Banki hitelek

Ha egy ügyvéd ilyet mond, akkor annak a cseréjét célszerű megfontolni.
(Mint a mellékelt ábra mutatja, a kolléga olyan kérdésben téved, amit egy - igaz, nem átlagos felkészültségű - joghallgató is kapásból tud.)

...én nem tudom, csak az ügyvéd azt mondta, ha a 4 meghatalmazóból az egyik halálával kiesik, megszűnik az egész meghatalmazás. A másik 3-nak újra egy új meghatalmazást kell adni neki!
MINEK??? Én is ezt kérdem.
A továbbélő meghatalmazók ugyanúgy visszavonásig értették a meghatalmazásuk adását anno.
Nincs ebben az ügyvéd részéről valami stikli?
Miért mond ilyet, hogy a halálesettel megszűnik a meghatalmazás? Nem téveszti össze azzal, amikor egy meghatalmazásban csak két fő van jelen? Akkor természetes hogy a halál után megszűnik!

Miért szűnne meg ettől a meghatalmazás? Nem kell csinálni semmit, de ezt az ügyvéd nem mondta? A halott nevét kihúzni sem kell, mert az ő meghatalmazása a halálával megszűnt.

Ha 4 banki károsult meghatalmaz egy ügyvédet, hogy a bíróságon képviselje őket (a meghatalmazás visszavonásig érvényes), de közben az egyik meghatalmazó meghal, attól az állandó meghatalmazás még érvényes a másik 3 meghatalmazótól? Ők továbbra is fenntartják (nem vonták vissza) az egy éve adott meghatalmazást.
Kérdésem: automatikusan megszüntnek kell tekinteni a másik 3 meghatalmazó meghatalmazását? Egy oldalon szerepelt mind a négy meghatalmazó, csak a múlt hónapban meghalt az egyikük. Ki lehet húzni a meghalt személy nevét a meghatalmazásról, úgy hogy a többiek meghatalmazása -visszavonás hiányában- marad? S ezzel mindhárom tovább meghatalmazó egyetért!

A NAV ellen pont semmi értelme nem volt.

Elfelejtettem leírni. A NAV ellen összességében 15 millió Ft. vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítési keresetet nyújtottam be a bíróságon.

