Banki hitelek

Ja és még ezt találtam itt...

BH1999. 176. II. Bankkölcsön folyósítása esetén az aránytalan előny - pl. túlzott mértékű ügyleti kamat - kikötésének lehetősége nem kizárt [Ptk. 523. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. §].

NEM REKLÁM!

Ha valakinek kell INGYEN ÉS BÉRMENTVE olyan kamat-kalkulátor program ami az MNB oldalról minden bejelentkezéskor frissíti magát - Pofonegyszerű, csak bepötyögöd az összeget, esedékességet,stb...+ tudsz emelni százalékpontot is, pdf-be menteni -írj egy mailt és átküldöm, vagy felteszem egy FTP tárhelyre.

The Sandman!

Ptk. 523. § (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

A 39/1984. (XI. 5.) MT rendeletet hatályon kívül helyezte a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Únióhoz történő csatlakozáskor.

Úgy gondolom, hogy ez a szabály az uzsorásoknak a malmára hajtotta a vizet.
A devizahitelek kamatai egyébként kedvezőek voltak a hitelfelvétel pillanatáig. Csak később emelkedtek meg.

A 6% illetékről:
A lehetetlen helyzetbe került adós eldöntheti, hogy milyen indokkal kér segítséget barátaitól.

• Azért, hogy egy hibás kölcsönszerződés miatt a barátját is magával rántsa az anyagi el lehetetlenülés útján.
• A bíróság közreműködését kérjék. (Az utolsó szalmaszál effektussal egyetértek.)

Jól át kell gondolni a lehetőséget, mert nem babra megy a játék, nem olcsó a Bíróság beavatkozását kérni, és a Bank ügyesen osztotta a lapokat, sok adu van a kezében. Ezért kell átgondolni, hogy milyen jogalapon támadható a szerződés egyáltalán. Úgy látom azért nem reménytelen.

A programot töltsd fel a szoftverbázisra, biztosan mást is érdekel.

OTP áldozat!

Hogy mi lesz tíz év múlva, azt a múltbéli és mai döntéseink határozzák meg.
Mindenkinek jogában áll várni a Messiást eljövetelére, de addig is élni kell valahogy.

The Sandman!

Jobban utána néztem ennek a BH1999.176. Legfelsőbb Bírósági határozatnak.
Tömörítve összefoglalom a lényeget.
Előzmények:
A per tárgya egy változó kamatozású hitel volt. Az adós, valamint annak 4 kezese (továbbiakban: az adós) megtagadta a törlesztést.
A pénzintézet pert indított az adós ellen.
Az adós a bíróság előtt úgy érvelt, hogy az alaptőkét, már visszafizette, a kamat fizetésére pedig nem kötelezhető, ezért nem hajlandó többet fizetni.
Az adós kérte a Bíróságot, hogy uzsora és megtévesztés miatt semmisítse meg a kölcsönszerződést. Erre irányuló igényét a Bíróság viszontkeresetként kezelte.

Összegzés:
Az adós 7 év haladékot nyert, ugyanis a per ideje alatt nem fizette sem a tőkét, sem a kamatokat.
Végül azonban mégis fizetnie kellett a tőkét, a kamatokat, továbbá késedelmi kamatot és a perköltséget.

Követelés és ítélet:
A Pénzintézet igénye kb. 2 millió Ft 35% kamat + 6% késedelmi kamat.
A Bíróság ítélete kb. 1,7 millió Ft 28% kamat + 6% késedelmi kamat + kb. 0,43 millió perköltség és illeték.

Az ügy érdekessége:
A Bíróság rávilágított, hogy az időközben hatályon kívül helyezett 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 7. §-a (3) -ból levezethetően elvileg lehetséges, hogy a pénzintézet az általa nyújtott kölcsön után aránytalanul magas kamatot kössön ki. Ennek ellenére a Bíróság ítéletében nem a pénzintézet által követelt 35% kamatot, hanem a kölcsönszerződésben megfogalmazott 28% kamatot ítélte meg. A Bíróság a döntését azzal indokolta, hogy az adós rendszertelen fizetése miatt, a pénzintézet már a változó kamat alkalmazását megelőzően felbontotta a kölcsönszerződést. A Bíróság a pénzintézet követelését is 0,3 mFt-al mérsékelte.

Nem derült ki, hogy a bíróság miért terhelte az adóst 100% mértékben a perköltséggel és illetékekkel, annak ellenére, hogy a pénzintézetnek sem adott igazat teljes mértékben, tehát részítélet született.
A költségek viselésének mértékét adós (benyelte), nem fellebbezte meg, ezért a Bíróság később már nem vizsgálta.

