Banki hitelek

Kedves Ycla!

Elolvastam a GVH - Hizsák Tamás tanulmányát.
Jó nyomon indult el. És bár messzemenőkig egyetértek vele, látszik, hogy saját maga is bizonytalankodik.
Nem tudja, hogy kiállná-e az elmélete a Bíróság próbáját.
Remélem küzdő sportokban is jártas, vagy kap személyi védelmet. Hisz ne feledjük, hogy a bankok az anyagi erőfölényen túl fizikai erőfölénnyel is rendelkeznek.

Ezúton sok sikert kívánok neki. Remélem sok jogász támogatni fogja munkájában, és mielőbb komolyabb eredményeket tudnak elérni.

Nagyon örülnék, ha nem kellene minden hitelfelvevőnek külön külön eljárni a bankok túlkapásai ellen.

Nandiboy:

Én inkább azt vettem ki belőle, hogy abban nem biztos, hogy egy másik bíró és meg merné-e tenni azt, mint az előd,de bízik benne ,hogy ugyanarra a következtetésre jutna.
Hogy egy nálam jogilag jártasabbat idézzek,remélem nem bánja:

Magyarországon nincs precedensjog közvetlenül, de közvetve mégis van: A BH iránymutatás neked, nekem, a birónak is, bizony, de van más is, ami a birót irányitja: LB irányelvek, jogegységi döntések... na meg, az uniós döntések... szóval lehet rá hivatkozni.

Az én szerződésemben nincs benne a kamatemelés lehetséges mértéke, a tiédben benne van?

Egy misét lehet, hogy megérne a dolog :-)

Kedves Ycal!

Korábbi hozzászólásaimban leírtam a pontos megfogalmazást, ami a kamatra vonatkozik, de a lényeg, hogy pontos számítás valóban nincs. Első lépésben egy levelet kellene intézni a bank felé, magyarázatot kérve a magas kamatra, és a kamatszámítás módjára. Oszt, majd meglátjuk hogyan tovább.

A hétvégén bírósági határozatokon rágtam át magam.
http://birosag.hu/engine.aspx?…

Egyik érdekesség az volt, hogy olyan esetben, ahol a bíróság megsemmisítette a kölcsön szerződést, pl. uzsora miatt, ott a bíróság nem rendelkezett arról, hogy az adósnak valamilyen mértékű kamattal meg kellene fizetni a tartozását.
Persze ezzel nem szeretnék arra inspirálni bárkit, hogy uzsora miatt perelje a bankot. Legközelebb majd bővebben kifejtem ezt az álláspontomat.

Két olyan jogerősen lezárt ügyet találtam, ahol hitelkiváltás akadt el a bankoknak felróható magatartás miatt.
Gfv.IX.30.397/2010/5. és
17.Pf.20.927/2010/4.
Az esetek a hitelkiváltás nehézségeit jól példázzák. Utóbbi a fogva tartás, minősített példája. Amiről a GVH tanulmány is írt.

A történet arról szólt, hogy áldozatunk hitelt akart felvenni. És mielőtt a bank folyósította volna a hitelt, az áldozat felmondta a hitelszerződést, mert időközben másik bankot választott.
Azonban addigra már az ingatlant terhelte a 16 mFt jelzálog.
A bank azonban különféle jogcímeken díjakat számított fel összesen 570 000,- Ft értékben. Ennek jogosságát áldozatunk sem vitatta, de az összeget a hitelből tudta volna finanszírozni.
A baj abból adódott, hogy az új bank nem akart a 16mFt jelzálog mellé 2. rangsorba állni, előbb tehát törölni kellett volna a 16mFt jelzálog bejegyzést, amire azonban az 1. bank nem volt hajlandó.

Az első fokú bíróság nem látta támadhatónak a bank eljárását.
Másodfokon azonban helyt adtak a felperesi követelésnek.
„Tényleges pénzmozgás, a tőkeösszeg - akár részleges - rendelkezésre bocsátása nélkül a kölcsön feltételei nem valósulhattak meg. Ebből az is következik, hogy az alperesnek nem jött létre olyan, a kölcsönre vagy annak járulékaira vonatkozó követelése, amelyet vételi joggal, illetőleg önálló zálogjoggal biztosíthattak.”

Számomra az a megdöbbentő, hogy messziről kiabál a bank túlkapása, ennek ellenére a bíróság hezitált, nem volt egységes álláspontja az első és másodfoknak.

Istenem! Ezt a világot a bankoknak találták ki.
570 000,- Ft bevétel realizálódott 16 mFt meghiúsult hitel folyósítás kapcsán.

Kacsa111 :"Kedves limma,

„De nem tartják be, hanem tisztességtelenül extraprofitot termelnek a bőrünkön.”

ez a zöldség aranysárgarépa díjra érdemes!:)"

Szóval én csak zöldségeket mondok :-(

http://index.hu/…_frankhitel/?…

Kedves Nandiboy!

Elismerem hogy egy bírságot a bank röhögve kifizet, de akkor mégis mit lehet tenni ellenük? Ez a jogállam?

"Tízéves periódusra vetítve ez a 3 évnyi extra költség, illetve veszteség pusztán 60 bázispontos eltérést indokolna évente a mostani 235-ből. Ezzel számolva a nehezen indokolható kamatfelár 175 bázispont, ami azt jelenti, hogy a bankok akár ennyivel csökkenthetnék átlagos kamataikat, hogy árazási gyakorlatuk hosszabb távon is reálisabb, a múlt sikereire tekintettel valamivel kiegyensúlyozottabb és nem utolsó sorban az ügyfeleknek kedvezőbb legyen, fogalmazott az egyik megkérdezett.

Ha a bankok ezt megtennék, egy "normális" svájci frank alapú jelzálogkamat durván 5,8 százalék lehetne a jelenlegi 7,6 százalék helyett, úgy, hogy még így is maradna nyereség a hitelezésen, mint alább látszik, nem is olyan kevés. (Természetesen a lengyelnél magasabb országkockázati felárral is számotunk.)"

Zöldségdíjas cikk, ugyebár

Kedves Limma!

„ ....de akkor mégis mit lehet tenni ellenük? Ez a jogállam?”

Fel kell szedni minden elérhető ismeretanyagot, ami hasznosítható. Be lehet iratkozni a jogi egyetemre.
Akinek az ismeretségi körében van ügyvéd, jogász, ügyész, kérje ki a véleményüket. Buzdítsák őket, hogy szintén kutassák a megoldást. Ha tudnak a problémáról, az már részben eredmény.

Szem előtt kell tartani, hogy a kölcsönszerződést mi írtuk alá. Nem kényszerített rá senki, nem tartottak a fejünkhöz fegyvert, stb...

Mi hitelfelvevők adtunk a bankok kezébe olyan, lehetőséget, amivel vissza tudnak élni és ki tudnak fosztani. Most egy ilyen szerződést támadni, nem reménytelen, de semmiképpen nem egyszerű - beteg dolog -.

Jelenlegi ismereteim szerint, abból az irányból lenne a leginkább támadható a kölcsönszerződés, hogy a törlesztőrészletek emelkedésének mértéke, messze meghaladta, a hitelfelvevők kockázatvállalásának mértékét.
Például olyan költségekről, mint országkockázati felár, szó sem volt a szerződés aláírásakor.

Nyilván a kockázatok valódi mértékének ismeretében a hitelfelvételi hajlandóság alacsonyabb lett volna.