Banki hitelek

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm válaszát kifejthetné esetleg kicsit bővebben?
Mit ért az alatt hogy szinte semmit nem tehet a behajtó cég?

Nem mehet be, nem vihet el semmit sem, nem zaklathat.stb...

Annyi joga van mint a szomszédodnak.Tán még annyi se..:)

legyen szives valaszoljon a kerdesemre fontos lenne!

Bia, azt nem tudhatjuk ennyiből, hogy alapos-e a bank köbetelése. Annyit lehet mondani elvi jelleggel, hogy ha alapos, akkor önmagában attól nem szűnt meg, hogy a hagyatéki eljárásban nem jelentették be.

Kedves Jogászok!

Kérném csak olyanok válaszoljanak, akiknek nem érdekük a hitelválság (azaz nem bankosok, nem bankosok jogászai, nem spekulánsok, és nem rokonai a Rockefelleréknek :))

Felvetődött egy érvelés, mely alapján a valutában felvett hitelszerződések megtámadhatóak! A cél a rosszul meghatározott hitelkonstrukciók a bankok felelősségei és így nem terhelhető át teljes mértékben a hitelfelvevőkre

tényállás:
A hitel az olyan kötelmi viszony, ahol a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy pénzkölcsönt nyújt, míg az adós arra, hogy azt részletekben azt megfizeti. Deviza alapú hitel esetében a kötelem a hitelező részéről meghatározott, míg az adós részéről nemhogy meghatározott, nemhogy meghatározható, de lehetetlen előre meghatározni. Vagyis olyan szerződést kötöttek, amelyben lehetetlen a törlesztés konkrét feltételeit meghatározni, az adós lehetetlen feltételt vállalt magára.
A szerződési kötelezettség mindkét fél kötelezettség vállalása valamire: a hitelező meghatározott forintértéket bocsát rendelkezésre, az adós ezen értéknagyság meghatározott kamattal és kezelési költséggel megnövelt összegben és részletekben történő fizetésére vállal kötelezettséget.
A hitelösszeg rendelkezésre bocsátásakor ismert és meghatározható a hitelező kötelezettségének minden összetevője mind forintban, mind devizában. Nem ismert azonban a másik fél kötelezettségének minden összetevője, hiszen miközben a devizaárfolyam konkrétumai: eladási vagy vételi, adott időpontban lévő érték kijelölése meghatározható, maga az érték kiszámítása lehetetlen, az a tőzsde mozgásához kapcsolódik, amely a szerződés megkötésekor még kiszámíthatatlan. Vagyis a hitelfelvevő lehetetlen kötelezettséget vállalt. A Ptk. szerint a lehetetlen kötelezettségvállalás semmis.
A termék hibás volta jogilag így érhető tetten.

Kérném abban a segítséget, hogy ez így helyes e, mert akkor tömegesen lehetne a Bankjainkat emberi bánásmódra kényszeríteni, és nem menne ez a társadalomrombolás amit most végeznek.

Itt tudunk tömörülni:
http://www.facebook.com/…987010475580

köszi minden választ!

Véletlenül hallottam a HÍR TV-n én is ezt a baromságot. Röviden és tömören: ez nem helyes így. A lehetetlen kötelezettségvállalás arra vonatkozik, amikor maga a szerződés tartalmában egy nyilvánvalóan lehetetlen kötelezettségvállalás szerepel (pl. zöldre festem az eget). Devizahitel esetében az adós tsiztában van/volt azzal, hogy a deviza árfolyama nem rögzített így a törlesztőrészletek is változhatnak. Ezzel lehet nyerni is és veszíteni is, mindenestre vállalja ezt a kockázatot.

Kedves smokedoc!
Remélem megfelelek a válaszadásra jogosultság feltételeinek. Bár azt sajnálom, hogy nem vagyok Rockefeller rokon.
Először is tévedni tetszik a hitel fogalmát illetően. Hitelszerződésben a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy a rendelkezésre áll meghatározott hitelkerettel és az adós egyoldalú nyilatkozata szerint ezen hitelkeret terhére kölcsönt biztosít. hitel esetében ezért nem kamatról beszélünk, hanem rendelkezésreállási jutalékról. Innentől kezdve a többi okfejtése is téves. Keveri még a valuta és deviza fogalmakat. Ennek függvényében kérem, hogy fogalmazza újra a felvetését. És mégegy. Más a devizában, valutában nyújtott kölcsön és más a deviza alapú kölcsön.

Kedves Dr Attika!

Végülis arról lenne szó, hogy CHF-EUR alapú hitelek megalkotásakor olyan terméket adtak el (köszönjük Emese)

• reklámokkal való befolyásolás.
• állami jóváhagyás (PSZAF csak pislogott hozzá)

Amit vagy tudták, hogy 5 éven belül szétkeresik magukat a bankjaink nyugati részvényesei és akkor csalás.
Vagy nem tudták és akkor banki hozzánemértésből adódó hibás termékről van szó.
De a felelősség egy egészséges társadalomban joggal várható el, hogy valamilyen szinten meg kellene osztani.
Akár az állam fizesse ki a felét, mert aszisztált a saját polgárai átverésében!
Erre keresem a megoldást, mert ezt így mindenki érzi, hogy átverés, mégsem tesz senki semmit.

Tömeges perrel, esetleg az éppen aktuális politikai hatalom törvénymodosításával felelősségre vonhatóak e akik ezt a helzetet okozták? Vagy áldemokráciában élünk tényleg érdekcsoportoknak készült jogrendszerrel. Csak remélni tudom, hogy nem.