Építményadó megfizetése

Tanácsot kérek ismerősömnek:

Nyaraló után 2001. januártól 2006. nyaráig hátralékos építményadó tartozás címén fizetési felhívást küldött a jegyző és hozzá az összeg kb 80 %-át elérő pótlékot.
A címzett valójában a haszonélvező volt, de az adóalany a már nagykorú, de külön háztartásban élő gyerek. Az elmúlt években semmilyen hivatalos adózásra felszólítás nem érkezett a településtől.
Az ingatlannal sem nagyon foglalkoztak a tulajdonosok, így azt sem tudták kell e adót fizetni.
Amit sejthető: az 5 éves "elévülés" csak ez év végén jár le, tehát fizetni kell.

A kérdés: megfelelően járt e el az Önkormányzat hogy eddig semmilyen lépést nem tett a behajtás érdekében, lehet e ez hivatkozás, másrészt legalább a pótlék elengedésére van e remény, mivel az adozó tanuló, tehát van méltányossági alap. Vagy helyette a haszonélvező jutállni köteles?

Köszönöm a javaslatokat.
kakas553

A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. szabályozza, hogy az önkormányzat a saját illetékességi területén milyen feltételekkel vezethet be építményadót.
Nos, az önkormányzat akkor tesz lépéseket, amikor akar, bármilyen durván hangzik is.
Ha jól értem, a felszólítást 2006-ban küldték, tehát megszakították az elévülést is, ami így nem fog bekövetkezni év végén.

Fizetni a haszonélvezőnek kell (12. § (1) bek.), ő az adó alanya mint az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja. Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti (14. § (4) bek.), az tehát nem hivatkozási alap, hogy nem törődtek az ingatlannal.

Méltányosságot természetesen lehet kérni, bár az nem indok, hogy nem tudtak arról, hogy adót kell fizetni.

Kedves Avita !

Nagyon köszönöm a választ. E szerint az esetleges kérelmet nem is a nagykorú tulajdonosnak, hanem a haszonélvezőnek kellene benyújtani? Õ számít adóalanynak?
A pótlék kamatos kamattal számítódik?
Ennek elengedésre van e méltányossági lehetőség?

Kakas553

A kérelmet a haszonélvezőnek kell benyújtania.

A pótlékot nem lehet tovább pótlékolni, vagyis nem úgy számítódik, mint a kamatos kamat.
A mértéke minden késedelmes nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, de maximum 3 évre számítható fel.
Az ismerősöd esetében úgy kell tehát számítani, hogy az érintett évekre lebontva meg kell állapítani az adóhiány összegét és mindegyikre külön-külön a pótlékot. Méltányosság keretében azt lehet kérni, hogy a pótlékfizetés kezdő napjaként az esedékesség napjánál későbbi napot állapítsanak meg, illetve, hogy esetleg mellőzzék a pótlék kiszabását. Kérhető ezek mellett részletfizetés/fizetési halasztás, vagy adómérséklés is az Art. 133.-134. § szerint.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
133. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

1. a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
2. átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

1. a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
2. a beszedett helyi adóra,
3. a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.

(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor határozatban közölni:

1. a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
2. a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
3. a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés a) és c) pontjában említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(8) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(9) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Adómérséklés
134. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

Kedves Avita! "...az nem indok, hogy nem tudtak arról, hogy adót kell fizetni"
Ez ijesztően hangzik. Nem az önkormányzat köteles az adót behajtani?
Ha nem kérték az adót, az nem az ő hibájuk?
Nekem is van telkem egy faházzal, de adót még nem kértek.

Az építményadó egy helyi adó, amit az önkormányzat az illetékességi területén saját döntése szerint szed vagy nem szed.

Ha bevezet ilyet, akkor az helyi rendeletben történik, amelyet lapjában/helyben szokásos más módon közzé kell tennie, a polgármesteri hivatalban azonban minden további nélkül megismerhető. Alighanem már tudnál róla, ha kellene fizetned...

Kedves Avita !

Még egy utolsó kérdés:
Arról írsz, hogy a pótlék max.3évre szabható ki. Van erről pontos jogszabályi pont, mivel erre hívatkozna az illető, mert neki 5 évre akarják kivetni a pótlékot. A tartozás valójában 5 évre vonatkozik, de ezt már rendezte. Már csak a pótlék a kérdés. Halasztásra stb. nem lát módot.

Köszönettel
kakas553

G.M az épitményadóról be kell küldeni egy bevalásnyomtatványt az önkormányzathoz, amiben közlöd az épitmény jellegét, területét. Ha ezt elmulasztod az önkormányzta sok esetben csak elévülési idő előtt néhány hónappal veszi észre, hogy elmulasztottad ezta kötelezettséget. Tehát ha nem adod be időben ezt a nyomtatványt csak magddal szúrsz ki. Nézd meg a vonatkozó önkormányzati rendeletet, hogy kell e ilyet fizetned.

Kedves Kakas,
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 165. § (3) bekezdésben szerepel.

Kedves Avita!

Sajnos az ügy még nem záródott le.
Ismerősöm felvetette a jegyzőnek a max. 3 éves pótlék megszabását az 5 év helyett, de erre az a válasz érkezett, hogy "ez csak utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiányra vonatkozhatna. Mivel az Ön esetében a tulajdonjogba kerüléstől van folyamatosan kivetve az adó és így nem utólagos adóellenőrzésről van szó."

A mostani adókiszabás 4,5 év utáni adóellenőrzés gyakorlatilag, akkor miért nem vonatkozhat ide a 3 év?

Lehet még ebben keresni valamit?

Köszönettel
kakas553

Kedves Kakas,

két fontos kérdés:

1. adott-e be az ismerősöd a tárgyidőszak folyamán bármikor bevallást?
2. kaptak-e a fenti időszakban bármikor határozatot a kivetett adóról, ill. a jelenlegi eljárásban igazolta-e az önkormányzat, hogy a korábbi határozatait kézbesítési vélelem alapján tekinti kézbesítettnek?

Azért kérdezem ezeket, mert az építményadó ún. kivetéses adó, vagyis te bejelented az ingatlan területét/értékét (attól függően, hogy a helyi rendelet mit ír elő) és a bejelentés alapján határozatban állapítja meg a fizetendő adót.

Namármost, ha sosem adtak bevallást és az önkormányzat utóbb észlelte ún. kontrolladatokból, hogy az ismerőseiddel szemben emiatt nem hozott határozatot és ezt most utólag tette meg, akkor az az Art. 107. § szerinti egyszerűsített ellenőrzési eljárásnak, egyúttal bevallás utólagos ellenőrzésének minősül (Art. 107. § (2) bek. szerint), vagyis max. az esedékességtől számított 3 évre pótlékolhatják.

Még valami: akkor lehet folyamatosan kivetettnek tekinteni, ha minden évben kaptak róla határozatot (vagy azért nem kapták meg, mert a tértivevényes küldeményt nem vették át).

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.