Banki hitelek


Georgina2 # 2011.08.17. 19:33

Tisztelt Fórum!

"Az augusztus 12-től igényelhető árfolyamrögzítéssel a kormány azoknak a deviza jelzáloghitel adósoknak nyújt segítséget, akik mindeddig szerződés szerint, vagy kis késedelemmel fizették törlesztőrészleteiket, azonban az árfolyam jelentős gyengülése veszélybe sodorhatja törlesztőképességüket.

A kormány a programban résztvevő deviza jelzáloghiteladósok számára a svájci frank árfolyamát 180, az euró árfolyamát 250, míg a japán jen árfolyamát 2,0 forinton rögzíti. Az árfolyamrögzítést választó adósok havi törlesztőrészlete 36 hónapos időszakra, de legkésőbb 2014. december 31-ig kerül rögzítésre."

A kérdésem a következő lenne :A hitelkülönbözetet amit nem fizet az illető, később behajtják -e,a Bankok.
A frank 180 de természetesen nem annyi lenne,ugye több .Ezt a különbözetet ki kell -e fizetni,később a rögzített időszak lejárta után.

pazs # 2011.08.17. 19:59

Igen, jelen állás szerint.

Nandiboy # 2011.08.18. 00:58

Kedves Kacsa1111!
Nem vagyunk azonos véleményen, de, ha születésünktől kezdve ugyanazok a hatások értek volna mindkettőnket, és ugyanazok az érdekek motiválnának mindkettőnket, akkor hasonlóan érvelnék én is.

Fényezhetném magam, hogy mennyire átgondoltam a kölcsönszerződést mielőtt aláírtam. Hány közgazdászt és ügyvédet kértem fel, hogy vizsgálják meg a szerződésemet, hogy hányszor át kellett fogalmazni a bank által írt szerződést, mire megfelelően érvényesültek az érdekeim, de gondolom te is nagyon jól tudod, hogy ez nem így működik.
Kap az ember egy csomagot, aztán eldöntheti, hogy kell-e, vagy nem kell? Ha nem felel meg, akkor viszont látásra, mert sok a dolga az ügyintézőnek.
Mi egy jó referenciákkal rendelkező tanácsadó cégbe vetettük a bizalmunkat, aki segített kiválasztani a számunkra kedvezőbb hitelkonstrukciót, több bank ajánlatai közül.
Kezdetben szkeptikus voltam a devizahitelezéssel kapcsolatban, mégis meggyőző volt az érvelése a devizahitel mellett.
És ne feledjük el, hogy akkoriban a forint erősödött a svájci frankhoz képest. - Lendületben az ország. - hallhattuk.
A PSZAF embere is dicsérte a devizahiteleket. Mi pedig bizalommal voltunk az ország vezetői iránt. Úgy gondoltuk, hogy bizalommal lehetünk a Bank iránt is, mert nem kezdők. Nagy múltú cég, régóta jelen van az országban, a felettes szervek által szigorúan ellenőrzött keretek között működik, tehát nem egy kókler uzsorás kezébe adjuk a sorsunkat. Hittük, hogy tisztességes becsületes szakemberekkel fogunk együttműködni.
MEGBÍZHATÓSÁG, TISZTESSÉG, BECSÜLET, LOJALITÁS: ezek fontos értékek.
Mondok egy egyszerű példát: Megéhezel és betérsz egy étterembe. Vajon aláíratsz egy 25 oldalas szerződést a személyzet minden tagjával közjegyző előtt? Vagy leülsz, kiválasztod az étlapról, amit szeretnél, és elfogyasztod jóízűen? Megvan-e a bizalom a személyzet iránt, vagy felkérsz egy élelmiszer szakértőt, hogy vizsgálja meg a fagylalt tetején azokat a cukorkákat, nem-e véletlenül patkányméreg?
Vajon ha, nem bízhatok meg egy bankigazgatóban, akkor miért bízhatnék meg egy séfben?
Annyi a különbség, hogy az éttermet a Tisztiorvos felügyeli, míg a bankot a PSZÁF.

Előkerült a Bank tájékoztatója. Ebből idézek:
A hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EURIBOR) határozzák meg.

EURIBOR:
A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank előírásai alapján meghatározott euróra (EUR) vonatkozó kínálati kamatláb.

CHF LIBOR:
A londoni bankközi piacon referencia jellegű kínálati kamatláb. Angol jelentése: London Interbank Offered Rate. Tehát ez az a kamatláb, amin a pénzintézetek hitelezik egymást. A CHF a devizanemet jelöli, ami jelen esetben a Svájci Frank.