Az adós nem tudta bizonyítani az uzsorát és a megtévesztést sem, az adós viszontkeresetét minden pontban elutasította a Bíróság.

A kamat mértéke természetesen éves kamat.
Ha abból indulunk ki, hogy az adós az adott pillanatban fizetésképtelen volt, de 7 év múlva már fizetőképessé válhatott, akkor a pénzintézet követelése a 7 év elteltét követően kb. 22,2 millió lett volna (kamatos kamattal).

A pereskedés után az adósnak a perköltséggel és illetékkel együtt kb. 15,9 milliót kellett fizetnie, tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a per ideje alatt a pénzintézet alkalmazhatott ügyleti kamatláb csökkenést is.

„tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul,”
Ja. Alig kellett a tőkeösszeg nyolcszorosát visszafizetnie. Az is nagyon életszerű, hogy valakinek per pillanat nincs néhány tízezer forintja a részlet fizetésére, de a következő hét évben olyan jövedelemre tesz szert, amiből játszva félretesz havi 200 ezret a pervesztés esetére - és még meg is él mellette.
Szóval igazad van: tagadják csak meg bátran az adósok a törlesztést.

Kedves Fórumozók!

Ehhez mit szóltok?

Felkértek, hogy segítsek egy UniCredit felmondott szerződés ügyében rendbe hozni a hitelügyet.

A feleséggel két héten keresztül napi telefon és mail kapcsolatban voltam.

Iratokat megkaptam, kértem tulilapot is de azt nem találták, újat meg nem tudtak hozni.

A szerződésen az állt, hogy a férj a tulajdonos és ezt a bank le is ellenőrizte.

Kidolgoztam egy tervet és felkerestem őket.
Kiderült, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon és a tulajtárs egy 70 éves néni, aki Angliában él.

Előkerült egy szerződés amelyben megosztották az ingatlan használatát úgy, hogy a nénié a kisebb a pasasé a nagyobb használati joga.
Benne áll hogy mindketten magyar állampolgárok - a néni már ezer éve nem az és a szig. is lejárt...
Ezt egy ügyvéd ellenjegyezte.

A férj azt mondta, sem az öreglányt nem látta 30 éve és a jogásszal sem találkozott soha.

A hitelügyintéző csak intézte az aláiratásokat meg miegymást...

Az irat vélhetőleg hamis, most küldtem el a megkereséseket miután felkutattam az idős hölgyet és leányát azóta már Dél-Afrikában.

Leszerződtek a bankkal, felmarkolták a zsetont de a 24 hó türelmi idő után csak 6 havi törlesztőt fizettek
Elmaradás miatt felmondták a szerződést.

Ennyi, de...

Vajon egy jelzálog-kötelezettség vállalásánál nem szükséges minden tulajnak jelen lenni szerződéskötéskor?

Megterhelhető-e az osztatlan közös tulajdon a másik beleegyezése nélkül?

Ha vh. vagy más jogérvényesítésre kerül sor, mi történik?

Ki és mit követelhet?

Az ügy 2008-ban kezdődött, nem évült el a balhé - ki és mire számíthat szerintetek?

Köszönöm a válaszokat!

A szerződés - a neveket töröltem:
http://kep.psharing.com/572598.jpg
http://kep.psharing.com/572599.jpg

Kedves Fórumozók!

A problémám a következő.
Lakáshitelünk törlesztőrészletét a bankszámlánkról minden hónapban levonják. A kölcsönszerződésben a törlesztőrészlet esedékessége minden hónap 15. napjaként van meghatározva. A tranzakció előtt a hitelező minden hónapban, 2-3 nappal az esedékesség előtt, SMS-ben értesített a törlesztőrészlet várható értékéről.
Ezidáig a banki terhelés minden hónapban 15-e utáni napra esett. Kivéve a júliusi.
Július hónapban, a hitelező részéről az előbb említett értesítő SMS elmaradt, jött azonban a bankunktól egy üzenet 12-én, hogy a törlesztőrészlet levonásra került, utánaszámolva, nagyjából 271 forintos árfolyamon, holott az esedékesség, mint írtam, 15-e a szerződés szerint.
A hírek alapján alapján 10-én már sejthető volt, hogy a CHF árfolyama napokon belül csökkenni fog, ezért a hitelező még azon a napon indította el a tranzakciót amikor a CHF árfolyama csúcsokat döntögetett. Mint ismeretes az esedékesség napján nagyjából 30 forinttal lett alacsonyabb az árfolyam így nagyjából ezzel a magatartással kb. 18 ezer forintot húztak ki a zsebünkből.
Tudnának esetleg tanácsot adni, hogy ilyen esetben mit lehet tenni, érdemes-e panasszal élni, illetve hová lehet fordulni? A hitelező megteheti egyáltalán, hogy a szerződésben foglalt esedékességi nap ellenére kénye-kedve szerint válasszon más napot, azért hogy éppen magas CHF árfolyamon tudja levonni a törlesztőrészletet?
Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor!

