Méhtartás

A méhtartás miatti birtokvédelmi eljárások, szomszéd ügyek ma csúcson vannak. A 90-es években alig voltak ilyenek, de ha ma, a méh sűrűség tekintetében km²-enként 12-13 db méhcsaláddal világbajnoki dobogósok vagyunk, nincs ezen semmi meglepő. Egyes szomszédok kifejezetten érzékenyek a méhek jelenlétére, már néhány méh jelenlétét is zavarónak minősítik. Egyes méhészek pedig úgy gondolják, hogy egy méhmentes méhitató bemutatásával igazolhatják a szakszerű méhitatás körülményeit. A zavarásnak leginkább kitett ingatlanokon, általában nincs bokor, fa, van kerti dísztó, öntözött gyep, vízmedence. A zavarást okozó méhészetben általában magas a méh sűrűség, a folyamatos méhitatás nem biztosított, a méhek hasmenésesek. A méhek megjelenésének oka a panaszos ingatlanon az előbbiek mellett, a méhek alacsony magasságban, egy kizárólagos röpirányban való repülése. Az életvitel zavarás formái így, a röppálya miatti ütközéses méhszúrás, vízfelület környéki szorításos méhszúrás, rezgést okozó berendezések használata miatti zavarás, méhürülék szennyezés miatti zavarás, rajzásgátló kezelési mód hiánya miatti tömeges méhrajzás. Az eljáró bíróság értékeli a zavarás az akadályozottság, veszélyeztetettség mértékét s azt, hogy döntésének következményeként milyen előnyök és terhek jelennek meg a panaszos és a panaszt okozó ingatlanokon.

Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.- írja jogszabály.Van aki a belterületről történő kitiltást, próbálja így megvalósítani.Kevesen igyekeznék e jogszabályhely alapján, illetve általában szabálysértés okán fogást találni a méhészen, az általános a birtokvédelmi eljárás keretében történő jogvita.

A háztömb és a tömbház nem azonos fogalmak.
Háztömböt szerintem nem kell külön magyarázni, az az utcákkal, közterületekkel határolt telektömb, amelyen belül az építési telkek vannak. Függetlenül attól, hogy azokon van ház, vagy nincs. Épp ezért az építész szakma nem is háztömbnek, hanem telektömbnek nevezi.
És igen, jól sejted, létezik tömbtelek is, ami egészen más tészta.

A háztömb fogalmát a jogalkotó 1969-ben a rendelet megalkotásakor nem definiálta, így az a hozzászólás idején 2007-ben, de ma sem egyértelmű.
A korabeli értelmezés szerint a tömbház alatt az akkori állami emeletes bérházakat, panelházakat értették, melyek mai megfelelője a társasház.

Ha a méhtartó nem tartja be a méhtartásra vonatkozó előírásokat, az még nem jelent szükségszerűen zavarást. Egy 12 családos méhészet szabálytalanul elhelyezve sem feltétlen zavaró, de egy 120 családos méhészet szabályosan elhelyezve is lehet zavaró.

Köszi, hogy reagáltál a hozzászólásomra.

Tana!
Budje írása óta eltelt másfél hónap, és nem biztos hogy újra ide néz. Ezért javaslom vedd fel vele e-mailban közvetlenül a kapcsolatot, címét a neve mellet megtalálod.

A mézet én is szeretem, a rengeteg méhecskét már nemigen...

Kedves budje!
Ha bármi előre haladás van a méhekkel kapcsolatban, írd már le ide légyszíves, mert mi is hasonló cipőben járunk, csak nem tudjuk, hogy van e remény arra, hogy a szomszédban a méhtartást megszüntethessük.
Szívesen fogadom természetesen más segítségét is.
Előre is köszi.

Kedves fantom01! Nem értem, hogy a kérdéseid hogyan függnek össze a méhtartás szabályainak problémájával.

Kedves Budje! Az első kérdésem az ,hogy a méhész hány éve méhészkedik ugyanott és mióta laksz mellette?? Csak őszintén!!!

Budje!

Én a következőket tenném a helyedben. Nézd meg az önkormányzatotok állattartással kapcsolatos rendeletét! Biztos van benne
valami olyan általános szabály, hogy pl. állattartás csak mások jogának, jogos érdekének figyelembe vételével, mások zavarása nélkül
folytatható. Ez alapján fordulj a jegyzőhőz, ugyanis a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 4.§ (1) bek. alapján a jegyző az állattartási szabályok
mgsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót.

