ingatlan eladás után fizetendő adó

Köszönöm Nandy! Most már összeállt a kép jobban:-) A legutóbbi hozzászólásom után gondolkodtam el én is azon, amit végülis levezettél. Nekem is ennyi jött ki legvégül:-) Így már nyugodtabban megyek a szülőszobára:-) Még egyszer köszike!

nandy, ez szép levezetés, de ki a megajándékozott???

a vevő vagy az eladó???

sztem tuti van erről vmi APEH-állásfoglalás, csak nem találtam még rá.

methát mást írt itt szinte mindenki. :(

Gábor, nem vagyok benne biztos, h az ajándék illetékmentességével kapcs. paragrafus idevág. Az nem akkor jön szóba, ha pl. természetbeni juttatásról van szó, ami után SZJA-t kell fizetni??

nandy, szerinted az Eladó a megajándékozott, de az igazság az, hogy egy árva petákot sem szabtak ki rá illetékfizetés címén!!

pedig nem mai ügyletről van szó.

asszem nem is elmélkedem ezen többet, mert kezdek begolyózni...

amúgy közben munkajogot tanulok szakvizsgára :))) érdekes agyjáték egyik területről a másikra váltogatni.

Ide vág, tekintve, hogy az egész,-az ajándékozás következtében- tehermentes ingatlant adja el az eladó.

és ez 2004-ben is így volt, Gábor?

„nandy, szerinted az Eladó a megajándékozott, de az igazság az, hogy egy árva petákot sem szabtak ki rá illetékfizetés címén!!”

Vivi, Gábor olyan szépen levezette: nincs kétféle adó. Az a 17.§. c) pont idevág.

szóval, 2003-ról van szó, nem 2004-ről, de egy bizonyos okból ez most felvetődött. :(

megnéztem a jogtárban, akkor még így szólt az a paragrafus:

"c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót - természetbeni juttatás címén - személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli;"

úhogy nem értem, h miért nem szabtak ki illetéket az Eladóra!

de lassan el is jutok oda, h nem akarom érteni... :(

vivi:

„nandy, ez szép levezetés, de ki a megajándékozott???

a vevő vagy az eladó???”

Vajon kinek a javára mondott le a haszonélvező a jogáról? Mint írtam, ha haszonélvezettel terhelten adnák el az ingatlant, és a h.élvező csak ezután mond le a jogáról, akkor valóban a vavő lenne a megajándékozott.

De a te eseteben arról van szó (ha jól értem), hogy a h.é. már az eladással egyidőben mond le a jogáról, tehát a vevő már "tisztán" veszi meg az ingatlant.

attól, hogy a vevő "tisztán" veszi meg, ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az Eladónak megfizeti a vételárat, a h.élvezők pedig lemondanak az ő javára (szerződésben az volt, h hélvezők a törléshez hozzájárulnak, eladó pedig megkapja a vételárat).

Sziasztok! Kérdésem a következő volna: Édesanyám örökölt egy házat, amit 12 millióra becsültek fel, erre szabták ki a örökösödési adót, ami 8 %, tehát 960 ezret kell erre befizetnünk. Ha ezt az ingatlant eladjuk, akkor mi után kell fizeni a 25 %-ot? Előre köszönöm a segítségeteket!

A 12 M Ft és az esetleges többletvételár közti különbözet alapján a szja fizetési kötelezettsége, de abból előbb még levonásba kerül a 960 ezer forint és az ügyvéd költség. (Tehát csak a tiszta érték után a szja.)

Ha a házat mondjuk változat 12 M Ft-ért tudjátok csak eladni, akkor eleve nincs szja kötelezettség. (Ennek ellenére jövőre adóbevallást kell tenni: bevétel ennyi, kiadás ugyanannyai, így különbözetként a fizetendő adó = 0 Ft.)

... ugyanannyi,

vivi:

azt gondolom, ennél egyszerűbben már nem lehet megfogalmazni: ha a vevő már h.é. nélkül jut a lakáshoz, akkor a h.é. nem az ő javára mond le a jogáról.

Úgy érzem, te már csak a vita kedvéért vitatkozol.

énnn:

a bevételből levonható a szerzési érték (12 MFt), illeték, ügyvédi díj, stb.

KÉREK MINDENKIT, MIELŐTT KÉRDEZNE, VEGYE A FÁRADTSÁGOT ÉS OLVASSON KICSIT VISSZA.

nandy,

nem vagyok én olyan. :)

csak belegabalyodtam.

Remélem is :)

Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha veszek, veszünk egy ingatlant, akkor is ugyanannyit fizet az ember, ha egy személy nevén van, vagy ha 2? Csak akkor 2 főre küldik ki a csekket ugye?

óh, látom van egy igen hasonló nevű fórumozó:)

Igen, az értékhatárokat úgy számítják ki,
mintha egy vevő lenne
( 4 millióig 2 %, felette 6 % ).

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, mert elakadtam az adóbevallásommal.
2007-ben értékesítettem egy ingatlant 8.4M-ért.
2 dologgal van problémám: a szerzési érték illetve a szerzés évének a megállapításával.
Az ingatlanra 1994 dec-ben kötöttünk adás-vételi szerződést az eladókkal (1.8M-ért vettük, 1/3; 1/3;1/3 arányban a szüleimmel), de az akkori ügyvédünk hibájából a Földhivatal elutasította a bejegyzésünket. Csak 1999-ben jegyezték be a tulajdonjogunkat. Ekkor az ügyvéd akit felkértünk, aláíratott velünk és az eladókkal egy szerződéses közös nyilatkozatot(a '94-es szerződésre hivatkozva)és ez alapján jegyzett be minket a Földhivatal, tehát a tulajdonlapon 1999 szerepel.
Ugyanakkor én 1998-ban tartási szerződést kötöttem a szüleim 1/3, 1/3 részére, de ezt is csak '99-ben jegyezte be a Földhivatal.
Édesanyám 2004-ben, édesapám 2006-ban halt meg.
Mit kell beírnom a szerzési értékre ill. évre?

Szerzés ideje:

1. 1/3: 1999
2. 1/3: 2004
3. 1/3: 2006

Szerzési érték:

1. 1/3: vételár 1/3-ada (600 ezer)
2.-3. 1/3, 1/3: tartási szerződésben rögzített érték

Adóalap:

1. 1/3: (8.400 eFt/3 - 600 eFt) x 70% = 1.540 eFt
2. - 3. 1/3: 8.400 eFt/2 - t.sz. érték

Levonható még az általad fizetett illeték is.

Továbbá ha másik lakást veszel, az arra jutó adót nem kell megfizetni ill. visszaigényelhető (az eladástól számított 60 hónapon belül).