Jogforrási hierarchia

Többször elmondtam már, de ide is passzol: néhány éve megjelent egy hirdetés a hvg-ben: "Az Igazságügy-minisztérium frissen végzett jogászokat keres kodifikátori munkakörbe".

Üdv!

Feltennék egy költői kérdést: ha jogszabályokat módosít a mélyentisztelt és nagyrabecsült jogalkotó, miért nem fésüli(k) össze őket úgy, hogy legalább durva hiba ne maradjon, és ne tátongjon (már nem is hézag, hanem) szakadék. (Hogy is tanították? Volt erre egy szép szó... harmonizálni?)

A jelenleg még hatályos Ket. 40 § (1) bekezdése így ír: ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja... eljárhat.
Tehát bármilyen jogszabály előírhat személyes eljárást, teszi ezt a Gyer. is (149/1997. Korm. r.)a 10. § (6) bekezdésében: A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni.

Ez így rendben is lenne, de pár hét múlva hatályba lép a Ket. módosítása, amely szerint a 40. § (1) már így néz ki: "Ha TÖRVÉNY nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője ..."
A Gyer. viszont csak kormányrendelet, ami akárhonnan is nézem, a jogszabályi hierarchiáról haloványan rémlő emlékképeim szerint alacsonyabb rendű, mint a törvény. Ráadásul, ha csak törvény írhatja elő az ügyfél személyes eljárását, a Gyer. iménti rendelkezése nem alkalmazható.
Mi lesz viszont akkor pl. az örökbefogadással, a vér szerinti szülő meghatalmazott útján hozzájárulhat a gyermeke örökbefogadásához, vagy meghatalmazott útján fogadunk majd örökbe gyermeket? Szép lesz! A Csjt. mindössze az apai elismerő nyilatkozatra vonatkozóan írja elő, hogy csak személyesen lehet megtenni. Az örökbefogadásnál nem ír ilyet.

No meg aztán rá ne jöjjön egy furfangos ügyvéd :-)))), hogy a kapcsolattartási eljárásokban sem követelheti meg októbertől a gyámhivatal az iratokra a szülő aláírását, ha van jogi képviselő, simán beadhatja egyedül a fellebbezést. Pedig a Csjt.-be bele lehetett volna tenni, hiszen a Ket.-módosítást majdnem egy éve fogadták el, és idén már nem egyszer módosították a Csjt.-t.

Hát csak ennyi lett volna a kis eszmefuttatásom. Ha valaki mégis sejti a költői kérdésemre a választ, örömmel olvasnám.

OFF
Három és fél évvel ezelőtti önmagamhoz egy megjegyzés: azért mintha most is lenne még más olyan rendelkezés az alkotmányban, amely 1972-ben is benne volt.
ON

Mit gondoltok arról, ha egy kormányrendelet törvényt módosít?
http://net.jogtar.hu/…n/getdoc.cgi?…
(177/2009. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdés)

SyncMaster,

a logikád ott téves, hogy a kormányhatározatot ugyan esetleg meg sem ismerheted, ám az Rád nézve nem is tartalmaz kötelező előírást!
Az a kormány tagjára vonatkozik, aki AZZAL ELLENKEZÕ rendeletet nem alkothat. De amíg nem alkot VALAMILYEN rendeletet, addig Neked, állampolgárnak, nincs teendőd, utána pedig a kihirdetett rendeletet vagy köteles csak betartani. A kormányhatározatot ezután sem.

the big cat,

Ha a jogforrások megalkotása szemszögéből vizsgáljuk a kérdést igazad van; de ha a joghoz férés kritériumát vesszük alapul, akkor már sokkal kevésbé. A kormányhatározat és a kormányrendelet között nem eltérő minőségű politikai akaratot jelent, politikai skizofrénia lenne, ha mégis. A különbség - túl a címzetti körön - alapvetően garanciális: pl. egy állampolgár egyszerűen a 3000-s kormány határozatokhoz nem fér hozzá, ha pedig egy 3000-s korm. hat. lényegében rászabályoz egy miniszteri rendeletre, és az előbbi magasabb szinten áll a jogforrási hierarchiában, akkor ott egy pártállami titkos rendelkezésekkel való jogi szabályozás kevéssé jogállami megoldásának lehetősége merül fel.
Tudom (vagy inkább remélem), hogy ma ez nem gyakorlat, de lehetőség. Igen, elméleti lehetőség, én már csak ilyen elméleti gondolkodású vagyok :)

