereket munkálnak meg. Szimpla lemez hangár hatalmas ablakokkal, gyakorlatilag nulla hangszigetelés. Flexelnek, dobálják a földre a szerszámot, ordibálnak egymással, megy a daru és visít, fúrnak, ha pedig lefut a lemeztekercs akkor odavágódik az aszfalt borításhoz. Ez bővül ki a kamionok folyamatos társasház melletti pöfékelésével és a targoncák zajával, jól szituált üvöltöző munkásemberrel. Ennél már csak az szebb mikor a házra néző hangárajtót kinyitják és úgy dolgoznak a nap 24 órájában. Éjjel igyekeznek zárva tartani az ajtót (ami épp hogy használ valamit), de az éjjeli rakodások alkalmával persze nyitva marad az ajtó.
Természetesen a hangár túl oldalán is van ajtó és bejárata a cégnek, de nem ott rakodnak és nem onnan szellőztetnek, bár mint mondtam csukott ajtó esetén is zavaró a zaj.
Mit tehetek, ha egyáltalán tehetek valamit? Ők voltak itt előbb (ergo minek költöztem ide) ezt értem, de van ettől több joguk? Kicsi település, a jegyzővel nagy valószínűséggel jó kapcsolatban vannak (itt minden pénzes ember ismer minden befolyásost). Szóval, ha kérek birtokvédelmet és elutasítja a jegyző, akkor hova tovább? Mik a lehetőségek?
Próbáltam a cég embereivel beszélni, már több mint egy éve kértem őket először, hogy próbáljanak meg legalább reggel 7-ig csendben lenni és este 20h után. Tényleg igyekeznek zárni az ajtót, de ennek ellenére egyre elviselhetetlenebbek. Tegnap 23:30kor írtam nekik újabb emailt, de semmi reakció, de így nem lehet pihenni. Sok a gyerekes, iskolába járó és van három műszakos is a házban, de mind tutyimutyi, nem szól semmiért, egyedül vívom a szélmalom harcom. A társasházban egyébként kb. az első sort zavarja a zajt 5-15lakás lehet, mert a többieknek már más szögben állnak az ablakok, oda talán kevésbé jut el a hang.

Azt is olvastam, hogy éjjel maximum 40dbi, nappal 50dbi a megengedett maximum hangkibocsátás. Ez a kibocsátás helyén mérik vagy az ablakomnál? Elméletileg az ablaknál is több, de ha becsukják az ajtót lehet hogy alatta marad. 4 emeletes ház 4. emeletén képtelenség zárt ablakok mellett megmaradni nyáron (36-38fok van a lakásban). Ki fizeti a mérést, ha ilyet szeretnénk? Nekem kell, hogy bizonyítsam zavar a zaj? Vagy neki kell rendelkezni tanúsítvánnyal, hogy nem lépi át a határértékeket és így neki kell fizetni? Úgy hallottam nem olcsó mulatság az ilyesmi.

Bocsánat hogy ilyen hosszúra sikeredett, de igyekeztem teljes képet adni a helyzetemről.

Ennek a birtokvédelemhez nem sok köze van.

osztatlan közöstulajdonuerdöre a tulajdonosok2/3 részével kötötek bérleti szerzödést igy az RT megkapta a kezelöi jogot az erdöfelügyelöségtöl a letermelés után ugyanugy akarja azokat is kifizetni akik nem kötöttek szerzödést mint aszerzödö feleket a tiszta nyereség 10 százalékát

Che?
Ezt érti valaki?

kérhetek e birtokvédelmet a haszonbérlövel szemben a tulajdonostársaim egy osztatlan tulajdonu erdöt bérbe adták a tulajdonrészüket 2/3 részben a bérlö ugyan ugy akar velem is elszámolni tarvágásesetén mint a bérbeadokkal a nyereség 10százalékát akarja kifizetni

