Banki hitelek

Üdvözlöm!
Az ismerőe munkahelyére nem fizetési meghagyás, hanem fizetésből letiltó végzés érkezhetett. A munkáltató az abban foglaltaknak megfelelően köteles levonni a munkabérből a tartozást a törvényes keretek között. Ha ennek nem tesz eleget, akkor kezesként felel a levonni elmulasztott összeg erejéig. Az ismerősének nem tartozik polgári jogi kötelezettséggel.

Sziasztok!

Talán ide illik a kérdésem, új témát nem akartam létrehozni miatta:

egy ismerősöm 2006 körül igényelt hitelkártyát, erről elköltött némi pénzt, visszafizetni azonban nem tudta.

A dolog odáig fajult, hogy a munkahelyére fizetés meghagyás érkezett [?], igy végülis a fizetése X %-át a banknak utalta a munkaadó. A birósági papiron az szerepel, hogy a tartozás összege 90e Ft + a kifizetésig terjedő kamat, amit a _munkaadónak_kell_kiszámitania_.
A tartozás végül 2010.04. hónapi fizetéssel kiegyenlitésre került, ismerősöm azt gondolta, ezzel le is van tudva a dolog [igen, itt hibázott, hiszen nem jött a banktól semmi, hogy lezárult a hitel...]

Most, 1.5 évvel a tőketartozás kifizetése után a bank követeli a 90e Ft kamatát is + 2010.04 óta eltelt időre a kamat kamatát, ami 30e Ft körüli összeg.

Az lenne a kérdésem, hogy hibázott e a munkaadó, amikor nem vonta tovább a fizetésből a kamattörlesztést [az az érzésem, hogy valójában ki se számitotta...]? Okolható/perelhető e ezért, hiszen végülis miatta keletkezett a kamat kamata, a 30e Ft?

Köszönöm, üdv

g

sziasztok!

Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok,hogy az OTP-nél vezetett folyószámlámon van A-hitel tartozásom (kb.140-150 ezer). Mivel a munkahelyem megszűnt,nem tudom ezt fizetni.De most van egy nem "hivatalos" munkám amiből havonta X összeg jön.A problémám ott kezdődik,hogy nem szeretném erre a folyószámlára utaltatni,attól tartva hogy "leveszik" egy részét a pénznek,vagy valamilyen más úton/módon nem fogok ezekhez az összegekhez hozzáférni.Ha nyitnék egy másik banknál egy új folyószámlát (a saját nevemre) és arra utaltatnám a pénzemet (ami nem munkabérként érkezik a rá)akkor az Otp ahhoz nem tudna hozzáférni??? Kérlek segítsen az aki ebben illetékes.

Válaszokat előre is köszönöm.

Üdv!

Ptk66! Ezzel személyesen fordulj ügyvédhez. Meg lehet csinálni úgy, hogy jó legyen, ne is fájjon. De nagyon el is lehet szúrni.

"köteles a hitelfelvevő által megjelölt időpontig, de legkésőbb a (2) bekezdés c) pontja szerinti
igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig"

Ez világos meghatározás: ha bejelented igényedet a végtörlesztésre és tudol 2 nap múlva fizetni, akkor megadod azt a dátumot és akkor 2 nap múlva fizetel.

Vagy bejelented igényedet, de akkor nincs tovább: 60 napon belül fizetned kell.

60 napnál hosszabb határidőt nem adhatol meg. Rövedebbet igen.

Sziasztok!

Egy értelmezési kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:

"(3) A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a (2) bekezdés a)–d)
pontjában meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, valamint köteles a
hitelfelvevő által megjelölt időpontig, de legkésőbb a (2) bekezdés c) pontja szerinti
igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig, a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását
előkészíteni, a hitelfelvevő pedig köteles a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentésének
megfelelően, legkésőbb a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárásával egyidejűleg a végtörlesztéssel
kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tenni."

A lezárás előkészítésére vonatkozó határidő most akkor a hitelfelvevő által megjelölt időpont vagy 60 nap? Melyik az elsődleges?

Nekem úgy lenne logikus ha a hitelfelvevő által megjelölt időpont lenne az elsődleges, mert ha a 60 nap az, akkor vajon miért van benne az előző? Minden esetre nagyon zavaros és kétértelmű a fogalmazás szerintem.

Köszi a válaszokat!

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Az egyik gyermekem a devizahitelét végtörlesztéssel szeretné teljesíteni, forintalapú hitelből.

Az új hitelben én lennék az adós, de nem vagyok az érintett ingatlan tulajdonosa.

Arra az esetre, ha a hitel visszafizetési időszak alatt a lakástulajdonosa elhalálozna, a hitel felvételekor közjegyzői vagy ügyvédi okiratba rögzíthető-e, hogy a megvásárolt ingatlant ebben az esetben én öröklöm meg a fenti hitelfizetési kötelezettség miatt.