Részlet a PSZÁF Magatartási kódexből, amit a Bankok magukra nézve elfogadtak:
Érvényesítik az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is a szimmetria elvének megfelelően.

Devizabázisú finanszírozás
Akkor beszélünk devizabázisú, vagy deviza alapú finanszírozásról, ha finanszírozott összeg és a havidíjak nem magyar forintban, hanem valamilyen más pénznemben vannak nyilvántartva. Ilyenkor a havidíjakat az adott devizára érvényes kamattal számítják ki.” Forrás: http://www.ersteleasing.hu/fogalomtar.php
CHF LIBOR majdnem 3%-ot csökkent, amióta felvettem a hitelt, tehát ha a Bank tartotta volna magát a szerződésben vállaltakhoz, akkor, a törlesztőm kevesebb lenne.
Ezt valaki elk*rta. Nem kicsit, nagyon. Nem én.

Vajon, a PSZÁF maradéktalanul el tudja-e látni a feladatát, ha a vezetőjét időnként, megfenyegetik, vagy megverik a munkaköre miatt?
ref: http://www.vg.hu/…lnoket-35623

Kacsa1111 # 2011.08.18. 07:17

Kedves Nandiboy,

ha születésünktől kezdve ugyanazok a hatások értek volna mindkettőnket

te engem ismersz??? honnan tudod, hogy nem?

Kap az ember egy csomagot, aztán eldöntheti, hogy kell-e, vagy nem kell?

tehát te döntöttél, senki nem kényszerített...akkor most ne csinálj úgy, mintha pisztolyt tartottak volna a fejedhez.

Mi egy jó referenciákkal rendelkező tanácsadó cégbe vetettük a bizalmunkat

trógernet?:)))

mégis meggyőző volt az érvelése a devizahitel mellett.

  1. persze, hogy az volt, mert alapvető dolgokkal sem vagy tisztában. a te műveletlenséged nem a pénzintézet hibája...
  2. a csákó jutalékért dolgozott, természetes, hogy jól megkente mézzel a madzagot...ehhez csak alapvető emberismeret kellett volna. nem kell különösebb szaktudás ahhoz, hogy lásd, hogy épp a te farkaddal készülnek verni a csalánt.

És ne feledjük el, hogy akkoriban a forint erősödött a svájci frankhoz képest.

megint csak az alapvető pénzügyi műveltség/gondolkodás hiányának lehetünk szemtanúi: történelmi csúcson külföldi devizában eladósodni a legnagyobb lámaság...

Mondok egy egyszerű példát: Megéhezel és betérsz egy étterembe.

szerintem a két ügylet, komplexitása és életedre gyakorolt hatása miatt, nem összehasonlítható. de te pont akként kezelted a hitelfelvételt, mint egy éttermi lakomát...

Annyi a különbség, hogy az éttermet a Tisztiorvos felügyeli, míg a bankot a PSZÁF.

te még sosem voltál rosszul éttermi kajától???:)

Ezt valaki elk*rta. Nem kicsit, nagyon. Nem én.

DE TE! csak szar érzés beismerni...


Kacsa11

Georgina2 # 2011.08.18. 08:35

Köszönöm a választ .

Tulajdonképpen ezzel az árfolyamrögzítés még nagyobb bajba fogja sodorni a hitelezőket ,nem ?

pazs # 2011.08.18. 08:40

Ki tudja. Amit most nem fizetnek meg (amiről ugye még nem tudni, hogy pontosan mennyi lesz a három év alatt), azt majd később kell, úgyhogy egyelőre tényleg úgy néz ki, hogy nemhogy segítene, még ront is a helyzetükön. De senki nem tudja, mi lesz három év múlva.

Nandiboy # 2011.08.18. 23:08

Kacsa1111!

A pókernet:)))-hez volt szerencsém, nekem is lehúzásnak tűnt.

A duma house:))) viszont komolynak adta elő magát.

Engem is bosszant, hogy bedőltem a svindlereknek.
Pedig már kezdtem azt hinni, hogy tökéletes vagyok. Most már tudom, hogy birka voltam. Köszönöm, hogy ebben megerősítettél, de ezzel sajnos még nem vagyok kisegítve.

Igazából ott kellett volna gyanakodnom, amikor húzni kezdték az időt, mondván sok a jelentkező, szinte kiváltság volt, időpontot kapni a mindig elfoglalt banki ügyintézőhöz. Teltek a hónapok, gondosan kivárták, amíg lebontottuk a régi házat, és kegyeskedtek fogadni a szentélyükben.
Utólag már én is röhejesnek találom a szitut.

