ingatlanszerzési illeték

Egymás között illetékmentesen tudtok ajándékozni, és utána már megoldható.
Persze, érdemes azért a dolog családjogi jogkövetkezményeit is átgondolni, mert sosem lehet tudni.

Tisztelt Szakértő!

2011-ben vásároltam élettársammal egy ingatlant, amely 1/1 arányban az én nevemen van. 2013-ban hozzámentem feleségül, de az ingatlan tulajdoni lapján nem változtattunk azóta sem. Most ezt az ingatlant el szeretnénk adni, illetve most készülünk venni egy másikat, amelyben a férjem lenne 1/1 arányban tulajdonos. A kérdésem az, hogy milyen módon tudnánk az elsőként említett ingatlan eladási árának 100%-át beszámíttatni a most megvásárlásra kerülő másik ingatlan illeték-számításánál? Köszönettel!

Köszönöm a választ

Szerintem elég.

A "B400"-as nyomtatvány önmagában nem elég. A vevőnek nyilatkoznia is kell arról, hogy első lakást szerzőnek minősül. Ez a nyilatkozat az adásvételi szerződésben is megtehető.

Igen. A B400-as nyomtatványon.

Az adóhivatal első lakásszerzésre is a teljes illetéket rótta ki és le lettünk tolva, hogy miért nem jelezte az ügyvéd a NAV felé előre? Valóban az ügyvéd jelezhette volna?

Első lakástulajdon megszerzésekor az illetékkedvezmény mértéke jelenleg 50 %? Tehát csak a 4 %-os illeték felét kell befizetni?

Az 1/3 eléri az 50%-ot vagy nem?

Tisztelt Szakértő!

Első lakástulajdon szerzőnek minősül-e az aki nem töltötte be a 35. évét, de van/vásárláskor már csak volt 1/3 tulajdonrésze egy lakásban?

(A (6) és (15) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.)

Válaszukat előre is köszönöm!

"Nagyon rossz ötlet a költségektől tenni függővé az ügyleti akaratot"
Hú de vagány szöveg. aki ilyet mond annak biztosan nincsenek anyagi gondjai, vagy az 1 milliárdhoz csak még hiányzik neki 999 Ft.

„csak tulajdonközösséget megszüntető szerződést, melyet elküldtünk a Földhivatalba egy tulajdonjog bejegyzési kérelemmel.”
A szerződés szövegezésétől függően talán érdemes lenne fellebbezni. De miért nem a szerződést szövegező, ellenjegyző ügyvédet kérdezed?

Nagyon rossz ötlet a költségektől tenni függővé az ügyleti akaratot.

Felvilágosítást kérek az alábbi ügyben:

2012-ben édesapám halála után édesanyámmal közös családi házukat megörököltem teljes egészében, mert testvérem nincs, édesanyám maradt a haszonélvező.Most a házat eladnánk.A vételárból lakást vásárolnánk. Édesanyám haszonélvező maradna, én pedig a tulajdonos lennék, de van már egy lakásingatlan, aminek 50%-ig tulajdonosa vagyok. Melyik az a lakás vásárlási mód (pl: ki legyen a tulaj, ki a haszonélvező, esetleg én vegyek édesanyámnak lakást stb.) ami anyagilag a legkedvezőbb illetékek és adók vonatkozásában? Milyen költségeink várhatók, adó, illeték?

Tisztelt Kovács Béla Sándor! Köszönöm válaszát, de nem irtunk adás-vételi szerződést, csak tulajdonközösséget megszüntető szerződést, melyet elküldtünk a Földhivatalba egy tulajdonjog bejegyzési kérelemmel.

Nyilván sikerült előnytelen módon megszövegezni a szerződést. A legvalószínűbb, hogy három adásvételit kötöttetek.

Kedves Ügyvéd Úr! 2007-ben örököltünk 3-an 3 db egymás melletti telket, 3 külön helyrajzi számon, de mindhárom telken mindegyikünknek volt különböző nagyságú tulajdonrésze, mely után az örökösödési illetéket ki is fizettük. 2013-ban megegyeztünk, hogy melyik telek kié legyen és lemondtunk egymás javára a másik kettőről. Igy mindegyikünk nevén lett 1-1 telek. Most kaptunk mindhárman 32-38-42 ezer Ft-os csekket, visszterhes vagyonátruházási illeték cimén. Jogos ez? hiszen az örökösödési illetéket kifizettük már az egész területre. Pénzt egymástól nem kértünk. Köszönöm előre is a segitséget

Tisztelt Jogász Ùr!
Az alább részletezettek esetén mi után merül fel illetékfizetési kötelezettség?

2014.01.05.-én árverésen vásároltam egy lakást. (7 m ft)Sajnos csak én voltam regisztrálva árverési vevöként a feleségem nem, ezért az ingatlan 11 tulajdonom lett.

