Banki hitelek

Kedves Ycal,

azért nem helytálló, mert egy légből kapott faszság, amit egy hozzá nem értő kakadémikusi babérokra törő kenyérfényesítő talált ki...így megfelel?

akkor most te is legyél oly kedves elmesélni nekem, hogy mi lett volna, ha helytálló...erre a potenciális faszságra is kiváncsi vagyok ugyanis.:)

Kacsa1111:

Ha ez igaz lett volna, akkor ebből kiindulva a bank a nyújtott deviza elszámolású kölcsönt, nem felvett hitelből fedezte, mint állítja és nem is törleszti vissza vagyis nem vásárol devizát sem országkockázati felárral minden hónapban.
stb.
stb.

Azért kiváncsi lennék, hogy hány pénzügyi diplomásba verte bele ezt a egy légből kapott faszság-ot eme sorok írója.

Kacsa111:

Egy másik fórumon volt egy levelezésem.

A: "A Ptk. szerint a bank a kölcsönt saját forrásából előre meghatározott célra nyújtja, és olyan módon, hogy a visszafizetés meghatározott időn belül, részletekben történik."

B: Avittos, de nagyon... hát igen, a Ptk. felett is eljárt az idő.

A: Avittos, de ez a törvény vagy nem?

B: Igen, ez a törvény: saját forrásból.

Most akkor ez a törvény vagy sem?

Akkor következzen szó szerint a Ptk:

"523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni."
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak."

Tehát az idézett egy mondatnak kb. háromnegyede baromság...

Még valami: pénzügyi diplomások nem a jogi egyetemeken tanulják (szerencsére) a pénzügyi ismereteket...

Rexor:

Ha megkérlek el tudnád nekem mondani, hogy mi a pontos különbség a deviza alapú hitel és a devizában nyilvántartott kölcsön között?

Megköszönném.

Rexor!

A (2) pont már az 528. §-hoz tartozik.

A teljesség kedvéért idézem őket most már tényleg szó szerint.

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.

(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak.

(3) A bankhitel- és bankkölcsönszerződés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Forrás: http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Kedves Ycal!

Nincs megtiltva a banknak, hogy külső forrásokat is bevonjon a saját forrása mellé.
Átolvastam a kölcsönszerződésemet. Még az is bele van szőve, hogy a „kölcsön fedezete nem CHF forrás”, ezt tudomásul kell vennem.
Ezt nevezem minden oldalú biztosításnak. Nehogy támadható legyen a kölcsönszerződés. Korrektül tájékoztat a bank. Azonban pont emiatt érzem úgy, hogy a devizahitelezésnél úgy járt el a bank, mint egy fogadóiroda.

Az alacsony THM csupán a méz volt a madzagon, mert csekély a jelentősége a későbbi havi részletekre.
Az idő előrehaladtával nagyobb mértékben, van jelentősége a szerencsének, mint a szerződésben megkötött ügyleti kamatnak.

A Bank a deviza alapú hitelt forint forrásból forintban nyújtotta, de a törlesztő részleteket különféle szerencse elemekkel párosította. (1)

Tetszés szerint lehetett fogadni a svájci frank (CHF/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni a japán jen (JPY/HUF) árfolyamának csökkenésére,
lehetett fogadni az európai pénz (EUR/HUF) árfolyamának csökkenésére,
és végül de nem utolsó sorban lehetett fogadni a bank forrásköltségeinek csökkenésére (csak vicc volt hát persze, hogy az emelkedésére).

A törlesztés összegét akár a futball világbajnokság végeredményéhez is rögzíthette volna a bank.
Valószínűleg, azért nem tette, mert annak alakulására nincs közvetlen ráhatása (bár ez sem teljesen igaz, mert szponzori szerződéseken keresztül némi befolyása lehet a futball eredményekre is).

Én tehát abból a szempontból vizsgálnám a devizahitelezés kérdését, hogy a Bank jogosult volt-e kölcsönszerződést színlelve szerencsejátékot játszani?
Más megközelítésből azt vizsgálnám, hogy erkölcsös-e, illetve ütközik-e a törvénybe, hogy a fogadóiroda olyasmire kössön fogadásokat, aminek az eredményére közvetlenül hatással tud lenni. Jelen esetben a bank. Magyarul szabad-e cinkkelt lapokkal játszani, és annak mik a következményei?

