ingatlan eladás után fizetendő adó

Ezt így szokták megfogalmazni, nincs olyan vonzata, amire utaltál.

Ha ellenérték fejében mondanak le a haszonélvezők a jogukról, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet a vevő, ha ingyen mondtak le, akkor ajándékozásit (mindegyiknek alapja a haszonélvezeti jog Itv. szerinti értéke). Ha ellenérték fejében mondtak le, de jelenleg nem így szól a szerződés, akkor még módosítható talán az illetékkiszabásig. Az, hogy kinek a kezéhez kell a vételárat megfizetni, az ettől lehet független.

ha az van a szerződésben, hogy Eladó eladja az ingatlant, Haszonélvezők pedig hozzájárulnak a joguk törléséhez és nincs nevesítve a joguk értéke sem, akkor ezt - gondolom én - úgy értelmezzük, hogy ingyenesen mondtak le a jogukról. ez nekik (h. élvezőknek) jó, mert nem keletkezett jövedelmük.

ilyenkor ez a vevő felé valóban ajándékozás??

ellenvéleménye van valakinek?

más: ha ellenérték nélkül mondtak le és a teljes vételárat az Eladó kapja a szerződés szövege szerint, akkor az Eladó jövedelménél ezt a teljes vételárat kell figyelembe venni, igaz?

bocsánat,ha triviálisat kérdezek, csak már késő is van meg szakvizsgára tanulok miközben ezt próbálom egy ismerősnek kibogozni. :( és kicsit belegabalyodtam...

„ilyenkor ez a vevő felé valóban ajándékozás??”

Nem, az eladó felé:), hiszen az ő javára mondtak le. A haszonélvezőnek járó értéket a vevő fogja megkapni.

„más: ha ellenérték nélkül mondtak le és a teljes vételárat az Eladó kapja a szerződés szövege szerint, akkor az Eladó jövedelménél ezt a teljes vételárat kell figyelembe venni, igaz?”

milyen értelemben kérdezed? Adózás szempontjából igen.

Már én is belezavarodtam:

Helyesen: a haszonélvezőnek járó értéket az eladó fogja megkapni.

hát nem tudom, nekem valaki azt mondta, meg itt is azt mondta Gábor, hogy ilyenkor a VEVŐ javára van a lemondás és a vevő fog a hélv. jogok után ajándékozási illetéket fizetni.

Persze, hogy a vevő javára van a lemondás ilyenkor (az APEH legalábbis így értelmezi). A vevő ilyenkor tehermentes ingatlant vásárol, amihez úgy jutott, hogy a haszonélvezők lemondtak a jogukról, ha nem tették volna, akkor a vevő azzal terhelten szerezte volna meg az ingatlant, így az illetékalapja is kisebb lenne. Már csak az a kérdés, hogy ingyen vagy visszterhesen mondtak le. Erre írtam, hogy lehet még talán módosítani a szerződést, és ezt részletesen kifejteni benne. Adózási szempontból nem ismeretlen megoldás, hogy az eladók (plusz esetünkben a haszonélvező) kötnek egymás között egy, a vételár megosztásáról szóló megállapodást, amiben leírják, hogy kit mennyi illet a vételárból (függetlenül attól, hogy a szerződés szerint melyikük kezéhez kellett az egészet megfizetni), itt akár elég rendesen el is lehet téríteni az arányokat, ki kell matekolni, kinek mi a jó adószempontból.

„vivi1111 # e-mail 2008.05.16. 12:56 Tehát abban az esetben, ha 2007-ben beadták a szerződést a földhivatalba, nem kell adót fizetniük, mivel a szerzéstől eltelt 15 év.”

Kinek a kérdésére válaszoltál?

Pilus:

Feltételezve, hogy 2008-ban adtad el a lakást.

Szja tv. 63. §
„(2) Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely - visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli - megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adót (vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie.”

Ebbe nem tartozik bele a lakásbérleti jog, az ajándékozás sem.

Így a fizetendő adó számítása:

jövedelem = (eladási ár - szerzési ár - illeték, ügyvédi díj stb.) x 60%

adó = jövedelem x 25% (nem 20!)

Ha 2007-ben adtad el, akkor más a helyzet.

jövedelem = eladási ár – szerzési ár – illeték, ügyvédi díj stb. (nincs lehetőség %-os csökkentésre)

De még jár a lakásszerzési kedvezmény, tehát ha az eladástól számított 60 hónapon belül másik lakást veszel, akkor nem kell megfizetni az adót ill. visszajár.

Ha még nem vetted meg a lakást, akkor most a 2007. évi bevallásban fizetendő adód lesz, amire lehet kérni fizetési halasztást - így nem kell most befizetni.

Vadmacs:

„Nem tudom honnan írtad a 3/4 részt:-)”

azt írtad, hogy az ingatlan negyedét már korábban megörököltétek.
Innen szedtem :))

„felére vonatkozik az adófizetési kötelezettség, ha most eladjuk?”

igen.