Üdvözlök mindenkit!
Lenne egy kérdésem!
Van egy vállalkozásom, egy Kft. Történt az, hogy egy könyvelési hiba miatt, mellyel külsős vállalkozó könyvelő irodát bíztunk meg, egy 2006 dec 27,-i 183,500,- Ft értékű számlát, az ő saját gépi nyílvántartásában 2007 január 23.-án (bevallások után) 1,835,000,- Ft.-ként könyvelt le. 2010.-ben revíziót rendeltek el nálunk. A NAV adóellenőre megállapította, hogy mindenben törvényesen jártunk el, mivel a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat a megfelelő összeggel állítottuk ki. Természetesen a telephelyen vezetett pénztárkönyvet is így vezettük. Az adóellenőr javasolta, hogy bízzuk meg a könyvelő vállalkozás vezetőjét, hogy ez ügyben eljárjon, mert látja ő is, hogy könyvelési hiba történt, piti ügy, ők majd tisztázzák, mi történt. Én ezt megtettem, de külön megkértem az adóellenőrt, hogy engem mindenképp értesítsen a fejleményekről, nekem minden keletkező dokumentumot küldjön meg. A könyvelőt meghallgatta és egy logikátlan, elmebetegségre utaló jegyzőkönyv készült a könyvelő tudtával. Ebben megállapította, hogy a feleségem a kettő közötti különbséget 2006 december 31,-én 1,651,500,- Ft.-ot kilopta a pénztárból, mert ő vezette a pénztárat. A revizort nem érdekelte, hogy nem is volt annyi pénz a pénztárban! Megállapított visszamenőlegesen 600,000,- Ft személyi jövedelemadót számára. A vállalkozásunkat ÁFA csalás miatt, meg mivel nekem észlelnem kellett volna 2006 december 31,-én a hiányt, stb, 5 millió Ft bírságot szabtak ki. Közben a könyvelő, mert belátta, hogy ő nem képviselhet, mert érintett az ügyben, a hibáját is elismerte meghatalmazott egy adószakértőt, hogy további képviseletet a vállalkozás nevében ellássa! Utólag kiderült, hogy a könyvelő a nála lévő dokumentumokat, jogorvoslati lehetőség lejárta után adta át, ezért azt visszaadta a könyvelőnek, visszamondta a képviseletünket a NAV.-nál.
A NAV revizor semmiről nem értesített, a könyvelő is arról tájékoztatott, hogy folyamatban van az ügy, majd szól, ha lesz valami. Se nekem, mint ügyvezetőnek, se a feleségemnek, mint magánszemélynek a NAV nem küldött semmilyen iratanyagot. Se a jegyzőkönyvet, se az erről készült határozatot sem.
A banki folyószámla átvételével is megbíztuk a könyvelőt, nem messze lakik tőlünk, úgy, hogy a postás oda vitt minden hivatalos dokumentumot.
Egyszer csak végrehajtók jelentek meg a telephelyen. Tájékoztattak, hogy 7 milliós adótartozásunk van. Mi mondtuk, hogy nem tudunk semmiről, mi semmilyen ilyen értesítést, határozatot nem kaptunk. Elővették a tértivevényt, hogy én átvettem azt a határozatot, amelyben ez a megállapítás van. Kiderült nem én írtam alá, hanem a könyvelő megbízottja, aki, mint elmondta utólag, igaz, hogy átvette, mert nem tudta mi van benne, de mivel ő már a határozat megszületése előtt egy hónappal visszamondta a képviseletünket, ezért nem foglalkozott vele. Mivel azzal szemben jogorvoslattal nem éltünk, jogerőre emelkedett.
A vállalkozásunknak két tehergépkocsija volt. Mindkettőt a Budapest Banktól lízingeltük, az egyiknél előre kifizettük az átírási díjat, így azt automatikusan a nevünkre írták, a másiknak üzembentartói mi vagyunk, a bank a tulajdonos.
A nevünkre írt gépkocsit lefoglalták, annak fejében, hogy fél év múlva viszik el, ha nem fizetjük ki az adósságunkat. Ez már 1,5 éve volt. Közben én ezek miatt büntető feljelentést tettem, a NAV Bűnügyi Igazgatósága megalapozottnak tartotta a feljelentést, nyomozást indított a könyvelő és a NAV ellen.
A kocsit a NAV nem merte elvinni. Most újra kijöttek, újra közölték a tartozást, újra lefoglalták ugyanazt a gépkocsit.
Erre kaptam a banktól egy felmondó levelet, mely szerint mivel az egyik kocsit lefoglalta a NAV, ezért ők automatikusan felmondják a másik gépkocsi lízingszerződését is, és elviszik azt a gépkocsit amelynek üzembentartói vagyunk, és árverezni fogják.
Kérdésem: Van-e joga lefoglalni a banknak a gépkocsit arra hivatkozva, hogy a másikat a NAV lefoglalta. A bankot kár nem érheti, hisz, ha nem fizetem a részleteket, mivel már csak egy év van hátra a lízingszerződésből a gépkocsi ára bőven fedezi. Ha meg fizetem, mint teszem is, akkor meg nincs indok a visszavételre! A NAV ezt nem viheti el, mivel a bank a tulajdonos, nem a Kft.
Mellékesen megjegyzem: A vállalkozást minimálisra leépítettük, mivel a folyószámlánkon lévő összeget leinkasszálták, a 14,-ből, 12 embert elbocsájtottunk!

Meglehetősen rugalmas gumiszabály ez. Én kettes konjunkciót látok, de ha akarom akár hármas is lehet. Olyan ez, mint a forgó alak árnyéka: ha akarom, akkor egyik irányba forog, ha másként akarom, akkor kis koncentrálás után másik irányba forog.