Ez azért fontos, mert van a gyermekemnek egy kiskorú gyermeke, a szülők 2 éve elváltak, így a törvényes öröklés rendje szerint a kiskorú örököl, akinek a gyámja a volt menyem.

Nem szeretném, ha az ingatlan feletti rendelkezési jog a menyem kezébe kerülne, vagy talán még a gyámhivatal is támaszthatna felém követelményeket.

Válaszát előre is köszönöm.

A segitségét szeretném kérni.nemrég helyezkedtem el, és két bank felé is tartozom.az egyiket hála istennek sikerült megegyeznem velük, de ma jött egy papir hogy a folyoszámla hitelemet áttadták a Budapest Bank Nyrt-nek az összeg amiröl szo van az 200,000ft.mennyi idöm van még kb, hogy ezzel kapcsolatba felkeressék a munkaadomat és kérdezösöködjenek?havi 50,000et keresek, és ebböl 20,000 már fizetek az egyiknek.decemberbe kap a férjem a munkahelyéröl un. pulykapénzt.Ön szerint van még idöm addig?vagy vegyem fel velük a kapcsolatot?de akkor már azonnal elkezdenek fenyegetözni, meg mindennap telefonálni.
köszönöm segitségét.

Igen, a gond az, hogy a saját erő mellé a hiányzó részt egy másik jelzáloghitellel pótolnám.
Az OTP-s ügyintéző elejtett egy megjegyzést, hogy mindkét összegnek ugyanazon a napon kellene beérkeznie. Azóta foglalkoztat a gondolat, hogy miért ne lenne lehetséges, hogy azon a napon, amikor az új hitelt nyújtó bank átutalja az összeget, én ugyanazon a napon átutalnám a saját erőmet? Én úgyis bankon belül utalnék, ugyanis kötelező volt ott nyitni egy számlát és bankon belüli utalások azonnal átmennek.

Ez az érvelés helytállónak látszik. Más kérdés, hogy ha egyösszegű végtörlesztést vállalsz, akkor a hitelezőnek nem kell tudnia, hogy a teljes összeg neked megvolt a sifonban vagy egy részét apuka, anyuka, jegyes, szomszéd - horribile dictu: egy másik bank - kölcsönözte neked. (Persze, ha azt a forintkölcsönt jelzálogkölcsönként szeretnéd, az megint más.)

Üdvözlök Mindenkit!
A devizaalapú jelzáloghitelemet szeretném most végtörleszteni az akció időtartama alatt. Egyelőre még csak a puhatolódzásnál tartok, de már akadályokba ütköztem.
Mindenhol csak azt lehet olvasni, hogy végtörleszteni csak saját erőből, VAGY forinthitellel történő kiváltással lehet. Itt most a VAGY szón van a hangsúly. Arról semmit nem tudni, hogy mi van akkor, ha én úgy szeretnék végtörleszteni, hogy X %-át a saját kis megtakarításom feláldozásával, a maradék Y %-ot pedig egy másik banknál történő forinthitel felvételével.
Bementem az OTP-be (áldassék a neve), előadtam a tervemet, de az ügyintéző - aki már az előttem lévő ügyfél esetében nagyfokú tanácstalanságról tett tanúbizonyságot - közölte, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert csak egy forrásból fogadják be a végtörlesztést. Több forrás esetén az egyik előtörlesztés lenne (aminek ugyebár bődületes költségei vannak) és csak a másik forrás lenne végtörlesztés az ismert ingyenes feltételekkel.
Most akkor ilyenkor mi a helyzet?
Előre is köszönöm a hozzáértő és szíves válaszokat!
Tisztelettel:
Mr. X.

„[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik,”

Ennyi. A többivel ne törődj!

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszát, de megkérhetném, hogy rövid kis magyarázatot tegyen nekem (a végtörlesztés adózásról) egy teljesen lajikusnak.
Azt látom csak a már lentebb említett törvényben -ami már a módosított 2011.09.29. változat- hogy adózni kell, ha...?
A törvényben a pontok és vagy -vagy kapcsolatban vannak?

köszönöm GI

Azon nincs mit.

ingatlanlízinget is lehet előtörleszteni?

Senkinek nem kell adóznia. Először úgy tűnt, de még időben meghozták a módosító törvényt.

üdv!
A végtörlesztéssel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy a törvényben leírt adózás (szja, illeték) szerint "a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét" nekem a 150.000- ft-os keresetemmel egyedül, adóznom kell végtörlesztésnél !?
Előre is köszönöm a választ

„5. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény módosítása
36. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének s)–t) pontjai helyébe
a következõ rendelkezések lépnek:
[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés, ha az
a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik,

20. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú

kölcsönszerzõdésbõl származó követelés feltéve, hogy
ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme

• a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg

a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen
végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.””

aprosz: bármilyen hihetetlen, ezt is a lízingszerződésben kellene keresni. De nincsenek ilyen szabályok.

majka80

Nem tud semmit sem tenni.Egyenlőre, talán egyszer ha lesz valamid...