„A kölcsön fedezete nem CHF forrás” gondolatot tovább görgetve, ugyanis nem zárható ki annak lehetősége, hogy a Bankok egyszerűen saját forrásaikra és a betétesek pénzére támaszkodva helyezték ki a deviza alpú hiteleket.
A csomagot divatos „devizaalapú hitel” névvel látták el, ami valójában egy csábítóan alacsony kamatozású (HUF BUBOR alatti) hiteltermékből és egy látszólag kis kockázatú szerencsejátékból tevődik össze.
Tehát a hitelfelvevők valójában a hitel mellé fogadásokat kötöttek a devizaárfolyamokra.
Majd miután a hitelfelvevői kedv alábbhagyott (vagy a bankok saját tőkéje kimerült) a kamatokat a bankok megemelték és a befolyó hitel törlesztésekből felvásárolták (felvásárolják) a világon fellelhető összes CHF forrást. Ily módon a CHF-ből hiány lép fel, tehát a CHF árfolyama a kereslet és kínálat szabályai szerint emelkedik. Mitől esne az árfolyam, ha a bankok (anyabankok) mind egy szálig felvásárolják az adott devizákat. Az így generált árfolyam növekedés sem a Magyar, sem a Svájci polgároknak nem kedvez, de az kit érdekel, mert a CHF árfolyam növekedés a deviza hitelezések nagy tömege miatt garantálja a devizahitelezésben közreműködő bankok extra nyereségét.

(1) - Az említett gondolatmenet csupán közvetett feltételezésre alapul, a valósággal való bármilyen egyezőség csupán a véletlen műve.

Nandiboy:

Csak nem Erste-és vagy? :-)

A kölcsön fedezete a lakásod.

Ha az lenne amit te modassz, akkor inkább azt kellett volna írniuk, hogy : "a kölcsön forrása nem CHF fedezet" vagy hasonló.

Ycal!

Igen. Ráéreztél a lényegre.
A gondolat első fordulatával maximálisan egyetértek, igaz hogy az ismétlés lett volna, mert az a szerződés más részén már szerepel.

A bekezdés második fordulatára van több ötletem is.
"A kölcsön forrása nem CHF." vagy
"A kölcsön forrása HUF." vagy
"A kölcsön forrásáról nem köteles információval szolgálni." vagy
"A kölcsön forrása most készült a színes fénymásolón."

Ha a bank egyértelműen fogalmazott volna, pl. hogy a hitel forrása Forint, akkor gyanút fogtam volna.
Vajon miért jó a banknak, Forint forrásból piaci kamatok alatt hitelt kínálni? Valami nem kóser.

Gondolkodni kezdtem volna.
Így meg egyszerűen legyintettem, mondván: Persze, hogy a hitel fedezete nem CHF forrás, hiszen a banknak nem említettem, hogy egy svájci bankban mennyi megtakarításom van CHF-ben. Nem kínáltam fedezetként CHF forrást.

Tisztelt Forumozók!

Segítséget szeretnék kérni, 2011 januárjától érvényes részletfizetési megállapodásom van a Credigen bankkal, azonban 2011 augusztusában közölték velem, hogy tartozásomat mégis eladják egy külsős behajtó cégnek, persze plusz költséggel. A kérdésem csak annyi lenne, hogy mindez így jogszerű-e. Átolvastam a szerződés feltételeit illetve az általános feltételeket is, amelyekben mindez nem volt benne.
A segítséget előre is köszönöm.

Tiszteletem.néhány kérdésre szeretnék választ kapni!25 éves fiatal nő vagyok,szüleimnek felvettem fel devizaalapu hitelt azzal a feltétellel hogy közösen fizetjük,nos ök nem fizettek semmit bele sajnos már régota nem tudom fizetni már behajtási osztályra került az ügy.kb.1.5 milliot kéne kifizetnem 15 napon belül de semmi jövedelmem nincs és nem tudok fizetni.Nos az állando lakcimemröl elköltöztem bejelentkeztem ideiglenes lakcimre és azt szeretném megtudni hogy ahol most ideiglenesen vagyok bejelentve ide jöhetnek-e végrehajtani?vagy csak az állandó bejelentett cimre mehetnek?kerülhetek adósok börtönébe e-miatt?mielöbbi választ szeretnék kapni!Egy kihasznált fiatal nő!

Csihu!

Eladhatják jogszerűen, illetve engedményezhetik másra a tartozásodat, de csak annyi jogot adhatnak az engedményes cégnek, amennyivel eddig ők rendelkeztek. Magyarán, ahogyan velük állapodtál meg a részletekben, a fizetés módjában, a kamatokban és az idejében annyi joggal fog rendelkezni az engedményes cég is. Nem számíthatnak fel neked plussz költséget, mert az jogszerűtlen lenne.

kihasznált nő!