Végső soron az számít, hogy a jogalkalmazó a saját eljárásában hogyan alkalmazza a szabályt. Ha az ügyfél ezt sérelmesnek tartja, jogorvoslat útján kell érvényesítenie a saját értelmezését. De akkor az a saját értelmezés legyen megfelelően értelmes...

Csak az első előtörlesztés költségmentes, és az is csak akkor, ha 24 hónap után történik, és nem más bank kölcsönéből. Ez egy hármas konjunkció, az eredmény akkor igaz, ha mind a három elem az. A kérdezőnek pedig már volt egy előtörlesztése korábban.

Ez nem igazán jogi, hanem tisztán értelmezési kérdés. Annak kell történnie, ami szó szerint következik a szövegből.

Így nem maga az elő- vagy a végtörlesztés az ingyenes, hanem csak a 24 hónap elteltével teljesített első (= soron következő) alkalom, függetlenül attól, hogy korábban már történt teljesítés. Minden további alkalommal történő teljesítés már térítésköteles. A legelső ilyen alkalom is csak akkor ingyenes, ha nem másik banktól felvett kölcsönből törlesztesz. Ha mégis banki kölcsönből törlesztesz, csak akkor lesz a legelső alkalom ingyenes, ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. De a második teljesítési alkalomnál már mindenképpen megilleti a bankot a költségtérítés.

A bank valószínűleg nem (B) állásponton van, hiszen az hibás (A is az), hanem egyszerűen nem állnak fenn az ingyenesség feltételei.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Ez esetben meg tudná magyarázni, hogy Ön szerint mi a törvény helyes értelmezése.

Előre is köszönöm.

A is és B is hibás. Pedig elég egyértelmű, ha nem azt olvasod, amit szeretnél, hanem azt, ami oda van írva. A lényeg: ez alapján neked nem lesz ingyenes a végtōrlesztés.

A is és B is hibás. Pedig elég egyértelmű, ha nem azt olvasod, amit szeretnél, hanem azt, ami oda van írva. A lényeg: ez alapján neked nem lesz ingyenes a végtōrlesztés.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi jogszabállyal kapcsolatban szeretném kérni a segítségüket:
„"2009. évi CLXII. törvény
25. §
(7) Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.”"

Már volt egy előtörlesztésem a szerződés kezdetétől számított 24 hónapon belül, amiért természetesen kifizettem az előtörlesztési díjat, most azonban szeretnék végtörleszteni. (24 hónapon túl) A fenti megfogalmazás talán (?) két értelmezést is lehetőve tesz a díjmenteséggel (azaz, hogy a hitelezőt nem illeti meg a költségtérítés) kapcsolatban :
(A) Ingyenes az elő- vagy végtörlesztés, ha az az első ilyen tranzakció a szerződés kezdetétől számított 24 hónapot követően
(B) Ingyenes az elő- vagy végtörlesztés, ha az az első és a szerződés kezdetétől számítva már eltelt 24 hónap.

(A) esetben nem kellene fizetnem, míg (B) esetben igen, természetesen a bank (B) állásponton van. Önök szerint melyik a helyes értelmezés? Hova fordulhatok, ha nem értek egyet a bankkal?

Előre is köszönöm segítségüket.

Kedves km78!
Véleményem szerint az általam hivatkozott törvény az Ön esetében is irányadó lehet, érdemes lehet átolvasnia.

Üdvözletem!