2014.01.31.-én eladtuk feleségemmel közös lakásunkat. (8 m ft)

2014.02.13.-án készítettünk a tulajdonjog rendezéséröl egy okiratot, melyben rögzítjük, hogy az árverésen vásárolt ingatlan -tekintettel a házastársi vaguonközösségre - közös vagyonból lett vásárolva,továbbá az okirat alapján kértük feleségem tulajdonosi bejegyzését.(12, 12)

Amennyiben az illetékhivatal a vásárolt ingatlant pl. 9 m ft-ra értékeli, illetékfizetési kötelezettségem 1 m ft után keletkezik?

A kérdés azért merült fel, mert kint volt az illetékhivatal egyik ügyintézöje, ski sajnos nem volt a helyzett magaslatán, és azt mondta, hogy a tulajdonjog rendezö okirat nem vehetö figyelembe, mert utólag készült!?, - így illetékfizetési kötelezettség (9-8/2) 5 m ft után keletkezik!

Tekintettel arra, hogy 15 éve házasságban élünk, azt hondolom, hogy a családjogi tv. értelmében az okirat nélkül is 1/2, 1/2 arányban szereztünk volna vagyont, annak ellenére hogy csak az én nevemen lett volna az ingatlan bejegyezve.

Rosszul gondolom?

Válaszát elöre köszönöm!

Sok-sok fénykép és/vagy video a munkálatok megkezdése előtt, bizonyítandó a ház vételkori állapotát.

Hát legyen mindenről. Vagy legalábbis dokumentálj mindent.

Tisztelt Jogászok!

Használt, felújítandó ház vásárlása után fizetendő illetékkel kapcsolatban van egy kérdésem:

Megkezdhető egy ház felújítása az illeték kivetése előtt?

Ha jól tudom, a NAV az adásvételi szerződésben foglalt vételártól eltérő illetékalapot is meg-állapíthat.
Felújítandó családi házat vennék, és a felújítást a kulcsok átvételével egy időben meg is kezdeném, amivel várhatóan jelentősen, akár 40%-kal is megnövelem az ingatlan értékét.
Ha a NAV a felújítás után jön ki szemlére, a forgalmi értéket a felújítás miatt magasabbnak is értékelheti, mint ami a vételár volt. Hogy tudom elérni, hogy ne kelljen illetéket fizetnem a saját értéknövelő beruházásaim miatt? Számlám, szerződésem nem lesz mindenről…

Köszönettel:
Zaragoza

Kedves Jogászok!

Egy egyszerű kérdéssel fordulok Önökhöz:

2013 Júniusában eladtam a lakásomat 5,9M Ft-ért.

Idén 2014, áprilisában tervezek venni 6M Ft-ért egy ingatlant, de ez a tulajdoni lapon nem lakóingatlanként van feltüntetve, hanem "Mezőgazdasági épület és szántó"-ként.

Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetnem?
(A különböző kalkulátorokban nem volt ilyen kategória.)

Köszönöm előre is,
BillyBoss

Tisztelt fórumozók!

Egy kérdéssel fordulnék Önökhöz! Még 2009-ben vásároltam 3.000.000 ft értékben egy építési telket házépítési tervek miatt. Sajnos az anyagi körülmények miatt nem kezdődött el építkezés. 4 éves illetékmentességet kértem akkor. Időközben 2012-ben eladtam a telket 3.400.000 ft-ért és pár hónapra rá vásároltam egy lakást 5.000.000 ft értékben, amire 80.000 ft illetéket meg is fizettem. A kérdésem az lenne, hogy visszamenőlegesen a telekértékesítés miatt (illetve még a vásárlása miatt) kell-e adót, illetéket fizetnem vagy a lakásvásárlás miatt ilyenkor nincs ilyen kötelezettségem?
Előre is köszönöm a válaszokat!

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.

Pár hónapja adtam el a lakásomat. (11M Ft-ért)

"Műterem" vásárlását tervezem, melyet lakásként használnék a továbbiakban. (10M Ft-ért)

A NAV weboldala szerint, ha 1 éven belül eladom a lakásom és újat vásárolok, akkor a két lakás értékének különbözetének 4%-át kell csak illetékként megfizetni. (jelen esetben mivel negatív az érték = 0 Ft-ot)

Viszont az én esetemben lakást adnék el és műtermet vennék.

Kérdésem: Van esélyem arra, hogy kapjak illetékmentességet méltányosságból, ha kérelmezem? (mivel a műterem a lakásom lesz, gazdasági tevékenységet nem fogok folytatni, csak állandó lakásként használni)

Esetleg van olyan ügyvéd, aki tudna nekem ebben segíteni?

köszönöm!

„férjem a szülei által nevére átírt ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát 12 millió forintéert adta el”
Ezt a részét egy kissé ki kellene fejteni.