ingatlanszerzési illeték

Kedves Fórumozók!

Mivel többszöri telefonálás után sem érem el a NAV-ot, gondoltam, itt kérek segítséget. A történet a következő: A feleségemmel vettünk egy házat, amely közös telken van egy gazdasági épülettel, telekhasználati szerződés van hozzá. Az ingatlan 18/24-ed részt a mienk, a gazdasági épület (ami lakóhely bejelentésére alkalmas) a maradék 6/24-ed rész a „szomszédé”. Az adásvételiben ezt egyértelműen rögzítettük, mi 11,6 millióért vettük meg a mi részünket. Ma kijött az illetékfizetésről a határozat „elfogadták az adásvételiben foglalt árat”, ugyanakkor hozzászámolja a 6/24-ed részt is ugyanazon a négyzetméter áron, így az összérték 15,5 millió. A gond az, hogy mivel az összérték meghaladja a 15 milliót, nem vagyunk jogosultak igénybe venni az adókedvezményt (első lakás, 35 év alatti).
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e fellebbezni a NAV-nál, hivatkozva arra, hogy a gazdasági épületet ne számolják ugyanazon az áron, remélve, hogy legalább 500 ezer forintot csökkentnek az áron?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Mindenki!

Az ügyben érdeklődöm, hogy nagyszülő-unoka közt ingyenes, illetékmentes-e az ajándékozás?
Nagypapám a nevén lévő "zártkert" megjelölésű 1/2 tulajdonú telkét szeretné ajándékozással a nevemre íratni, és több portálon is olvastam, hogy egyenes ági rokonok közt illetékmentes, kérdésem tehát, hogy nagyszülő-unoka esetében is, vagy csak szülő-gyermek esetében?

Köszönöm!

Üdvözlöm,
az illetéktörvény alapján nem vagyok biztos a dolgomban, ezért szeretnék egy megerősítést/helyesbítést kérni a Tisztelt Szakértőktől az alábbi ügyben:
2014. májusában eladtam a lakásom 10,8 millióért, árverésen vásároltam egy kisebbet 5.6 millióért (az ingatlan bejegyzése még folyamatban van a födhivatalnál, de ez évbe minden bizonnyal bejegyzésre kerül). Emellett vásároltam még két kisebb nem lakóingatlnat, 2 és 2,2 millióért szintén árverésen (ezek bejegyzésére is sor keül még ebben az évben).
Az világos számomra, hogy illeték tv szerint az 1 éven belüli nagyobb->kisebb lakáscsere után nem kell illetéket fizetnem. Azt viszont nem tudom, hogy a másik két kisebb értékű nem lakóingatlan (az egyik üzlethelység, a másik raktár) után kell illetéket fizetnem? Vagy esetleg ezek után sem, mivel a három ingatlan összértéke nem éri el az eladott lakásom értékét, ezért ezekre sem kell illetéket fizetni?
Segítségüket előre is köszönöm, Csaba

zok után kell. Mivel egyrészt nem lakóépületre nem is vonatkozik ez a kedvezmény, másrészt eleve csak egy ingatlan értékét lehet elszámolni.

Chino

Illetékmentes.

Nagynénémtől egy házat kaptam ajándékba.Illetéket kell majd fizetnem.A szerződésben feltűntettük,hogy kérjük a 12-havi törlesztőrészletet.
De az ügyvéd azt mondta,hogy ha fel is tüntetjük,attól még írjak egy kérvényt.
Ezt meg kell írnom minél előbb vagy előtte kapok egy levelet,hogy a tulajdonomba került a ház és arra a levélre "válaszolva" kérjem a 12-havi törlesztést?
Mert első körben azt mondták,hogy kapni fogok levelet és 15-napom van rá,h írjak egy kérvényt,hogy az illetéket egyben nem tudom kifizetni és ezért szeretnék tőrlesztést kérni.
De most azt mondták,h a szerződés aláírása után számított 15 napon belül kell megírnom ezt a kérvényt és majd csak azután kapok levelet.Választ előre is köszönöm!

Adott egy 200 m2 családi ház garázzsal ingatlan, melynek 3/4 részét, azaz 150 m2-t közös tulajdont megszüntető szerződéssel kivásárolta kerek 10 millió forintért, az 1/4 részt már addig is birtokló tulajdonos.
Ingatlanszerzési illeték kiszabásához hiánypótlásra felszólító levél jött, melyben azt kérik írja be az ingatlan részét képező 32 m2-es garázs értékét.
Gondolom itt az a lényeg, hogy tudtommal a lakáscélú ingatlan illetéke 4%, a nem lakáscélú garázsé meg 10%.

