Koteles vagyok-e tanuskodni polgári perben?

Obudával maximálisan egyettértek!

A következő tárgyaláson megjelentem,a bírságomat törölték.
Nem volt ez olyan rettenetes,csak felesleges.
Az élet megy tovább "fű nő minden kapavágás felett".
Vége.

Gratulálok!

Kívánok Kellemes Karácsony!

Ez egy meglehetősen méltányos döntés volt az eljáró bírótól, nagy justizmord azért az sem lett volna, ha hatályban tartja a korábbit, de természetesen együtt örülünk.

általános kérdés a témában:

Az általános jogászi (ügyvédi, bírói) nézet szerint a bejelentett tanúkkal a félnek a bejelentésük előtt illdomos, vagy éppen hogy nemkívánatos egyeztetnie atekinettben, hogy a T. tanú(jelölt) hajlandó-e megjelenni a tárgyaláson?

Azért kérdem, mert van aki erősen megsértődik, ha előzetes megkérdezése (esetleg rábólintása) nélkül bejelentetik tanúként, ... úgyanakkor meg ha van előzetes bejelentés, gyakrabban előfordul, hogy az idéző levelet sem veszik át a T. tanújelöltek.

Mi ezügyben a követendő?

Ezügyben sem kötelezettség, sem tiltás nincs. Ha előzetesen egyeztettek, csak jó olyan szempontból, hogy biztosabban megjelenik a tanú, de ha nem, idézésre akkor is köteles megjelenni. Senki meg nem fogja tőle kérdezni, hogy szóltak-e naki előtte. De az is lehetséges, hogy csak megbeszéled vele, hogy jöjjön el, meg sem idézteted, csak bejelented a bírónak, hogy veled jött. Ekkor is meghallgatja a bíró. Csak ebben az esetben ha nem jön el, semmi szankciója nincs.

Itt is kösz.

Azért - saját ügyben - volt már olyan, hogy pl. megkeresett bírósági meghallgatás során, az úm. kiírt (fix) kérdések előtt a tanuztató bíró lekérdezte, hogy mikor találkozott, mior beszélt utoljára a tanút bejelentő féllel. Tehát elég hamar, a meghallgatás legelején.
Persze azt nem tudom, ez számít-e vmit.

Valójában eléggé döbbenetes volt látni, hogy mennyire nehéz tanuskodást elérni egyeseknél, pl.- ex. kollégáknál. Nagyonáltalános a rühellése a dolognak, - én úgy látom, - s különö9sen aki semleges, különösebben nem érintett érzi úgy, hogy ha elmegy, exponálja magát vmielyik oldalon, amit végképp nem akaródzik megtenni.
Munkaáltató részéről pl. (ha egyik dógozó pöröl) maga a tanuskodásra való elmenetel is mint irritáló lépés kerül figyelembevételre, ... és hát van megfélemlítősdi is.

Egyébként a tanú nyilatkozatát, előadását, annak értékét befolyásolja, lerontja az, hogy beszélt-e véle a bejelentő fél? (pl. munkaügyi perben) ? Bírónak ezt hivatalból kell vizsgálnia, kérdeznie? Vagy ... ez valóban nem számít ???

(Másik érdekes kérdés, hogy ha vki bejelenti a tanút (s nem maga hozza el) akkor végülis mintegy kiadja, annak kilétét feéltárja, s így a másik fél célozott befolyáskifejtése őreá elég jól fókuszálható lehet. Erre szokás gondolni, vagy ez már kissé túlozás?)

.

A bíró meggyőződik arról, hogy a tanú befolyásmentesen mondja-e el a mondandóját, ezért általában felderíti a felekhez fűződő viszonyát a tanúnak. Ebből meg aztán saját belátása szerint von le következtetést.

Köszönöm.

Ha viszont a bíró - mint írod - saját belátása szerint vonhat (és von is le) következtetéseket, azokat rögzíti-e bárhogyan is? (persze kimutatható, észlelhető módon)

Csak, mert ... lehet pl. bírócsere, stb., bármi, ... elfelejti.
Ja, meg rögzíti-e ezeket a saját maga levonható köüvetkeztetéseit pl. a jkv-ban (akár a sorok között) ? Már csak azért is kérdem, mert ugye megkeresett bírósági meghallg. esetén a perbíró nincsen jelen a m3eghallgatáskor, ... és akkor meg ezek a következtetések hogyan tudnak hozzájárulni a perbíró döntésalakításához?

Vagy perbíró, megkeresett bíró ... szoktak tel. beszélni? (Következtetéseken túl esetleg előre is, hogy mi az, amit mindenképp kérdezzen meg a, de olyan dolog, mit az átiratban a perbíró esetleg nem akar előre nyilvánossá (betekinthetővé) tenni a felek számára? Van ilyen szokás?)

A jegyzőkönyv alapján kell dönteni, már csak azért is, mert bármilyen jogorvoslat esetén a másik (felsőbb) bíróság is csak azt fogja látni. Következtetéseket meg amúgy is az elmondottakból lehet levonni, nem személyes szimpátia alapján.

Kedves ObudaFan!
Köszönve a válaszaidat, ha reflektálnál még, - részben kapcsolódva a mostani válaszoldban is érzékeltetett jkv(tartalom)-fontossághoz, - az alábbi pár kérdésre, légyszi:

• Köteles-e a bíró (pláne megkeresett bírósági tanúztatás esetén) a fél kérelmére a jkv-ban is rögzíteni pl. olyanokat, hogy: 'a tanú elvörösödött'; a tanú mindig ránéz a másik félre ('hogy most mi van?' jelleggel); ... vagy akár a tanú előadásainak sorrendisége?
• Lehet-e kérelmezni, s meg kell-e tennie a bírónak, hogy egyes tanúztatás alatti történéseket (ha a fél kérelmére firtatódik is egy bizonyos körülmény, azt) a jkv. ne, vagy ne csak a fél, hanem a bíró véleményeként, észleléseként (is) szerepeltesse. (természetesen valós dologra gondolok, s csak azért kérdem, mert talán nem mindegy, hogy - utóbb - az egy konkrét körülmény szubjektív véleményként, vagy a bíró észleléseként szerepel)
• abban az esetben, ha a tanúztató bíró (főleg megkeresett bíróságon) lehetőséget ad a félnek a tanú kérdezésére, de részleteiben nem ismervén az ügyet, nincs abban a helyzetben, hogy biztosan döntsön egy témakör releváns volta, s ezért az arra való kérdezésnek való téradás felett, hogyan lehet őt a kérdezés elviselésére ~'kapacitálni'/fölkérni, s ebben célt érni? (főleg, ha távolabbról történik a tanú felé a célkérdésre a ráfókuszálás, több ilyen stáióis lehet, gondolom)

A bíró azt köteles jegyzőkönyvbe venni, amit maga is észlel. Ha ő nem észleli ezeket, akkor biztosan nem veszi jegyzőkönyvbe. A sorrendiségre a másik fél fel tudja hívni a figyelmet anélkül, hogy a bíró jegyzőkönyvezné.

A megkeresett bíró, ha egyáltalán bármi köze lehet a kérdésnek az ügyhöz, általában megengedi a kérdést, mert nem szeretne még egyszer vesződni ugyanazzal az üggyel. Viszont célszerű röviden, célratörően kérdezni, mert az ideje véges.

köszönöm, értem.

egyébként tárgyalás max igeje mennyi lehet?

kb 15 perc és 6 óra között bármennyi. persze onnantól számítva, hogy elkeződödtt, mert előfordult már, hogy 2 óra csúszásban voltak a tárgyalások.