ingatlan eladás után fizetendő adó

Továbbra is várom az alábbi kérdésre a segítségeteket!

Sziasztok!

Alább már írtam és választ is kaptam a kérdésre.
Lakásvétel majd eladás többért, csak költözéskor számlák elkeveredtek a költözéskor. Meg egy részérőől csak bizonylat lett kérve, mivel nem gondotlam, hogy költözünk.
A befizetendő adó mértéke így 350.000Ft amit nem akarok elsunnyogni. Bár az ingatlant teljessen felújítottuk mindent megcsináltunk rajta jóval többet költöttem rá kb 2.5MFt.
Adóbevalláson felfogom tüntetni, és írok melléje egy levelet, hogy mérsékeljék.
Ennyi pénzünk nincsen tutibiztos, hogy nem tudjuk befizetni, mivel hitelünk is megnőtt most szeretnénk gyereket is.
Az a kérdésem, hogy ezt le lehet e dolgozni közmunkába hétvégenként?
Ez az egyetlen reális dolog, hogy ne legyen nagyobb gond.
Ezt is a mérséklést indokló lapon kell kérnem, vagy mi ennek a menete?
Várom segítségeteekt, melyet előre is köszönök!

Sziasztok!
2006.-ban vásárolt lakásomat 2009 Április elején eladtam.
Az érvényes szabályok szerint adóznom kell a nyereségem 60% -a után. 2006- ban a vásárlás után megszülettek ikerlányaim. A lakás eladásának oka hogy egyik lányomnál
súlyos betegséget diagnosztizáltak 2007-ben , ami miatt rendszeres orvosi kontroll, rengeteg kórházban fekvés stb. a következménye. Ezért a következő lakásunkat közvetlenül a kórház mellett (kb.5 perc séta) vásároltuk a múlt héten. Kérdésem az lenne hogy méltányosságból vajon elengedhető az adó? Ha van rá mód akkor hová és mikor kell kérelmet vagy orvosi igazolásokat beadni? A befizetni való adó 250000Ft. lenne.
Köszönöm a válaszokat!

Kukori:

A 10 MFt és a 1,8 MFt közötti különbözet után 25% adót kell fizetni.
Levonható még a lakás megszerzésére fordított összeg (pl. illeték, értéknövelő felújítás stb.)

Pisti:

Ha a tulajdoni lapon most üzletként szerepel az ingatlan, akkor aszerint kell adózni utána. Javaslom, hogy keress fel egy szakembert, aki kiszámolja neked a fizetendő adót.

Katica:

Igen, adóznia kell.
Szja tv. 59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.1139 1140

59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.1139 1140
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:1150 1151

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.1152

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.1153 1154
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.1139 1140
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:1150 1151

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.1152

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.1153 1154
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.1155
(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

Még valami:

2009-től bevezetésre került a feltűnő értékaránytalanság intézménye! Ha a forgalmi érték 50%-ánál kevesebbért kerül eladásra az ingatlan, akkor az illeték alapja több lesz 1 milliónál...

„Amennyiben ingatlan vásárlása esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, akkor az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után ajándékozási illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből le kell vonni az ajándékozási illeték alá eső részt és a fennmaradó részre visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
[Itv. 23/C. §.] ”

akaratosm:

Igen, elvileg vagyonszerzési illetéket kell fizetnetek.
Arra felhívnám a figyelmet, hogy egy vizsgálat során azt az adásvételi szerződést átminősíthetik ajándékozásira, ha nem tudtok pénzfedezetet felmutatni...

Az előzőekben egy ponton tévedtem, a lakáshitel összege nem játszik szerepet az adómegállapítás során, tehát sem a szerzéskori értéknél, sem az eladáskori értéknél nem vonjuk le.

• > emiatt az ingatlantulajdonos személyének változása adásvételnek minősül ! Vagyis az "eladónak" az adóbevallásában szerepelni fog, és a "vevő" illetéket fizet ! Nézzük az eladó oldaláról: neki bevétele lesz, mégpedig az ingatlan teljes értékéből levonjuk a hitelt, és levonjuk az ingatlanszerzéssel kapcsolatos költségeket.

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy ha vettem egy önkormányzati lakást 1 800 000 ft-ért 2008-ban, és eladom most 10 M forintért, amiből vásárolok egy lakóházat 16 M Ft-ért kiegészítve jelzáloghitellel, akkor mennyi szja-át kell fizetnem az eladott lakás után?

Nagyon köszönöm!