Szimplán négyzetméter árban (10 millió/150m2)(3/432m2) = 1,6 millió jönne ki értéknek.
De olvastam, hogy a garázs 0,4-0,7 szorzóval veszik értékbecslésnél, ez alapján pl. 0,7 szorzóval 1.12 millióra jön ki az érték.

Mi a gyakorlat, hogy számoljuk ki korrekten a garázs értékét a 10-m ft ösz ár arányában, hogy ne borzoljuk feleslegesen egymás idegeit az illetékhivatallal?

Kimaradt a szorzásjel, helyesen:

"Szimplán négyzetméter árban (10 millió/150 m2)(3/4 x 32 m2) = 1,6 millió jönne ki értéknek."

Az adóhivatal rád bízta a garázs értékének meghatározását. Tégy a legjobb belátásod szerint!

Sziasztok! Abban kérném a segítségeteket, hogy most vásárolunk egy "kivett gazdasági épület,udvar" jogcímű telket, ezen szeretnénk jövőre családi házat építeni. Jogosultak vagyunk-e szerintetek ebben az esetben illetékmentességre?

Előre is köszönöm a választ.

Üdv,

Sziasztok,

tudna valaki segíteni, hogy a vagyonátruházási illeték elévülése az ingatlan megszerzésének évétől, vagy az illeték kiszabásától datálódik?
(2008-ban akkor még a Földhivatalhoz lett benyújtva, az összevonáskor a NAV 2011-ben szabta ki)

köszönöm!

kiszabás

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.
Vettem egy lakóingatlant illetve eladtam egy lakóingatlanrészt egy éven belül. Ha jól tudom ez esetben az illetékszámítás alapját az vásárolt ingatlan értékének és az eladott ingatlan értékének a különbözete adja. Ez eddig rendben is van, de az eladott ingatlant haszonélvezeti jog terhelte, amiről a haszonélvező (egyenesági felmenőm) ingyen lemondott. Na most az adóhivatal ezt úgy kezelte, hogy az eladott ingatlan értékének megállapításánál a haszonélvezeti jog kiszámított értékét levonta az ingatlan eladási árából. Ezáltal nem 45 ezer forint után állapított meg illetéket, hanem 2,5 millió után.
Ez tényleg jogos? Még, ha ingyen is mondott le a hasznonélvező, illetve ha egyenesági leszármazottja is vagyok?
Köszönöm!

„aszonélvező (egyenesági felmenőm) ingyen lemondott.”

Benne volt a szerződésben?

„adóhivatal ezt úgy kezelte, h”

Úgy kezelte, ahogyan azt a szerződés tartalmazta.

Mikor mondott le? Az eladás előtt vagy az eladással egyidejűleg?

Ezen az sem segít, ha benyújtja az ajándékozási szerződést. Az eladáskor a tulajdoni lapon szerepelt. Ha pedig az adásvételi szerződést a haszonélvező aláírta, mint eladó, akkor már nem volt rá jogosult!Puff.

Az ügyvédek alul licitálják egymást, ez pedig azt eredményezi, hogy összecsapják a szerződéseket.

Benne volt a szerződésben a lemondás. És az eladással egyidejűleg történt a lemondás, tehát az adásvételit ő is aláírta.

Akkor nem a te javadra mondott le. Tehát a haszonélvezettel csökkentett értéket adtad el. Helyes az illetékszámítás.
Ahogy Immaculata mondja: lehet, hogy spóroltál tízezret az ügyvédi munkadíjon, most kifizetsz háromszor annyit feleslegesen az illetékre.

A vevő hozza az ügyvédet, nem én választottam.
AZért köszi.

Tisztelt Jogi Fórum Szakemberei!

Az alábbiakban kérném segítségüket. Volt férjemmel 1/2-1/2 arányban rendelkezünk egy családi házzal, melynek telkét 2000-ben vettük, 2002-re építettünk rá egy házat (használatba vételi engedély időpontja). A fele részemet közös megegyezésünk alapján ebben az évben 7 millió ft-ért eladom részére. Ebből az összegből nem kívánok másik házat venni.

Milyen költségek terhelnek/terhelhetnek az eladást követően?

Előre is köszönöm válaszukat!!!

Tulajdoni lap+ügyvéd+eljárási díj (földhivatal). Illetéket nem kell fizetni. (Szerintem adót sem.)

Valóban, szja-t sem.

"Tulajdoni lap+ügyvéd+eljárási díj (földhivatal)"
"Valóban, szja-t sem."

Van itt egy kis csúsztatás. Egy laikusnak kell észrevennie?
Ugyebár az eladó kérdezett. A tul.lap közös érdek, de az ügyvédi és földhivatali díj a vevőt terheli.
Az eladó felkérhet ügyvédet, ha akar.