Köszönöm az ötleteket. Már mindennel próbálkoztunk. A permetezésről megtudtuk, hogy virágzó növényt nem permetezhetünk méhekre veszélyes szerekkel, amennyiben igen be kell jelentenünk a Polgármesteri Hivatalba, akiknek kötelességük az összes méhészt értesíteni. Vándoroltatni nem kötelező a méheket, a szomszédunk azért nem vándoroltat, mert drága a szállítás, és az állományt őriztetni kellene. A méh meg bármekkora távolságra elrepül, így a virágzó mezőket otthonról is megtalálja. Semmi sem tiltja, hogy a teljes kiskertjében kaptárakat tartson. A törvényben leírt védőtávolságot betartja. Tanácsokat is ad: például, ne menjünk a kertünkbe napkelte után és napnyugta előtt (amikor a méhei repkednek), ne mossunk hajat illatos samponnal, ne használjuk szappant, tusfürdőt, parfümöt. A gyerekeket ne pancsoltassuk az udvaron, és ha érik a kertünkben a gyümölcs, ne engedjük a gyerekekkel szedetni.

Sajana de a kisgyerekek gyerekek nem tudják, de ha tudják is nem tartják be hogy nem szabad ugrálni csapkodni zavarni őket. Ekkor a méhek elkezdenek "védekezni" és csapatostul támadhatják az áldozatot.

B

Ez azért 200 méh esetén szerintem nem egészen így működik...

Legjobb tudomásom szerint a méhek nem csipnek ok nélkül, csak ha "csesztetik" őket. Nem kell bántani őket, ők sem fognak bántani.

Ez tetszik! :-)

Lehetőleg tértivevényben értesítse, és részletesen dátum és időpont megadásával egész tavasztól-őszig minden napra óra szerint lebontva. (Amikor otthon szándékoznak tartózkodni.)

Szerintem - bár nem vagyok jogász - senki nem köteles a szomszéd méhei védelmében méhbarát technológiát használni, sőt ismerni sem köteles. (Igazában még a méheket sem köteles ismerni, "valami" megcsípte, ezért aztán most rovart irt.)

Ezt követően javasolnám, hogy rendszertelen időközönként egy nagy háti permetezővel vizet, vagy esetleg valami büdösebb dolgot permetezzen, amikor a szomszéd is látja. Ez nem árt a méheknek - de ezt ő nem tudja.

Esetleg értesíti a méhész szomszédot, hogy az elkövetkező néhány hónapban permetezést végez (mondjuk szúnyog- és kullancsirtás céljából), a szer a méhekre veszélyes.

Max a méhész is perel...

SF

Igen. Ebben is van ráció.

Üdv.
Ellentétes, viszont az meg tragikus lehet ha egy allergiás embert több csipés éri, vagy esetleg bekerül a gyerek szájába és ott csipi meg.

Gondoloma próbáltak már a méhésszel beszélni és az nem vezettet eredményre, és akkor marad a "magam urad.....", nem elegáns, nem etikus de hasznos

B

Ez ellentétes az állatok kíméletére vonatkozó rendelkezésekkel. Általában nem a méh, a méhész a hibás.

Üdv.
Megfelelő módszer még a permetező használata is :)
Hatásás dolog a nemkivánt rovarok egyedszámának ritkitására, talán hatásosabb mint a birosági procedura.

B

budje!

Mi a fenét kezd a szomszéd 200 méhcsaláddal egy település kellős közepén a házak között.? Akinek ekkora állománya van, az nyilván valóan termelésre tartja őket. A méhészek pedig tavasztól, április, május, vándorolnak az állományukkal, mivel a tavasszal kezd mézelni a repce, majd a déli akác, azt követően fenn a hegyekben az északi, onnan általában megcélozzák a vaddohányt, majd a napraforgót, és talán a nyár vége felé térnek ismét haza a vadvirágokra, és az általam nem ismert egyéb méhlegelőket még nem is említettem. Na, de ez telejesen jogon kívül vetődött fel bennem, egyszerűen furcsállom, hogy ekkora állománnyal a házak között dekkol az illető.
Egyébként az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999-es Korm. rendelet szerint aki méhek tartásával kapcsolatos szabályszegést követ el, ha jól emlékszem talán 10E Ft. pénzbírsággal súlytható.

Úgy vélem, hogy nem kell bizonyítani semmit, ha a szomszéd az erre vonatkozó előírások megsértésével tartja a méheket. Elég, ha ez bizonyított, ez pedig - nyilvánvalóan - ténykérdés, helyszínen megállapítható bárki által. Ettől kezdve tök mindegy, hogy kié volt a csípést okozó méh, a szomszéddal szemben megindul az eljárás a szabályok megszegése miatt.

Köszönöm a javaslatot. A pert már kilátásba helyeztem, de erre az volt a reagálás: bizonyítsam be, hogy éppen a szomszéd méhészetből származó méh csípett meg.