Kukori

sziasztok,

Egy érdekes problémával állok szemben.
Ingatlan utáni adózással kapcsolatos.

Vettünk egy lakást 1999ben x millió forintért. Tulajdoni lapon is lakásként volt bejegyezve.

2001ben átminősítettük üzletté, és tavaly
2008ban eladtuk y millióért.

Ennek hogy zajlana az adózása?
hiszen az SzJA lakás vásárlástól és annak eladásról, és üzlet vásárlásról illetve annak eladásáról rendelkezik...
de én lakást vettem és üzletet adtam el.
Rám hogy vonatkoznak a számok? amelyek az ingatlan adózás événél a levonásokat tartalmazzák, vagy mi alapján számoljam ki kell e fizetnem adót, ez egyáltalán nem világos, és nem mindegy számomra, hiszen hatalmas az eltérés a két módozat között.

Előre is köszönöm válaszotok

Tisztelettel és köszönettel
István

Üdvözletem!

Édesanyámtól telket vásárolnánk 1ft-ért. Kérdésem az, hogy így vagyonosodási illetéket kell-e fizetnünk? (Vagy egyéb mást.)

Azért nem az ajándékozást választjuk, mert akkor az ajándékozási illeték 11% lenne. Jól gondolom?
Választ előre köszönöm!
M.

Hali

tudnátok segíteni nekem? SOS!!!
a házunk 1/4 részén haszonélvezet volt, amiról az az édesanya haszonélvezet megváltásáról kötött egy szerződést 1.000.000 Ft értékben a fiával.
Azaz ki lett neki fizetve ez az összeg.
az anyának ilyenkor adóznia kellene nem? ha igen akkor milyen mértékben(százalék?)
Köszi a segítséget
Katica

nandy, sziszi77! Nagyon köszönöm a válaszokat. Nem voltunk házasok, csak élettársak, de gondolom, akkor is így működik. Mindenképp felkeresünk egy ügyvédet.

kriszboo a banki hitel nem 4 millió akart lenni a mit irtam példában le ,bocsi elírtam hanem 8 millió.

kriszboo: neked akkor nem kell ha irtok egy házassági vagyoni megszünésröl nyilatkozatott ügyvédel(mi is irtunk innen tudom biztosan),és ott beleirjátok a banki hitelt mint adós(az után nem kell illetéket fizetni ez tuti igy van,ezt egy ingatlanos jogász mondta)az az te vállalod át az lejön az 1/2.árból(mivel ilyenkor is belekell irni egy árat,mégha ajándékozás akkor is).Valamint a hitelek ha azt te átvállalod, más banknál van az is lejön belöle a fél részböl.Illetvel autó stb ha mondjuk az a párodnál marad azt is.Vagy ha van kézpénzetek az is bele számit az illetkék kedvezménybe ha az mondjuk párodnál marad(azt meg nem tudja senki bizonyitani volt-e pénzetek).Remélem értesz!Ja és még a butorokat is lelehet irni ha az is a párodnál marad.Akkor ha ezeket letudja irni az ügyvéd ezek után nincs illeték.Mondok egy példát ,hogy megértsd plha mondjuk a lakások ér 10 milliót anak a fle 5millió ,ugye erre kellene illetéke fizetned.De lejonn belöle a banki kölcsön ha mondjuk 4 millió a hitel akkor egy millió marad fen amiröl illetéket kell fizetni.De például bele irhatod hogy a párod elvitt1millió értékben butorokat,meg mondjuk 1milliót a közös pénzböl,agy autó stb .Ha ezeket beleirjátok akkor nincs semmilyen illeték fizetési kötelezéseged

kriszboo:

Igen, a párodnak akkor is ki kell fizetnie az illetéket (amennyiben nem engedi el méltányosságból az APEH). Sőt, neked is kell majd ajándékozási illetéket fizetned, mivel ingyen - kvázi ajándékként - kaptad a 1/2-ed részt.

Számla hiányában nem csökkenthető az adóalap... Ha mégis megteszed, egy esetleges ellenőrzés során adóhiányt fognak megállapítani, amit megfejelnek 50% adóbírsággal, és késedelmi kamattal.

még mindig várom a segítséget.
Vagy adjam fel az adóbevallást hátha megtalálom?
De mivan ha mégsem lesznek meg?
Megbüntetnek vagy nem?
Ha nem az még annyira nem nagy baj, csk zavaró lenne mikor 2.5m et költöttem rá...

Kedves nandy köszönöm a választ!

