Banki hitelek

ne haragudjatok, hogy visszakérdezek, de ezt az engedményezést nem igazán értem, ez pontosan mit takar? (megpróbálom nem felvenni a telefont, de elég sokan hívnak ezen a számon...azt hiszem, lecserélem)

közben gyorsan utánanéztem: tehát a lényeg, hogy amíg hivatalosan nem értesítenek arról, hogy megváltozik a jogosult, akinek teljesítenem kell, addig senkinek egy fillért sem :)
amúgy mire számítsak, a külsős cég mennyivel fogja megnövelni a tartozásomat? mert gondolom a jelenlegi 4000 chf fennmaradó tartozásomra rákerül még egy kis plusz :(

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem lenne, van egy évek óta húzodó személyi kölcsön tartozásom, anno a volt feleségemmel vettük fel közösen "költöttük" el és fizettük kb.másfél évig,elváltunk, válság stb. nem tudtam fizetni a volt feleség nem akarta és most sem hajlandó.
Jelenleg a Bank ügyvédjével egyezkedem, nyilatkoztam ,hogy mindenképpen hajlandó vagyok együttmüködni de a volt feleség is legyen terhelve.
A Bank ügyvédje utalást tett ,hogy ha vállalnék havi 100 000 forint törlesztést akkor kamatot is engednének el, én szinte nem keresek ennyit csak a családipótlékkal így nem tudok ennyit fizetni.
Jelenleg én dolgozom a családban a jelenlegi feleségem főállású anya,albérletben lakom így igen korlátozott a lehetőségem. Az adóság kamatokkal együtt 2 millió körül van. Mennyi a minimális összeg amit elfogadhat a bank és nem kerül végrehajtásra a dolog.

Tisztelt Forumozok!

Mult heten kaptam egy levelet az OTP Faktoring-tol, hogy tartozàsom van 130'000 Ft. értékben. 14 évvel ezelött vettem egy hütölàdàt OTP-és hitellel, de ezt 12 évvel ezelött vissza is fizettem. Természetesen csekkem màr nincs,amivel én ezt bizonyithatnàm.
Ök azt àllitjàk, hogy folyamatosan küldtek nekem levelet a cimemre, de én nem kaptam semmit, de egy pàrszor vàltozott is a lakhelyem ez idö alatt.

Ezt a történetet màr el is felejtettem, a mult hétig.
Mit lehet ilyenkor tenni? Mennyi idö utàn évülnek el ilyen követelések?

Üdv mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben:

6 évvel ezelőtt felvettünk egy banktól x millió forintot autóvásárláshoz, a volt férjem unszolására az én nevemre. 4 éve elváltunk, újra férjhez mentem, és most jött a levél, hogy fizessek y millió forintot, különben jogi eszközök alkalmazásával érvényesítik a követelésüket. Na erre gondolván anno elmentünk a bíróságra, amikor elváltunk és vagyon megosztásra került sor, hogy írtunk egy hivatalos bírósági papírt, amivel a volt férjem vállalja az autó kölcsönének fizetését. A nevére azért nem tudtuk átíratni, mert nem volt elég a fizetése, így neki nem adtak volna kölcsönt, és gondolom nem is tudta fizetni a válás után. Az autó is nála van. (illetve most már visszavette a bank) Ennek alapján most mégis nekem kell fizetnem, hogy van egy jogerős bírósági végzésem, hogy nem én fizetem a részleteket?

Most csípőből mondom, valami okos kolléga majd megerősít, vagy megcáfol: a te és az ex-férjed, valamint a te és a bank közötti viszony egymástól független. A végzés csak az ex-férjeddel szemben kényszeríthető ki, azaz most felé lehetne követelésed azért, mert ő nem teljesítette megfelelően a kötelezettségeit. Az autóra vonatkozó hitelszerződésben azonban jogutódlás nem következett be, azaz továbbra is te vagy az adós, ezért a bank elsősorban veled szemben érvényesíti a követelését.