Alkotmányunkon ne a "magyarra fordított" jelző legyen a gomb, mondjuk ki: "oroszból fordított sztalinista alkotmány". Tudom, hogy szinte minden eresztékében kicserélték már. ("Az megmaradt, hogy "...fővárosa Budapest"). Olyan ez, mint a százéves balta esete. Hogyhogy ilyen régi? kérdi mindenki. Kérem: tízszer cseréltük a nyelét, kétszer a fejét:))).

Érdekes elméleti eszmefuttatás, de gyakorlati jelentősége nincs sok. Figyelembe kell venni a politikai realitásokat is, a miniszter ( de akormány sem) képes a kormányfő akaratával szemben rendeletet alkotni, így nincs szükség formális szabályozásra, a politikai szabályozás elegendő.

Rexor,

Bennem is ez merült fel, de ha a miniszter törvényi felhatalmazás alapján ad ki rendeletet, akkor ott a kormány rendeleti úton már nem szabályozhat. Határozati formában viszont a te érvelésed szerint igen, mégpedig úgy, hogy kellő részletességgel meghatározza a miniszteri rendelet kritériumait... ez kissé visszás lenne. Persze az AB az ilyen kormányhatározatot valószínűleg jogszabálynak tekintené és kimondaná az alkotmányellenességét...

Péterapó, ez mind nagyon érdekes, de mi köze a kérdéshez?

Kedves SyncMaster !

Varrjunk gombot.

Ebben az aranyos kis toldott-foldott magyarra fordított Alkotmányunkban sok érdekesség van papírra vetve.

Például:
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam..... 1.gomb.

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. 2.gomb.

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. 3.gomb.

8.§ (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)- (4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
szó nélkül korlátozzák bármelyiket

4.gomb.

13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Több százezer magyar "nyugati"hadifogoly pénzét nyúlta/nyúlja le a magyar állam, sorozatosan,folyamatosan megsértve ezzel a Párizsi Békeszerződést.
5.gomb.

17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
Nézd meg a szociális védőhálót - egy elefánt is átfér rajta.
Könnyen kiszámolhatod hány magyasr állampolgár nem részesül semmiféle ellátásban...
6.gomb.

37.§ (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

Azt tudtad,hogy több jogerős ítélettel bizonyítottan a Kormány -egy perbeli jogképességgel nem rendelkező-
KORLÁTLAN FELELÕTLENSÉGGEL felruházott képződmény

A jogalkotásról szóló törvény tervezete évek óta vajúdik.
Utaná nézhetesz a parlament honlapján..vannak jó javaslatok.
A Túlélés 98 alattiakkal 100%-ban egyetértek, van nagyon sok jó más vélemény is.

A jelenlegi Jat.
Alapvető rendelkezések

1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

1. az Országgyűlés törvényt,

b)

3. a Kormány rendeletet,
4. a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

e)

6. az önkormányzat rendeletet.

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

bocs most ennyi folyt köv.

Egy határozat és egy rendelet között a fő különbség az, hogy mig az egyiknek a hatálya mindenkire kiterjed, a másik csak meghatározott címzettek számára állapít meg jogot/kötelezettséget. Így alapvetően semmi akadálya nincs annak, hogy egy Kormányhatározat és egy miniszteri rendelet összhangban álljon egymással, ha a határozat címzettje pl. az adott minisztérium.

Felmerült bennem néhány kérdés az utóbbi időben e témában, feldobom őket itt, hátha jutunk valamire.

Kezdetnek pl. itt az Alkotmány 37. § (3) bekezdése, ami így szól:

"A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek."

Hogy is van ez? A miniszteri rendelet nem lehet ellentétes kormányhatározattal? Állami irányítás egyéb jogi eszköze tehát hierarchiában magasabban állna egy jogszabálynál? Furcsaság, főképp egy olyan jogszabállyal, amit csak felhatalmazás alapján lehet kibocsátani?

Erre kellene gombot varrni... várom az ötleteket.