ingatlan eladás után fizetendő adó

Üdvözlök Mindenkit!
Elég összetett a kérdésem, amivel zavarnék. Egy házban élünk édesanyámmal /akié a ház/, a hugommal, és mi hárman a párom, a közös gyermekünk és én. A páromnak volt egy kis háza amit kb. 3 éve adott el 5 millióért, le is adózott utána. A pénz a mai napig megvan, ebből és a hozzá gyűjtöttből szeretnénk megszerezni a házikót, amiben élünk. Édesanyám a 100%-os tulajdonos, de Ő kettönk között szeretné elosztani még halála előtt. A hugom szeretne külön költözni, 6 millióért odaadná a rá eső részt, bár a ház többet ér, viszont anyu velünk maradna, mi gondoskodnánk Róla. Hogy lehetne ezt a helyzetet a legjobban megoldani úgy, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni adóra, illetékre. Ajándékozás vagy eladás? A ház kettőnk nevére kerülne fele-fele részben a párommal, de nem vagyunk összeházasodva. A hugomnak hogy lehet legálisan átjuttatni a pénzt? Először anyu ajándékozza nekünk a fele-fele részt, aztán a hugomtól vegyük meg a részét? Milyen fizetési kötelezettségekkel kell számolnunk?
Nagyon köszönöm a segítséget és elnézést a bonyolult kérdés miatt! :)

Nem tanácsos az adóterhek csökkentése végett színlelt szerződést kötni. Nagyobb veszteséget okozhat, mint amekkora előnyt vártok tőle.

Kérdésem lenne t. Jogi Fórum a következő : édesapám lakását ketten örököltük a húgommal, amit el is adtunk 6 millió Ft-ért, viszont a lakás becsült értéke 8millió forint volt. Ráadásul most csak a felét örököltük, mivel a másik fele már ránk szállt anyukám tíz évvel ezelötti halálakor. Ezt az ügyvéd is elmondta, mármint azt, hogy nem terhel minket adózás az örökmény, ill. annak eladása után. Kérdésem a következő lenne: abban az esetben ha én, a rám eső részből, azaz három millió forintból kettő autót veszek, /használtat/ akkor ez rám nézve milyen kötelezettségekkel jár. Tehát adóznom kell-e vagy más szankciók érhetnek e? azért mert két autó van a nevemen. Miután a két fiamnak vettem őket de tudomásom szerint ha az ők nevére íratom, az már ajándékozás, és adózniuk kellenne! Így az én nevemen van mind a kettő,bár én rokkant nyugdijas vagyok, ami elég kicsi, de ugye igazoltan vásároltam a két autót, az örökményemből.Így az autók tulajdonjoga az enyém, és ők lehetnek- e a használatban- tartók, jár-e az nekik valamiféle adózási ill. büntetendő retorzióval? Vagy az üzembetartó és inkább én legyek? Válaszukat előre köszönöm üdv Aranykata

Jobb lenne, ha eleve a fiúk vennék meg azokat az autókat. Ajándékozási illetéket így sem, úgy sem kell fizetni, a vagyonszerzésit meg így is, úgy is.

Üdvözletem!

2002-ben 6 millióért vettem egy lakást. 2008-ban jelzáloghitelt vettem fel rá. Most a CHF miatt el szeretném adni, 7,5 millióért. A NAV kalkulátora szerint nem kell utána adót fizetnem. Valóban nem? Illetéket?

Előre is köszönöm a választ

Sem adót, sem illetéket nem kell fizetned. Adót azért nem fizetned, mert az SZJA törvény alapján, amennyiben a lakásvásárlás óta 5 év eltelt, a lakás eladásból származó jövedelem adómentes. Az illetéket meg a szerző fél (vevő) fizeti.

Szép estét!
2010-ben ajándékozás útján (apától) feleségem birtokába került egy lebontásra ítélt ház 50%-a. A másik 50% anyósom nevén van. Az ajándékozási szerződésben az 50% ingatlan rész értéke 500ezer Ft-ként lett rögzítve.
1 hónap múlva le is bontottuk a házat, a bontási költségekből 300ezer forintnyit tudunk számlával igazolni.
Kérdésem az lenne, hogy az ajándékozási szerződésben rögzített 500ezer és a bontásból eredő 300ezer forittal csökkenthető-e az illetékalap, ha az ingatlan (most már telek) eladásra kerül?

Tisztelettel,
Kozkot

Milyen illetékalap?

Az épület lebontásával valószínűleg csökkent az ingatlan forgalmi értéke, így ezáltal az illeték alapja is. A földhivatalban célszerű ezt a változást átvezettetni. Ha a vevő vállalja, hogy a telekre 4 éven belül új lakóházat épít, akkor illetékmentességre lesz jogosult.

Úgy látom, te érted. Én továbbra sem. Hogy jön ide az illetékalap, pláne, hogy csökkenthető. Hiszen az, annyi, amennyi, mi a csudát lehetne rajta csökkenteni?