Értem. Köszönöm a választ :) Így teljesen logikusnak tűnik mondjuk. Tehát a bank rajtam behajtja a hátramaradó részt én meg perelhetem a volt férjem a bírósági papír miatt....ha jól értem.

Pontosan, banderaaz jól mondta.

Akkor viszont jó nagy sz.ban vagyok :) Így belegondolva. Akkor elvileg azt tudom csinálni, hogy kifizetem a fennmaradó részt és behajtom rajta valahogy? Mert mégis csak egy jogerős bírói végzés van a kezemben, az már csak ér valamit. Nehogy pofára essek. (mégegyszer...)

Ez a helyzet. A vagyonmegosztás bírósági végzéssel a házassági vagyonközösség terén a felekre hatályos. A bank felé Ön az adós. A bontó és házassági vagyonjogi perekben a jogi képviselő azért szükséges, mert az utóbbihoz kell jogi szaktudás. A váláshoz nem. ha két ember nem akar tovább házasságban élni, akkor azt a bíróság felbontja. nem bontja fel akkor, ha vita van a kk. gyermek(-ek) elhelyezése, tartása kérdésében. persze ekkor is lehet részítéletben kérni a házasság felbontását.

Hmm...de van esélyem arra, hogyha én valahogy kifizetem a tartozást, utána azt én betudjam hajtani az ex-férjemen jogilag?

Most kutakodtam a papírok között és találtam egy olyat az autóvásárlás után, hogy:

"
MEGÁLLAPODÁS

Alulírott xyz tulajdonos valamint zyx a fent nevezett gépjármű üzembentartója kölcsönösen megállapodnak, hogy a személygépkocsi költségeit a továbbiakban XXX fizeti. YYY kijelenti, hogy amennyiben XXX fizeti a hitel törlesztését, abban az esetben lemond a fent nevezett gépkocsi használati és tulajdonjogáról. Valamint a felek egyértelműen kijelentik, hogy a fentiekben leírtakat kötelezőnek tartják magukra nézve és a válóperes eljárás során a fenti megállapodáshoz tartják magukat. továbbá megegyeznek abban, hogy a válóperes eljárás végeztével, hogy a személygépkocsi hitelszerződését és tulajdonjogát átíratják XXX-re, vagy akadályoztatása esetén az általa megjelölt személyre. Az átírás 4%-os költségét YYY vállalja, a többi költséget pedig XXX"

(részlet)

Magánokiratban 2 tanúval ellátott, ezzel kezdhetek valamit?

Tiszteletem!

Férjem hitelkártyát igényelt az OTP-nél 3 éve. Azóta lett belőle tartozásrendező kölcsön, mivel nálunk is válság volt anyagilag. Ezt fizetgettük, havi 11 ezer volt a részlet, de tavasz vége-nyár elején megint megcsúsztunk, ha jól emlékszem 23 ezer körül volt a hátralék, és ezt jún.-ban mondták, mikor befizettem 17 ezer ft-ot egyszerre. Aug. elején anyósom ment 40 ezer Ft-al, hogy rendezze, de közölték, hogy ők eladták az OTP Faktoringnak, majd ők jelentkeznek. Minket erről senki egy árva sorban sem értesített, se telefon, se semmi. Férjem régi-5 évvel ezelőtti címére írt a faktoring, átvenni senki nem tudta, mivel ott a volt feleség él, ő nem jogosult, férjem meg külföldön dolgozik, posta meg hétközben van, akkor meg nincs itthon. Mondhatni, szívességből szólt a volt asszony, ezek után én módosítottam a címet nekik. Viszont 400 ezer forintra sokallom az 54 ezer ft-os hasznukat. Ezért arra gondoltam, bemegyek az OTP-be, és megkérem őket, mutassák már meg annak az értesítésnek a másolatát, amit címünkre kiküldtek, hogy továbbadják a kölcsönünket. De sajnos ismerem őket, elhajtanak, hogy nem tudnak segíteni, értsem meg. Volt már velük dolgom, hitelt akartam kiváltani, minden jó volt, tehermentes ingatlan volt, mégsem sikerült, és nem tudták-akarták megmondani miért.( 1 milla lett volna-12 millás ingatlannal-vicc!)
Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.