„most örökölt része 2–2 millió, azaz négy millió forint,
ez az ami a megszerzésre fordított összegnek számít, tehát levonható költségként a bevételből.”

igen

„ha viszont 10 millióért, akkor 2 millió forint után kell adózni fele-fele arányban a testvéremmel.”

nem.
Az eladási árat kettébontjátok: 5 millió - 5 millió.
Az egyik rész már adómentes, a másik rész után kell adózni.

Tehát eladási ár 5 millió, szerzési ár 4 millió, jövedelem: 1 millió. (nem 2!)

ebből még levonható az illeték stb.

Tehát neked és a nővérednek fejenként kb. 500 ezer forint után kell adózni, annak összege kb. 125 ezer.

Jobban hangzik, nem? :))

Vivi!

„hát nem tudom, nekem valaki azt mondta, meg itt is azt mondta Gábor, hogy ilyenkor a VEVŐ javára van a lemondás és a vevő fog a hélv. jogok után ajándékozási illetéket fizetni.”

Ilyet Gábor nem mondott.

Gondold át. A haszonélvező is az eladó oldalán áll, miért mondana le a vevő javára - akit nem is ismer - olyan értékről, ami törvénesen jár neki.
Ha a haszonélvező ingyenesen lemond, azt csakis az eladóhoz fűződő viszonya miatt teszi.
Egyébként nem kell feltünteni a szerződésben, hogy mennyi járt volna a haszonélvezőnek, az érték alapján az apehnál kiszámolják.

kriszta: hmm...ez az eset több éve történt és bizony az illetékhivatal nem szabott ki ajándékozási illetéket az Eladónak és ha az van, amit Te mondasz, h az eladó javára mondtak le, akkor kellett volna az eladónak ajánd. illetéket fizetnie, vagy nem?

nandy: én shanon kérdésére válaszoltam.

viv:
ok, már tiszta. :)

office1:

ezt a szerz-t már nem lehet módosítani!

a kérdésem: akkor ezek szerint a vevő illetékét úgy fogja kikalkulálni az APEH, hogy a feltüntetett vételárat megosztja: az állag ellenértékére és a jogok ellenértékére. Az állag után kalkulál visszterhes v.szerz illetéket és a jogok értéke után pedig ajándékozásit??

„az érték alapján az apehnál kiszámolják.”

Ez biztos? :)
Nem tudom, hogyan fut náluk össze, de elvileg adott egy szerződés, melyben az szerepel, hogy a haszonélvező(k) hozzájárul(nak) az ingatlan eladásához.

kriszta: bocsánat, nem Gábor, hanem Office 1 írta azt, amire hivatkoztam lejjebb.

nandy: ha többre jön ki az illeték, akkor nem félnek egy kis számítástól szerintem!!

office 1:

vagy pedig a teljes vételár után fizet a vevő vagyonszerzésit és a jogok után plusszban felszámítják az ajándékozási illetéket??
nekem ez tűnik logikusabbnak!!

A haszonélvezeti jog jogosultjai az állageladó javára ingyenesen mondanak le a haszonélvezeti jogukról. Azaz megajándékozzák az állageladót a haszonélvezeti joggal, mint vagyoni értékű joggal. Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII.Tv. ( továbbiakban: Itv.) 17.§. (1) bekezdés c. pontja szerint nincs illetékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha a megajándékozottat személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A kérdésben szereplő tényállás szerint az állageladó, mint megajándékozott, az
ingatlan eladásából származó adóköteles jövedelme után adófizetésre kötelezett. A fentiekre tekintettel az ilyen esetekben az illeték kiszabására jogosult hatóság nem vizsgálja azt, hogy a haszonélvezők kaptak-e a vételárból vagy sem. A földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződést nem lehet módosítani, tekintve, hogy az érkeztetéstől számított 8 napon belül továbbítják az APEH felé a szerződést.

A vevő egyféle illetéket fizet.

nandy, köszönöm szépen a választ, sokat segítettél. :)
(Múltkor is akartam írni, amikor a választ kaptam, de többszöri próbálakozásaim ellenére sem küldte el a rendszer.)

Megpróbálom összefoglalni.

1. Az eladó az ingatlan eladása után nem fizet illetéket, hiszen arra a vevő kötelezett. Az illetéket a megvásárolt lakás értéke szerint fogják megállapítani.
2. Az eladó személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett.

2.a. ha a haszonélvező a jogról való lemondásért pénzt kap, akkor

• az eladó az ing. eladásból származó jövedelmét csökkentheti a haszonélvezőnek kifizetett összeggel
• a haszonélvezőnél ez adóköteles bevétel lesz (vagyoni értékű jog eladásából származó), mely után 25% szja-t kell fizetnie.

Szja tv.
59. §
„Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. ”

61. §
„(1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.”

62. §
„(6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

2. lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog

átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.”

2.b. ha a haszonélvező ellenérték nélkül mond le a jogáról, akkor az ajándékozás, ebben az esetben a megajándékozott illeték fizetésére kötelezett.

A megajándékozott pedig nem a lakás vevője, hanem az eladója lesz, feltéve, hogy az ingatlant nem haszonélvezettel terhelten adják el.

a