Üdvözletem!Megpróbálom tömören összefoglalni a problémámat.Kb.egy évvel ezelőtt kezdődött a dolog.Az egy házzal odébb lakó szomszéd kitalálta,hogy kutyákkal kezd foglalkozni.Oly módon,hogy különböző menhelyekről kihozza a kutyákat,itthon a kertjében ideiglenesen "szállásolja" őket ,majd külföldre viszi őket,vélhetően értékesítés céljból.Ez egyszerre 10-15 kutyát jelentett ami ugyebár zajjal jár.Szóltam neki párszor de válaszra sem méltatott,ezért írásban jeleztem az ügyet a polgármesteri hivatalnál.Kb.10 hónapnyi huza-vona után eljutott az ügy arra a pontra,hogy határozatban kötelezték őket a tevékenység befejezésére.De!10 db kutya megmaradt ,amit a kirendelt ügyintéző szavaival élve a nevükre írattak.Helyi rendelet szerint egy háztartásban maximum 2 db kutya tartható.Viszont a meglévő ebeket nem vehetik el tőlük ,ezért ki kell várni amíg szép csendesen fogy az állomány.De a kutyák ugatnak megállás nélkül ,főleg éjszaka.Lassan egészségügyi kérdéseket is felvet a dolog,mivel nem tudunk pihenni és az idegeink is őrlődnek.A szomszéd nem reagál semmire,tehát a párbeszéd nem altarnatíva.A nyugodt pihenéshez való alkotmányos jogom miként érvényesíthető az adott ügyben?Kérem segítsen valaki mert a kétségbeesés néha nem a legjobb válaszokat súgja az embernek..

Lakás kiürítése iránti perrel többre megy.

"mit tehet a vevő,"
Kérjen birtokvédelmet.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek, ha valaki eladta a lakását, majd nem hajlandó határidőben kiköltözni, akkor mit tehet a vevő, aki meg beköltözne, mert nincs hol laknia (eleve ugye a beköltözés céljával vette a lakást).

Ha "kitenné" a volt tulajdonost, akinek már nincs jogcíme a birtoklásra, akkor vajon kaphatna birtokvédelmet a volt tulajdonos?

Az új Ptk. 5:8. § (2) bekezdése szerint "A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre -jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni."

Itt nyilvánvaló, hogy a régi tulajdonos nem jogosult birtoklásra, hiszen a tulajdonos már a vevő.

Ezen felül az 5:9 (1) bekezdése szerint "Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni."

Tehát szerintem mégha ki is lenne téve a volt tulajdonos és még a jegyzőhöz is fordulna, birtokvédelmet akkor sem kapna. Más kérdés, hogy az esetleges kárát, ami a "kipakolás" során keletkezett, kérheti megtéríteni.

Ti hogy látjátok?

Seniorn1
off
„Főleg akkor mikor valamelyik felet fűti a "bosszú" és képes mindent elkövetni a saját "vélt igazának" a megerősítésére! Akkor csak a számára kedvezőbb adatokat közli, számítva rá, hogy a válaszok neki kedvezőbb kimenetelűek! Ez egy egyszerű pszichológiai viselkedés.”

Bár valóban nem ritka az ilyen eset, de a kérdezőnek saját magának kell eldöntenie, hogy kit is akar valójában félrevezetni félinformációk közlésével. Ha valaki nem valós tényállást közöl, akkor egy kívülálló simán elnavigálja az ellenkező irányba, mely által a kérdező nem a kemence padkájára ül, hanem kelepcébe kerül. :)
Azt hiszem ennek felfogása és előzetes felmérése egyéni intelligencia kérdése is.
On