Jelzálogalapút vettél fel, vagy egyszerűen a fizetésedre adták?
Egyedül vagy adós, vagy van adóstársad, vagy kezes az ügyletben?

Ezek a kérdések fontosak.

IMMACULATA Nem jelzáloghitel szabadfelhasználásu,igen akkoriban a fizetésemre adták.nincs adóstársam sem kezesem.

Ha az ideiglenes lakóhelyeden van olyan ingóság, ami vélhetően a tied, azt is foglalhatja a végrehajtó.

Obudafan Épp ez az hogy semmim nincs itt ahol lakom most ami itt van minden az ismerösömé! El vagyok keseredve ezért segítettem a szüleimnek hogy utána cserben hagyjanak!Attol félek hogy börtönbe zárnak! :(

Kedves limma!

A remény hal meg utoljára.
A PSZÁF bírságoknak szerinted van visszatartó ereje?

Megpróbálom illusztrálni mekkora a súlya egy PSZÁF által kiszabott bírságnak.

Adott egy bank, amelyik megszeg egy szabályt, tetemes költségeket okozva ügyfeleinek.
Ügyfelek panaszkodnak a banknak, de hiába.

A PSZÁF elmarasztalja a bankot és bírságol.

Példaként nézzük meg a számok oldaláról az OTP Bank esetét.
A bank éves árbevétele: nettó 786 084 millió Ft
Forrás:https://www.otpbank.hu/…_h_final.pdf
A kiszabott bírság: 2 millió Ft, tehát az éves árbevétel 0,0025444 ezreléke.
Forrás: http://www.privatbankar.hu/…gyelet_91196

Viszonyítsuk ezt a büntetési tételt egy átlagos Magyar ember bevételéhez.
Egy átlagos Magyar ember éves nettó árbevétele: 1,68 millió Ft.
Forrás: http://www.privatbankar.hu/…izetes_43972
1,68 milliónak a 0,00254 ezreléke = 0,00000427 millió Ft , azaz 4,27 Ft
Ha alkalmazzuk a 2008. évi III. törvény kerekítési szabályait, akkor tehát 5 Ft-ról beszélhetünk, azaz öt Ft-ról.
5 forintért mit lehet kapni? 5 forintért még egy fagylaltot sem lehet kapni!!!

Szerinted, ha én elmennék bankot rabolni, de tegyük fel a rendőrök nyakon csípnének, a bíróság elmarasztana, végül büntetésképpen kiszabnának kőkemény 5 Ft-ot, annak lenne bármilyen mértékű visszatartó ereje?
Éppen annyi, mintha csak azt mondanák, hogy ejnye-bejnye.

Szerinted legközelebb nem próbálkoznék újra?
Kifinomultabb módszerekkel próbálkoznék. Például a tetőn keresztül.
Össznépi társasjátékká válna a bankrablás.

Éppen ekkora motivációs erővel bír a PSZÁF által kiszabott bírság egy bank magatartására.

Nandiboy:

Ajánlom figyelmedbe az olvasmányt:

http://www.gvh.hu/…2F72966F.pdf

Hivatkozik a BH1995.414-re ahol a bíroság elmarasztalta a bankot.

"Az ítélet szigorúbb feltételeket állapít meg,mint a Hpt.,a hitelintézetitörvény csak az
egyoldalú módosítás okait követeli a szerzıdésben rögzíteni, a mértékét nem.Másrészt
mivel a bank nem határozta meg az emelés lehetséges mértékét, a bíróság a szerzıdés
nem módosult, hanem az eredeti tartalommal maradt érvényben."

Ycla!

Az alábbi hírrel illusztrálom, hogy mennyivel nagyobb a jogi érdekérvényesítő képessége egy banknak.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csaknem fél milliárd forintra bírságolta a Soros Fund Management LLC-t tavaly október 9-i, a Budapesti Értéktőzsdén OTP részvényekre kötött üzletei miatt, amelyek a banki papír jelentős értékvesztését okozták. Ez a felügyelet történetének legnagyobb ilyen jellegű bírsága.
Forrás: http://www.privatbankar.hu/…/bef/301.php?…

500 millió forint bírság és 2 millió forint bírság között több nagyságrendbeli különbség van.

Kedves Ycla!