Állami kiegészítő kamattámogatásos hitelünket szeretném végtörleszteni.
Amikor felvettük a hitelt, akkor még szóban arról tájékoztattak, hogy a végtörlesztés
ingyenes. Az akkor aláírt/kézhez kapott hirdetményben a vég- és előtörlesztésről egy
árva szó nem esik. Az aktuális hirdetményben szintén semmi erre utaló "nyom" nem található.
Elöljáróban, szóban a bankfiókban érdeklődtem, hogy jelenleg van-e végtörlesztési díj.
Azt közölte az ügyintéző, hogy ha x dátum utáni a szerződés, akkor van.
Kérdésem az, hogy ha tényleges végtörlesztésre kerül a sor, és írásos hirdetmény, ászf alapján
nem tudja a bank igazolni a végtörlesztési (és egyéb díjak) jogosságát, akkor hogyan járjak el?
A hitel lezárásakor, bank által közölt tételes díjak megállapításakor kellene panaszt tennem?
De ugye annak 30 nap a válaszadási ideje, tehát, nem tudok végtörleszteni addig. Ha meg előre
kifizetem a (szerintem) nem jogos tételeket, akkor meg futhatok a pénzem után (pl. bíróság)?
Mi lenne a helyes ügymenet?

Köszönöm!

Üdv!

Az lenne a kérdésem, hogy volt egy New Chance Credit ZRT, amit jogutódként átvett egy un Morgan lizing ZRT. Szerettem volna rögzíteni az árfolyamot, és szó szerint kiröhögtek. Azt mondták ők csak jogutódok. A pénzügyi szervezeteket felszámoló független egylet , aki a korábbi céget hivatott felszámolni, szintén azt mondta, hogy nekik sincs semmi közük az egészhez.
Mi ez ha nem a 22-es csapdája? Kihez fordulhatunk ilyen esetben?
Vagy csak fizetünk, azt jogunk meg semmi?

Köszönöm, László és Cs.

evimeri
az hogy "sokat olvasgatsz mostanában jogi dolgokat" mit jelent? :)
én VALÓBAN nem vagyok jogi szakértő, de néha fáj olvasni amiket másnak tanácsként leírsz....:/

Esetleg tudja valaki, hogy a bankok rögzítik-e a bankfiókos telefonbeszélgetéseket? ( A központban tudom, hogy felveszik, de a PSZÁF-os ügyintéző szerint a helyi fiókok is.)

Kedves Evimeri!

Köszönöm, hogy válaszoltál. Az a baj, hogy adás-vételitől számított 30 nap a határidő. Mondtuk, hogy újrakötjük, vagy módosítunk a dátumon, de az ügyintézőnk azt mondta, hogy felesleges...
Még az a gondolatunk, hogy ha a fogyasztóvédelem nekünk ítéli az igazat, akkor perre megyünk. Ami bizonyítéknak számít (bár lehet, hogy csak arra, hogy bent voltunk), azok a sorszámaink. És az, hogy a férjem ismerőse, aki abban a bankban dolgozik, ő vette át a papírjainkat. Bár távoli ismerős és közel s távol nem biztos, hogy mellettünk tanúskodna.
Szóval remélem más nem jár így!

„Úgy van az most is.”

Gyanítottam

„ Az adóstárs közismertebben a kezes. ”
Jujj!

Úgy van az most is.

Onnan, hogy a nagynéném anno úgy járt. A férje a munkahelyén elsikkasztott egy kis pénzt. Őt kirúgták, a nagynéném fizetéséből pedig vonták a tartozást. Pedig nem is egy helyen dolgoztak.

„Az még a régi szép időkben volt, hogy a férj-feleség felelt a másik tartozásáért”

Ez az információd honnan származik?

Kedves Peti 1013!

Gondolom amikor jelzálog hitelt vetettek fel te és a testvéreid csak az ingatlan részetekkel vettetek részt az ügyletben. Értem ez alatt, hogy nem szerepeltetek a szerződésben adóstársként jövedelem szempontjából.
Véleményem szerint valóban csak az ingatlan az amellyel feleltek, ha az összes tartozást nem fedezi az ingatlan értéke, akkor a bankok megszívták. A saját ingó és ingatlanotokhoz nem nyúlhatnak, kivéve ha bármelyik hitelfelvételkor te vagy valamelyik testvéred kezességet vállalt.
Sajnos a bankok és behajtóik manapság igen agresszívan próbálnak fellépni. Érdemes lenne egy-egy beszélgetést rögzíteni és feljelentést tenni. Szerintem bőven kimeríti az zaklatás és fenyegetés fogalmát.