Jó reggelt!
Úgy értettem, hogy a fizetendő illeték csökkenthető bizonyos költségekkel.
Ilyen levonható költség például a
"az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan, értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése)"
A helyzet az, hogy az épület elbontási költsége meghaladta a telek jelenlegi értékét, de önkormányzati határozat alapján le kellett bontanunk mert életveszélyes volt (szép kis ajándék, ugye?) Ezért gondolom úgy, hogy a terület értékét növeli, hogy már nem áll rajta a ház. Ezért azt én értéknövelő beruházásnak szeretném elszámolni (legalábbis a számlával igazolható 300ezer forintot). Lehetséges ez Önök szerint?

Üdvözlettel,
kozkot

??
Honnan szeded te ezeket? És miért érdekel téged, mennyi illetéket fizet a vevőd?

Nem a vevőm illetéke érdekel, hanem az én adóm.
És innen szedem:
http://adozona.hu/…ngatlan.aspx

kozkot

kozkot!

Te összekevered a vagyonszerzési illetéket az SZJA-val. Az SZJA adóalap valóban csökkenthető. Az illeték alapja az ingatlan aktuális forgalmi értéke, ami nem csökkenthető. Egyes esetekben igénybe vehető illetékkedvezmény vagy illetékmentesség. Azonban ezekben az esetekben sem illeték alapja csökken hanem a fizetendő illeték összege. Ha olcsóbban adod el az ingatlant mint amennyiért szerezted akkor nem kell adót fizetned.

Kovács_Béla_Sándor!

A kérdező az ajándékba kapott lakóházas ingatlanát kívánja eladni, amelyről időközben lebontotta az építményt. A kérdés az adásvételi illetékre vonatkozott és nem az ajándékozásira.

Kedves lajcsó!

Igazad van! Nem vagyok egy adóügyi szakember, ezért volt ez a kis fogalomzavar.
Én az eladáskor szeretném csökkenteni az SZJA-mat a bontásra fordított 300ezerrel valamint az ajándékozási szerződésben értékként rögzített 500ezer forinttal.
A kérdés csak az, hogy ezekkel a tételekkel csökkenthető-e az SZJA?

Tényleg bocs a fogalom összekeverésért.

Gyanítottam. :)
Azt hiszem, a bontás semmiképpen nem minősül értéknövelő beruházásnak.
Egyébként az adó alapja az Szja 62. § szerint:

6. az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

[...]
fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt
[...]

7. ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

[...]
gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,

kozkot!
A bontási költséggel nem csökkenthető az SZJA adóalap. Az SZJA adóalap csak az értéknövelő beruházások költségeivel csökkenthető! A lakóház lebontása nem tekinthető értéknövelő beruházásnak.

Köszönöm a válaszokat.
Forintosítva akkor mennyi adót kell fizetnem, ha a rám eső telek részt 1,5 millióért adom el és az ajándékozási szerződésben 500ezer HUF van megjelölve az ingatlan értékének, de az ajándékozás miatt én gyakorlatilag nulla forintért jutottam hozzá?

kozkot

Az adóalap „az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből”. A mértéke meg 16%.

Üdvözletem!
Egy kérdésem lenne; 11 évvel ezelőtt vásároltunk egy külterületi telket faházzal. Az épületet az önkormányzat gazdasági épületnek neveztette el, mert nem belterületen van, így nem minősül lakóépületnek. A tulajdoni hányadom 1/2, amit most szeretnék eladni a másik tulajdonosnak. Kérdésem, hogy kell-e adót fizetnem az eladásból származó összegből, és amennyiben kell, akkor mennyit?
Üdvözlettel
Bálint András

Szja.tv-ből:
62. §
Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

Csak akkor kell adót fizetni, ha jövedelmed származik az eladásból, de ha ugyanannyiért adod el a felét, mint amennyiért vetted, akkor nem származik jövedelem.

Ja, az adó mértéke 16 %

Köszönöm az információt!
B.A.

Tiszteletem ügyvéd úr .

A kérdésem a következő lenne.
Igen rövid és nem is komplikált.

Szóval 4 évvel ezelőtt vettem egy belterületi építési teleket amit most el szeretnék adni. A vagyon szerzési illetéket már befizettem ami a telek értékének a 10% a volt. Ha a telket ugyan annyiért adom el, mint amennyiért vettem, akkor kell e nekem bármit is fizetnem az államnak, ha az eladás után abból a pénzből semmilyen ingatlant nem tervezek vásárolni? Ha jól értelmeztem akkor, ha a vásárlástól számított 5 év után adom el, akkor nem kell fizetnem semmit sem az államnak.

Köszönöm segítségét.
üdvözlettel.

Ha ugyanannyiért adod el a telket, mint amennyiért vetted akkor nem kell adót fizetned. A szerzéstől számított 5 év eltelte után csak a lakások után nem kell adót fizetni. Minden egyéb ingatlan (telek, garázs stb.) után maradt a 15 év!