Amikor egy család deviza hitelt vett fel, a Bank kért jövedelem igazolást, megnézte, hogy a család mennyire terhelhető.
Megkérdezte, hogy milyen hosszú futamidőt vállal.
Ezután az ügyintéző kiszámította, hogy milyen összegű hitel felvételére jogosult. A család addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér, tehát ennek megfelelően tudott építeni nappalit, gyerekeknek külön szobát, fürdőszobát, vízöblítéses vécét, konyhát, mai világunkban ezek alap elvárások.
Ezek mind jó dolgok. Egy jelenet azonban kimaradt a forgatókönyvből, hogy ezeket a lakásokat az emberek zömében a banknak építették, mert ebbe a hitelkonstrukcióba bele lehet bukni. Ki előbb, ki később, sorra kerülhet. Hacsak nem jön valami külső segítség. A hitel felvevők akkoriban még nem sejthették, hogy a világban olyan irdatlan mértékű spekulatív tőke van jelen, amely nemzetek valutáját képes megingatni.
A Bank ügyintézője nem számolt árfolyamkockázattal, kamatkockázattal, csupán az éppen aktuális THM volt érdekes, valamint, hogy a havi törlesztő részletek ne lépjék túl a jövedelem kb. 50%-át.

Mint ismert a kamat emelkedett (rejtély, hogy miért nem csökkent a svájci jegybanki alapkamattal együtt), és az árfolyam is folyamatosan emelkedik. A törlesztő részletek az eredetihez képest, kb. 90%-al magasabbak lettek, hiába tiltakozik ellene mindenki.
Számítható, hogy a megemelkedett törlesztőrészletek a fent megjelölt vállalás esetén, a család bevételét 95%-ban kimerítik. Az átlagos jövedelem maradék 5%-a viszont az éhen haláshoz is kevés.
Könnyen belátható, hogy ez egy lehetetlen helyzet.
(Ide kívánkozik: Ptk. 227. § (2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.)
A józan gondolkodású ember tartalékokat képez, és nem meríti ki minden jövedelmét, de a jelenlegi környezetben ez egy szélmalom harc, ami nem húzható a végtelenségig. Valamit tenni kell.
Ha havi tízezerről lenne szó, akkor egyszerűbb lenne a megoldás, hiszen sok mindenen lehet spórolni.
Nem megyünk moziba, leszokunk a cigiről kávéról, a születésnapi tortát otthon készítjük, nem megyünk cukrászdába, megjavítom a szomszéd vécétartályát, a szomszéd ad nekem paradicsomot nem a piacon veszem, végül de nem utolsó sorban nem fizetünk ügyvédet, hanem jogi fórumon kérünk tanácsokat.
A devizahitel probléma tehát a gazdaság többi szereplőit is sújtja, még ha nem is közvetlenül.
Az ország gazdaságából temérdek pénzt kivonnak a forgalomból, amelyek most mint hitelpénzek vannak jelen. A csökkenő pénzmennyiség miatt, az emberek kezdenek áttérni a kevésbé hatékony csere kereskedelemre, aminek egyenes következménye a GDP visszaesése, ezáltal az adó bevételek csökkenése is. „ Bár ne lenne igazam !!! ”

Sokan köpködnek a 180 Ft-os árfolyam rögzítésre, mégis sok család számára egyszerűen nincs más megoldás, mint későbbre tolni a kifizetéseket és várni valami újabb mentőövre. Csodálkozom, hogy ilyen megoldást miért nem a bank ajánl önként. Hiszen a banknak tudtommal semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az adós hitel-képtelenné váljon.
Lehet, hogy tévedésben vagyok? Isten hozott a Wall Streeten...

A jogi fórummal kapcsolatosan csak vicceltem. A jogászoknak többlet munkát ad a deviza hitelezés, akár a kormány tanácsadójaként, akár a bank jogászaként dolgozzék, vagy éppen fórum-moderátorként.

The Sandman!

„Megterhelhető-e az osztatlan közös tulajdon a másik beleegyezése nélkül?”

Gondolom az ingatlannyilvántartásban be van jegyezve, hogy milyen arányban van megosztva a telek.
Önállóan forgalomképesek. Én ebben nem látok semmi kivetni valót.

Wilberforce!

Én panaszkodnék az ügyfélszolgálaton, vagy írnék egy levelet, a leírt aggályokkal.
Nálam mindig későbbi időpontra tolódik a törlesztés.