Köszönettel-adósfeleség

Jó napot kívánok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy az Erste banknál négy éve vettem fel CHF hitelt, amit forintban fizetek, tehát jelentősen nőtt a törlesztőrészletem. A folyósítás CHF-ban történt, mert akkor ezt ajánlották. Most emiatt tagadják meg a kedvezményes végtörlesztést, holott ugyanúgy devizaalapú hitelem van, forintban törlesztek és szenvedek az árfolyamnövekedéstől. Az lenne a kérdésem, hogy a törvényben van erre vonatkozó rész, hogy ebben az esetben én nem törleszthetek, vagy ez csak az ersténél van így? Előre is köszönöm!

„Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.”

Ha nem kaptál utólag is bizonyíthatóan értesítést arról hogy a követelést engedményezte a az otp akkor te az otp-nek tartozol.Nekik kell kifizetned.Függetlenül attól hogy a követeléskezelő mit állit.Ha kifizetted az otp-nek és a köv.kezelő fizetési meghagyást bocsátatna ki akkor mondj ellent és a pert biztosan el fogja veszíteni.

Egy olyan kérdésem lenne hogy van 4 hitelem 4 éve nem tudom fizetni sajnos!Már behajto cégnél van és már ki is küldték a papirt hogy behajtás lesz!Tud e elvinni valamit a behajto cég ha a nevemen nincs semmi??A lakás ahova be vagyok jelentve az a szüleimé és az ingosághoz sincs semmi közöm az is az ö tulajdonuk!Én már egy éve nem lakom ott elköltöztem!
Elöre is köszönöm a választ!!!

Hunter, nem akármilyen devizaalapú kölcsönre vonatkozik a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Csak az ingatlan-jelzáloggal biztosítottakra.
Pénzintézeti törvény 200/B. §

Tisztelt jogász hölgyek/urak!

Ingatlanlízingel kapcsolatban a követkzető kérdésre szeretnék választ kapni.
Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő előtt „kiszáll a szerződésből”, akkor a lízingbe adó pénzintézet elárverezi a lakást és amennyiben a befolyt összeg nem fedezi a fennálló tőketartozást akkor arról (és további költségeiről) számlát állít ki a lízingbe vevőnek, tehát pontosan úgy jár el mint a hitelszerződések esetén.

Kérdésem, hogy a fennálló tartozás ügyfélre terhelése jogszerű-e, létezik-e valamilyen általános szabályozása az ingatlanlízingnek amely szabályozza, hogy az ügyfélnek a szerződéstől való elállás esetén az addig befizetett díjakon felül milyen további kötelezettségei vannak vagy nincsenek?

A kérdés tehát nem az, hogy a lízingszerződésben ez szerepel-e, hanem hogy van-e valamilyen központi szabályozása ezeknek a konstrukcióknak, amely ellentmondás esetén felülírja a lízingszerződésben leírtakat?

Válaszukat előre is köszönöm.

majka80

Nem tud semmit sem tenni.Egyenlőre, talán egyszer ha lesz valamid...

aprosz: bármilyen hihetetlen, ezt is a lízingszerződésben kellene keresni. De nincsenek ilyen szabályok.

üdv!
A végtörlesztéssel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy a törvényben leírt adózás (szja, illeték) szerint "a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét" nekem a 150.000- ft-os keresetemmel egyedül, adóznom kell végtörlesztésnél !?
Előre is köszönöm a választ

„5. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény módosítása
36. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének s)–t) pontjai helyébe
a következõ rendelkezések lépnek:
[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik,

20. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú

kölcsönszerzõdésbõl származó követelés feltéve, hogy
ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen
végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.””