Építés oldalhatáron belülre

Attól még lehet tulajdonjogod, ha az a tulajdon éppen másnál van megvédve! ;) :D

Még. De nem vagyok nyugodt.

De bezzeg a telek ugyanott maradt. És a tulajdonhoz fűződő jog is. ;)

Mondjuk érdekes, hogy kilencszer módosult az Alaptörvényünk, míg a szomszédom ugyanaezen idő alatt egyszer sem, semelyik oldalon.
Így megy ez.

„Ha nincs ellenérdekelt fél (a szomszédot sem zavarja, a helyi önkormányzat sem lát benne kiveteni valót), akkor mégis milyen anarchia lenne?”
A szomszéddal az a baj, hogy halandó. A telek, és az ahhoz fűződő tulajdoni jog, mint alkotmányos alapjog pedig nem az.

„Ott a HÉSZ, vagy az előírt főépitészi egyeztetés.”

Hát ez az! Mi köze ehhez az egészhez a főépítésznek? Ő nem hatóság. A HÉSZ pedig vélhetőleg nem hágja meg az országos szabályokat. Mert arra nincs hatásköre.

Ott a HÉSZ, vagy az előírt főépitészi egyeztetés.

Esetleg a riói favellák.

Most képzld el ha nem lenne szabályozás.
Olyan városjép lenne mint Daccában(Bangladesh).

Ha nincs ellenérdekelt fél (a szomszédot sem zavarja, a helyi önkormányzat sem lát benne kiveteni valót), akkor mégis milyen anarchia lenne? Pont ez a szomorú, hogy minden eset egy kaptafára esik és nincsenek tekintettel semmilyen körülményre. Ez teljesen idejétmúlt szabályozás.

Mellesleg, mi különbség van egy 6 oszlopon álló, szarufákkal ellátott pergola és egy 6 oszlopon álló, szarufákkal ÉS lemezfedéssel ellátott pergola között? Olvastam olyat is, hogy a hatóság leszedette a lemezfedést, de az oszlopok és a szarufázat nem zavarta őket, mert az pergola....de minden maradt a helyén, csak szerencsétlen embernek a jég elverte a pergola alatt álló kocsiját. Aki szerint ez nem abszurd, valószínűleg nem került még ilyen helyzetbe. Hihetetlen, hogy nem lehet ezektől eltérni, ha nincs ellenérdekelt fél, még a helyi önkormányzat engedélyével sem, pedig helyben ők határozzák meg a HÉSZ szabályait...

Más: akkor mi van, ha van az embernek egy pergolája, de az esővizet hasznosítani szeretné, ezért befedi és hordókba vezeti kiépítve egy teljes esővíz hasznosító rendszert tartályokkal, szivattyúval? Majd azt mondja, hogy az nem kocsibeálló, hanem esővízgyűjtő, ami a "kerti tevékenységre" szolgál...Ha meg már ott van, NÉHA beáll kocsival alá de csak néha, szóval nem az a fő funkciója. Az a baj, hogy normál esetben nem ilyen kiskapukon kéne agyalnia az embereknek, hogy tudjanak valamit építeni, ami "must have" és senkit sem zavar, sem a szomszédot, sem az önkormányzatot.

A szomszédperek tucatjait -is-idézik elő ezek a viták.

„Milyen dolog ezzel szivatni a polgárokat, hogy egy kialakult ingatlanon belül szabályosan egy kerti filagóriát, kocsibeállót, vagy bármit is szeretne építeni, nem tud, mert van egy OTÉK-nak nevezett jogszabály,”

Ez azért lehet, mert ha nem lennének az élet minden területén betartandó szabályok, azt anarchiának hívnák. Mindenki azt tenne, azt építene és oda, ahová akar, adott esetben az erősebb kutya b@szik alapon. Alighanem ebben az esteben is te lennél az első, aki méltatlankodna, mondván, hogy mégis csak felháborító, hogy elveszik az életteredet.
Mellesleg az általad beidézett kúria állásfoglalás valószínűleg pontatlan, vagy más jogszabályi környezetet vesz alapul, hiszen a műtárgy fogalmát az építési törvény egészen másképp határozza meg 2000. január 1. óta.
Az Étv. 2. §-a szerinti fogalommeghatározások a következők:
„Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”
„ Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
Az OTÉK 1. számú mellékletében foglalt fogalommeghatározás alapján:
„Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.”
A fentiek alapján a tároló igenis épület, nincs mit félremagyarázni rajta.
Amire te gondolsz, már rég megszűnt, a kerti építmények sorába egykor bevett kerti tető, amit pont azért kellett megszüntetni, mert mindenki építette mindenhová, ezzel sok esetben a szomszéd telkének beépíthetőségét is korlátozva beépítették 20 m2-es kerti tetőkkel a telek 100 %-át. Ami azon túlmenően, hogy hülyeség, de nem is támogatható.

Üdv!

Adott egy ingatlan, ahol fa oszlopokon álló, lemezfedéssel borított fedett kerti építményt szeretnék építeni. Az ingatlanon sehol nem tudom ezt megtenni máshol, így valamelyest benyúlna az oldalhatáron belül, kb. 2 méterre.

Mindenhol azt olvastam, hogy a kerti pavilon épületnek minősül, mert részben vagy teljes egészében teret zár le, mert van rajta tető. Ha leveszem a tetőt már nem? Milyen dolog ezzel szivatni a polgárokat, hogy egy kialakult ingatlanon belül szabályosan egy kerti filagóriát, kocsibeállót, vagy bármit is szeretne építeni, nem tud, mert van egy OTÉK-nak nevezett jogszabály, ami aztán végképp semmilyen élethelyzetre nincs tekintettel, függetlenül attól, hogy nincs ellenérdekelt fél. Na mindegy, sajnos már nem csodálkozom....

A lényeg: van egy 2021-es kúriai összefoglaló („Az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata” tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye) ami ezt mondja ki:

"Az OTÉK 1. számú melléklet 61. pontjában meghatározott kerti építmény a kerti tevékenységre,
pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy. Ekként pedig a
lábakon álló kerti tető kerti építménynek, ezen belül pedig tárolásra szolgáló műtárgynak minősül.
Az OTÉK 1. számú melléklet 101. pontja határozza meg a rendeltetés fogalmát, e szerint az a
használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve
amire használják.

Szóval...Ha a 4 méteres oldalhatáron belülre építek, tegyük fel 2 méterre egy kerti tetőt (függetlenül milyen funkciója van), akkor az kerti építménynek és műtárgynak minősül, de ha kocsibeállóként használom, akkor már épület? Eddig mindenhol azt olvastam, hogy az építésügyes hatósági ügyintézők azt mondták, aminek teteje van, az már épület...akkor a lábakon álló kerti tető mégis lehet építmény?
"