OFF
Bocsánat, az off- ért!
Következőkben kérném a Forum olvasókat!
Ha lenne valaki, aki magára vagy ismerősére ismer, az alábbiakból kérem, jelentkezzen!
Akár magán levélben akár itt a fórumon. Anonimitását tiszteletben tartom. Nekem csak egy általános felmérés és „társas- pszichológiai” elemzés céljából kellenének adatok!
Adatok, ami alapján magára ismerhet az illető, vagy valamelyik közeli ismerőse:
2011. Októberi válás! Vagyon: ingóság maradt a feleségnél, ingatlan fele /fele. Mostanában követeli a volt férj a megosztást. Feleség zárat cserélt és nem engedi be az ingatlanba. Férj egyszer levágta a lakatot a kapu (elvileg) Tett fel másikat, de „a teraszon hagyott egy kulcsot hozzá”.
Állítólag a férjnek 2 éve barátnője volt.
A váláskor vagy előtte beköltözött a közös házba a feleség barátja!
2 gyermeke van a volt férjnek (nagyok, felnőttek)
A kisebbik hozzá költözött. De, mostanában (szerintem a hetekben vissza ment az édesanyjához)
A volt férj édesanyja meghalt (mostanában)

Köszönöm a lehetőséget:
Üdv, Seniorn1

Nanemaaa,

Csakhogy a hölgy elfelejtette közölni, hogy nincs és nem is volt olyan körülmény ami miatt a bíróság kizárólagosságot ítélt volna meg!
Na meg azt is elfelejtette közölni, hogy szinte a válás kimondását követően, beköltöztette a barátját a közös otthonukba! (magán levelezésében írta)

Igen,vannak érdekes dolgok!
Főleg akkor mikor valamelyik felet fűti a "bosszú" és képes mindent elkövetni a saját "vélt igazának" a megerősítésére! Akkor csak a számára kedvezőbb adatokat közli, számítva rá, hogy a válaszok neki kedvezőbb kimenetelűek! Ez egy egyszerű pszichológiai viselkedés.
Csak az a baj, hogy általában ezeket a válaszokat, magukra nézve értelmezik és már ez alapján próbálják meg befolyásolni az ellenérdekelt felet, vagy esetleg a "döntnököket". A baj ott kezdődik, amikor nem nekik kedvezően döntenek! Akkor vagy összeomlanak vagy elkezdenek vádaskodni!
Sajnos nagyon sok ilyen eset van!
Attól függetlenül, nagyon hasznos egy ilyen fórum!

Üdv,
Seniorn1

Seniorn1
Ebben teljesen igazad van. Én abból indultam ki, hogy a kérdező szerint a bíróság csak két évre osztotta meg a lakáshasználatot a kérdező elmondása szerint. Azt feltételeztem, hogy az ítélet szerint ezt követően a másik félnek már nincs tartózkodási joga az ingatlanon.
Bár valóban nem ismerjük az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni viszonyokat.

Szia,
Nanemaaa!

Igen, igazad van, de csak akkor ha "kizárólagos" ingatlan használatot a bíróság megítélte!
A PTK szerint: "senkit nem lehet jogellenesen birtokon kívülre tenni"!
Amíg neki, tulajdon része van az adott birtokon ( és nincs eltiltva a használatától, addig szabadon rendelkezik felette!
Ha történetesen kizárják belőle (jogtalanul) az szabálysértés! Ha meg is akadályozzák a jogos használatban, fizikailag, na az a bűncselekmény!

Ha az egyik fél zárat cserél vagy riasztót szerel be, akkor is köteles haladéktalanul biztosítani a másik fél számára a bejutást!

Csildió
Szerintem kulcs nélkül a tulajdonos, használó tudomása nélkül egy ingatlanra bemenni már büntetőjogi kategória. ;)

Kedves nanemaaa!

Nincs kulcsa! Amikor kipakolta az ingóságok egy részét, akkor sem volt. De amíg nyaralni voltunk levágta a lakatot a kapun. a lakásba is megpróbált bejutni, de aztán gondolom meggondolta magát (az ablakon látszott, hogy megpróbálta befeszíteni). Már tudom, hogy akkor rendőrt kellett volna hívni. De a hosszú évek beidegződése még mindig dolgozik, nem akarok ujjat húzni vele.