Elolvastam a GVH - Hizsák Tamás tanulmányát.
Jó nyomon indult el. És bár messzemenőkig egyetértek vele, látszik, hogy saját maga is bizonytalankodik.
Nem tudja, hogy kiállná-e az elmélete a Bíróság próbáját.
Remélem küzdő sportokban is jártas, vagy kap személyi védelmet. Hisz ne feledjük, hogy a bankok az anyagi erőfölényen túl fizikai erőfölénnyel is rendelkeznek.

Ezúton sok sikert kívánok neki. Remélem sok jogász támogatni fogja munkájában, és mielőbb komolyabb eredményeket tudnak elérni.

Nagyon örülnék, ha nem kellene minden hitelfelvevőnek külön külön eljárni a bankok túlkapásai ellen.

Nandiboy:

Én inkább azt vettem ki belőle, hogy abban nem biztos, hogy egy másik bíró és meg merné-e tenni azt, mint az előd,de bízik benne ,hogy ugyanarra a következtetésre jutna.
Hogy egy nálam jogilag jártasabbat idézzek,remélem nem bánja:

Magyarországon nincs precedensjog közvetlenül, de közvetve mégis van: A BH iránymutatás neked, nekem, a birónak is, bizony, de van más is, ami a birót irányitja: LB irányelvek, jogegységi döntések... na meg, az uniós döntések... szóval lehet rá hivatkozni.

Az én szerződésemben nincs benne a kamatemelés lehetséges mértéke, a tiédben benne van?

Egy misét lehet, hogy megérne a dolog :-)

Kedves Ycal!

Korábbi hozzászólásaimban leírtam a pontos megfogalmazást, ami a kamatra vonatkozik, de a lényeg, hogy pontos számítás valóban nincs. Első lépésben egy levelet kellene intézni a bank felé, magyarázatot kérve a magas kamatra, és a kamatszámítás módjára. Oszt, majd meglátjuk hogyan tovább.

A hétvégén bírósági határozatokon rágtam át magam.
http://birosag.hu/engine.aspx?…

Egyik érdekesség az volt, hogy olyan esetben, ahol a bíróság megsemmisítette a kölcsön szerződést, pl. uzsora miatt, ott a bíróság nem rendelkezett arról, hogy az adósnak valamilyen mértékű kamattal meg kellene fizetni a tartozását.
Persze ezzel nem szeretnék arra inspirálni bárkit, hogy uzsora miatt perelje a bankot. Legközelebb majd bővebben kifejtem ezt az álláspontomat.

Két olyan jogerősen lezárt ügyet találtam, ahol hitelkiváltás akadt el a bankoknak felróható magatartás miatt.
Gfv.IX.30.397/2010/5. és
17.Pf.20.927/2010/4.
Az esetek a hitelkiváltás nehézségeit jól példázzák. Utóbbi a fogva tartás, minősített példája. Amiről a GVH tanulmány is írt.

A történet arról szólt, hogy áldozatunk hitelt akart felvenni. És mielőtt a bank folyósította volna a hitelt, az áldozat felmondta a hitelszerződést, mert időközben másik bankot választott.
Azonban addigra már az ingatlant terhelte a 16 mFt jelzálog.
A bank azonban különféle jogcímeken díjakat számított fel összesen 570 000,- Ft értékben. Ennek jogosságát áldozatunk sem vitatta, de az összeget a hitelből tudta volna finanszírozni.
A baj abból adódott, hogy az új bank nem akart a 16mFt jelzálog mellé 2. rangsorba állni, előbb tehát törölni kellett volna a 16mFt jelzálog bejegyzést, amire azonban az 1. bank nem volt hajlandó.

Az első fokú bíróság nem látta támadhatónak a bank eljárását.
Másodfokon azonban helyt adtak a felperesi követelésnek.
„Tényleges pénzmozgás, a tőkeösszeg - akár részleges - rendelkezésre bocsátása nélkül a kölcsön feltételei nem valósulhattak meg. Ebből az is következik, hogy az alperesnek nem jött létre olyan, a kölcsönre vagy annak járulékaira vonatkozó követelése, amelyet vételi joggal, illetőleg önálló zálogjoggal biztosíthattak.”

Számomra az a megdöbbentő, hogy messziről kiabál a bank túlkapása, ennek ellenére a bíróság hezitált, nem volt egységes álláspontja az első és másodfoknak.

Istenem! Ezt a világot a bankoknak találták ki.
570 000,- Ft bevétel realizálódott 16 mFt meghiúsult hitel folyósítás kapcsán.