Tisztelt jogász hölgyek/urak!

Ingatlanlízingel kapcsolatban a követkzető kérdésre szeretnék választ kapni.
Amennyiben a lízingbe vevő a futamidő előtt „kiszáll a szerződésből”, akkor a lízingbe adó pénzintézet elárverezi a lakást és amennyiben a befolyt összeg nem fedezi a fennálló tőketartozást akkor arról (és további költségeiről) számlát állít ki a lízingbe vevőnek, tehát pontosan úgy jár el mint a hitelszerződések esetén.

Kérdésem, hogy a fennálló tartozás ügyfélre terhelése jogszerű-e, létezik-e valamilyen általános szabályozása az ingatlanlízingnek amely szabályozza, hogy az ügyfélnek a szerződéstől való elállás esetén az addig befizetett díjakon felül milyen további kötelezettségei vannak vagy nincsenek?

A kérdés tehát nem az, hogy a lízingszerződésben ez szerepel-e, hanem hogy van-e valamilyen központi szabályozása ezeknek a konstrukcióknak, amely ellentmondás esetén felülírja a lízingszerződésben leírtakat?

Válaszukat előre is köszönöm.

Hunter, nem akármilyen devizaalapú kölcsönre vonatkozik a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Csak az ingatlan-jelzáloggal biztosítottakra.
Pénzintézeti törvény 200/B. §

Egy olyan kérdésem lenne hogy van 4 hitelem 4 éve nem tudom fizetni sajnos!Már behajto cégnél van és már ki is küldték a papirt hogy behajtás lesz!Tud e elvinni valamit a behajto cég ha a nevemen nincs semmi??A lakás ahova be vagyok jelentve az a szüleimé és az ingosághoz sincs semmi közöm az is az ö tulajdonuk!Én már egy éve nem lakom ott elköltöztem!
Elöre is köszönöm a választ!!!

„Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.”

Ha nem kaptál utólag is bizonyíthatóan értesítést arról hogy a követelést engedményezte a az otp akkor te az otp-nek tartozol.Nekik kell kifizetned.Függetlenül attól hogy a követeléskezelő mit állit.Ha kifizetted az otp-nek és a köv.kezelő fizetési meghagyást bocsátatna ki akkor mondj ellent és a pert biztosan el fogja veszíteni.

Jó napot kívánok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy az Erste banknál négy éve vettem fel CHF hitelt, amit forintban fizetek, tehát jelentősen nőtt a törlesztőrészletem. A folyósítás CHF-ban történt, mert akkor ezt ajánlották. Most emiatt tagadják meg a kedvezményes végtörlesztést, holott ugyanúgy devizaalapú hitelem van, forintban törlesztek és szenvedek az árfolyamnövekedéstől. Az lenne a kérdésem, hogy a törvényben van erre vonatkozó rész, hogy ebben az esetben én nem törleszthetek, vagy ez csak az ersténél van így? Előre is köszönöm!

Tiszteletem!

Férjem hitelkártyát igényelt az OTP-nél 3 éve. Azóta lett belőle tartozásrendező kölcsön, mivel nálunk is válság volt anyagilag. Ezt fizetgettük, havi 11 ezer volt a részlet, de tavasz vége-nyár elején megint megcsúsztunk, ha jól emlékszem 23 ezer körül volt a hátralék, és ezt jún.-ban mondták, mikor befizettem 17 ezer ft-ot egyszerre. Aug. elején anyósom ment 40 ezer Ft-al, hogy rendezze, de közölték, hogy ők eladták az OTP Faktoringnak, majd ők jelentkeznek. Minket erről senki egy árva sorban sem értesített, se telefon, se semmi. Férjem régi-5 évvel ezelőtti címére írt a faktoring, átvenni senki nem tudta, mivel ott a volt feleség él, ő nem jogosult, férjem meg külföldön dolgozik, posta meg hétközben van, akkor meg nincs itthon. Mondhatni, szívességből szólt a volt asszony, ezek után én módosítottam a címet nekik. Viszont 400 ezer forintra sokallom az 54 ezer ft-os hasznukat. Ezért arra gondoltam, bemegyek az OTP-be, és megkérem őket, mutassák már meg annak az értesítésnek a másolatát, amit címünkre kiküldtek, hogy továbbadják a kölcsönünket. De sajnos ismerem őket, elhajtanak, hogy nem tudnak segíteni, értsem meg. Volt már velük dolgom, hitelt akartam kiváltani, minden jó volt, tehermentes ingatlan volt, mégsem sikerült, és nem tudták-akarták megmondani miért.( 1 milla lett volna-12 millás ingatlannal-vicc!)
Szóval érdeklődnék, mit tehetek, mihez van jogom, fenyegetőzhetek-e perrel, ez egyáltalán egyoldalú szerz.mód.-e, mivel az adóst nem értesítették.

Köszönettel-adósfeleség