Ez egy hosszú történet!
Megpróbálom röviden.
Két év külön élés után 2011.októberében a bíróság kimondta a válást. Az ingóságokat nekem ítélték (bár az elköltözése után míg nem voltam otthon gyakorlatilag minden használhatót elvitt -szerszámokat, szivattyút a kútból stb.), a lakáshasználatot két évre megosztotta a bíróság, a költségek 50-50 %-os arányú viselésével. Elkövettem azt a hibát, hogy csak szabadulni akartam már és nem akartam pereskedni, Így mivel az évek során több kölcsönt, köztük jelzálogot vettünk fel, minden a nyakamon maradt, mert technikásan minden az én nevemen volt, amiket azóta is én fizetek.
2011. tavaszától nekem is lett új kapcsolatom, onnantól kezdve ő újra egyre többet tartózkodott a közös lakásban, majd januárban elköltözött. Két nagy korú gyerekünk van, ők tudják igazolni, hogy én használom a lakást, vagy bárki a családi baráti körből, akár az ő gyerekkori barátja és a felesége is.
Az(új) párom azóta velem(ünk) él itt.
Nem egyeztünk meg többlethasználati díjban.Most lejárt a két év, amit kiszabtak, hogy ott lakhat, valamelyikünknek ki kellene fizetni a másikat, tehát árulni kezdtük a házat. Ő közben örökölt egy házat, amit eladott és azzal zsarol, hogy visszaköltözik a közös néven levő lakásunkba. Van e bármilyen lehetőségem, hogy ezt megakadályozzam?
Mit jelent a kényszerűség?
Köszönöm.

Csíldió

Írtam magán levelet!
Kérlek, hogy fejtsd ki bővebben az abban leírt kérdéseimre a válaszokat!( itt a fórumon)
Mert amit írtál eddig az nagyon kevés az érdemi válaszok megfogalmazásához!
Nagyon hiányos adatokat közöltél!
pl. a magánlevélben nem kérdeztem, hogy a párodnak van e tulajdonrésze a lakásban? még erre is válaszolj légy szíves

Csildió
A kérdések pontosan megfogalmazva a következők:

1. Hogyan döntött a bíróság? Volt-e vagyonmegosztási megállapodás, vagy ítélet?
2. Honnan volt az exednek két év után is kulcsa a lakáshoz? Egy "tisztességes asszony" már aznap este lecseréltette volna a zárat, ha a férj csak két órát késik. :D

Kedves Fórumozók!
Kérdésem a következő: Ha a válás után( már több mint két évvel ezelőtt) a volt férjem elhagyta a közös ingatlanunkat, joga van- e visszaköltözni az általam lakott lakásba. A költségekből semmit nem fizetett, nem is fizet azóta sem.

Ez azért első sorban nem a bejelentkezésen múlik. Ha önként, a visszatérés szándéka nélkül elköltözött, akkor nem illeti meg a birtokvédelem. A "lakatos" meg, vagyis az önhatalom gyakorlása akkor is necces lenne, ha megilletné a birtokvédelem.

Az ingóságok kiadását perben követelhetni - ha önként nem adja az ellenérdekelt fél. (Nem mellesleg, ha azok az ingók közös tulajdonban vannak, akkor ugyanannyi joggal tartja őket magánál, mint a kérdező.)

Általában rossz lépés idő előtt kiköltözni az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból. Aki meglépi, hátrányba hozza magát.

Kedves Bacardi1!

Ha be van jelentkezve, akkor lakatoshoz forduljon.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.

Házastársamtól két hete elköltöztem, nem tudok már vele együtt élni. Többször majdnem megvert.

Most szerettem volna elhozni a lakásból a személyes dolgaimat, de nem engedett be a lakásba.

A lakás a házastársam tulajdonában van.

Azt szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben mit tehetek, kihez fordulhatok segítségért.

Előre is köszönöm.

A jegyzőtől is lehet birtokvédelmet kérni, de akkor ne áruld el, hogy a birtoksértő állapot már több, mint egy éve fennáll.