Akkoriban peregtek az események, nem volt idő ilyen dolgokon elmélázni.
Észre sem vettük, úgy teltek el a hónapok.
Költözés, elvi engedélyek, egyeztetések a kivitelezővel és tervezővel, építési engedély beszerzése a munka mellett.

Persze megtehettem volna, hogy szőrözni kezdek, hogy ne kelljen már a deviza eladási és vételi árfolyam különbsége miatt kb. 7%-ot bukni.
Inkább nyeltünk egy nagyot.
Mert mindenkinek az arcára fagyott volna a mosoly, ha bejelentettem volna, hogy sorry, de ezeket a feltételeket nem vállaljuk.
Maradtunk volna albérletben, és játszóteret csinálunk volna a telekből. A gyerekek biztosan örültek volna neki.

Van olyan ismerősöm, aki megegyezett az ügyintézővel, hogy állandó havi törlesztéssel szeretne hitelt felvenni. Szintén devizahitelről van szó.
Mikor eljött a szerződéskötés ideje, akkor a közjegyző elkezdte felolvasni neki egy sablon kölcsön szerződés szövegét, tiltakozni kezdett, hogy nem ezt beszélték meg, végül rövid szóváltás
után sarkon fordult és otthagyta a bankot. Ez a kis malőr harminc ezer forintjába került neki, mert a lehúzási díjat persze bukta. Annyi gerinc nem volt a Bank ügyintézőjében, hogy legalább sztornózza a számlát.

Végül egy másik bank szerkesztett egy kedvére való hitel konstrukciót. Hasonlót mint, amit a kormány most kezdeményezett. Rögzítették az árfolyamot, és ha az alatt van a frank árfolyam, akkor csökken a futamidő, ha az felett van, akkor nő a futamidő. Így sosem fáj a feje a magas részletek miatt.

A Bank sem tökéletes, ők is hibáztak. Nekik is a körmükre kell nézni, mert nem tudom az összes lehúzásukat lenyelni.
Annyit már tudok, hogy, a CHF jegybanki alapkamat, és a CHF LIBOR más, ha az értéke hasonló is. Legalább ezt nem fogom eltéveszteni a Bankhoz intézendő panasz-levelemben.

A deviza hitelezéssel szerintem az a legnagyobb baj, hogy dömping szerű volt. A hitel felvétel lefelé szorítja a deviza árfolyamát, míg a kölcsönök visszafizetése emeli azt. A kereslet és a kínálat szabályainak megfelelően.
Ha a hitel felvétel és a hitel visszafizetés folyamatos lenne, akkor nem lenne árfolyam probléma.
Nekem úgy tűnik, hogy a tőzsdei spekulánsok korábban carry trade ügyletekből kiválóan gyarapodtak. Szinte biztos recept volt a meggazdagodáshoz a CHF/HUF shortolása. A probléma a megfelelő kiszállási pont megtalálása volt, hiszen, ha mindenki egyszerre kiszállt volna, akkor, ugrásszerűen megnőtt volna a kereslet a CHF iránt, és az árfolyamok az egekbe szöktek volna, amin azonban sokat buktak volna a spekulánsok. Tehát a spekulánsok úgy tudtak kedvezően kiszállni, ha a valaki kedvezően alacsony árfolyamon folytatja a carry trade játékukat.
Megfelelő médiatámogatással meg tudták győzni a lakosságot, és a kormányzatot, de még a PSZÁF-et is a lakossági devizahitelezés hasznosságáról.
Senki nem tudta meggyőzni őket, hogy emberek, ne legyetek birkák.
A kérdés az, hogy Magyarország mit tud exportálni lehetőleg követlenül Svájcba, annak érdekében, hogy a HUF erősödjön a CHF-el szemben.
Vagy újból folytatják majd a devizahitelezést?
Ha most Magyarok felvettünk X svájci frankot, akkor holnap miből adunk vissza X+kamatot.

Georgina2 # 2011.08.19. 07:42

Egy illető 15 évre vette fel hitelét a Banktól.Mivel munkanélküli lett nem tudja azt a törlesztő részletet fizetni amit eddig .
Van olyan lehetőség hogy két évre meghosszabbítja a hiteltörlesztést és ebben a két évben kevesebbet kell fizetnie.De később természetesen meg kell fizetni az elmaradást.
A kérdésem az lenne :Az árfolyamrögzítés ennél jobb megoldás lenne?
vagy mi lenne a megfelelőbb erre a problémára?

Előre is köszönöm a választ!