Felmerült még egy kérdés az alábbi témában:
A vételi és az eladási ár összegét sőt még azon túlmenően is költöttünk rá, csak a szálák a költözéskor elkeveredtek.
Ilyenkor mi a teendő.
Párat végig tudok járni, de volt ahol nem tudtak segíteni.
Az lenne a kérdésem, hogy mivel bőven ráköltöttem, de a számlák elkeveredtek.
Ha én most nem adóznék le és ha esetleges ellenőrzés lesz akor mi lesz ha nem keverednek elő a számlák?
Meg tudom mutatni, hogy hogy újítottam fel megvannak a képek dokumentálva is meg is lehet nézni.
Ilynekor is be kellene fizetni az adót?
Vagy , ha be is kell fizetni akkor megbüntetnek?
Mert nemhogy a büntetést az adót sem tudnánk most befizetni.
A büntetés ilyenkor mivan?
Erre szeretnék választ kapni.
Tiszta pech az egész szituáció.
Köszööm a válaszokat előre is!

Kedves Fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket.
2008. augusztusban vettünk párommal egy használt házat, 1/2 - 1/2-ed részben vagyunk tulajdonosok.
Szinte az egész összeget lakáskölcsönből fizettük, ami egyedül az én nevemen van (párom nem volt hitelképes). A kapcsolatunk véget ért, és mivel a 30 éves hitelből csak fél év van kifizetve, ezért úgy döntöttük, hogy a ház egésze az én nevemre lesz iratva, és egyedül fizetem tovább a költségeket.
Az lakásvásárlási illetékünk még nincs kifizetve, méltányossági elbírálás alatt van.
Kérdésem az lenne, ha ilyen esetben pénzmozgás nélkül átiratjuk a másik 1/2-ed részt is a nevemre, akkor az exemnek ki kell-e még fizetni az illetékét, illetve nekem kell-e plusz illetéket fizetni.

Segítségüket előre is köszönöm!
B. Krisztina

A bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg.
A megszerzésre fordított összegnek minősül az eladást megelőző 2 éven belül elvégzett karbantartási/fenntartási munka is akkor, ha az az eladási ár 5%-át meghaladta.
Ennek értelmében szerintem az 1,4 MFt-ból levonható még az általatok - számlával igazolhatóan - az eladott lakásra fordított összeg.

Ha még ezen túlmenően is marad adófizetési kötelezettség, akkor méltányossági alapon kérhetitek az adó mérséklését, elengedését. Ehhez külön adatlapot kell kitölteni.

Tisztelt felhasználók!

Nagyon fontos lenne számomra az alábbi kérdés nagyon remélem tudnak nekem segíteni!

2008 január 1-től változtak az adójogszabályok az ingatlan eladásával kapcsolatban.
2007 augusztus 20-án vásároltunk egy lakást 8.2MFt-ért. Ezt mi teljessen felújítottuk. Nagyon sokat dordítottunk rá.
2008 . március 25-én ez az ingatlan eladásra került 9.6MFt-ért
Az ingatlan vétele és eladása között kevesebb mint egy év volt.
A vételi és az eladási ár különbsége 1.4Mft
Ennek a 20%-a 280EFt. Ennyi adót kellene befizetnem?
Közben vidéken építkeztünk.
Felvettük előre a szocpolt 2 gyerkőcre meg támogatott forint alapú hitelt/még szerencse, hogy forint, bár neki is ment fel a havi törlesztőrészlete/.
Szóval még jócskán pluszba is ráköltöttünk természetessen igazoltuk számlákkal a bank felé amennyi kelett.
Most akkor kell adóznom, vagy nem?
A másik kérdésem, hogy minket is érzékenyen éríntett ez az egész törlesztőrészletes és egyébb családi dolgok, így igzából egy vasunk sincs. Ilyenkor mit lehet tenni?
Nem is az, hogy párommal rosszul keresünk, de kapásból 150 ezer a hitel havonta és még semmit sem ettünk.
Most kaja rezsi és nullán vagyunk.

Remélem van valami megoldás.

Előre is köszönöm!

Tisztelettel:

Németh Miklós

A férjed neked ajándékozhatja a részét, akkor az a rész után ajándékozási illetéket kell fizetned.

Fordulj ügyvédhez, mert előbb mégiscsak a tulajdonviszonyokat kell rendezni.

Azt is lehet, hogy adásvétellel megvásárolod a házon fennálló hitel értékének beszámításával a férjed tulajdonrészét a lakáson.