elfogultság

1/2012. (I. 3.) Tü. határozat

az Alkotmánybíróság ügyrendjéről

21. Kizárás

46. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnésével, valamint a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos teljes ülési határozathozatalban az érintett alkotmánybíró nem vehet részt.

(2) Az ügy elbírálásából az Abtv. 62. §-a alapján történő kizárás esetén az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettséget különösen megalapozza

1. a döntés kimeneteléhez fűződő közvetlen, az alkotmánybírót vagy közeli hozzátartozóját - elsősorban jogi, pénzügyi vagy társadalmi helyzetében - érintő érdek;
2. az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, kidolgozásában, benyújtásában személyes és érdemi munkával történő részvétel, így különösen kizárt, aki az Alkotmánybíróság tagjává válását megelőzően

ba) a törvényjavaslatra vagy törvénymódosító javaslatra vonatkozó indítványt benyújtó képviselő vagy bizottság elnöke, Kormány általi benyújtás esetén az előterjesztő miniszter,

bb) az országgyűlési tárgyalás alatt álló önálló indítványhoz módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő, illetve bizottság elnöke, amennyiben a javaslata elfogadásra került, és az alkotmánybírósági eljárásban az adott jogszabályi rendelkezés vizsgálata folyik,

bc) kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet kibocsátásakor a kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet tárgya szerint felelős miniszter, továbbá önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének kiadásakor az önálló szabályozó szerv vezetője

volt.

(3) Ha a kizárási ok fennállását nem az alkotmánybíró jelentette be, és a kizáráshoz nem járult hozzá, a kizárás tárgyában az elnök által kijelölt másik tanács dönt.

(4) Ha a kizárt alkotmánybíró az ügy előadó alkotmánybírója, az elnök másik előadó alkotmánybírót jelöl ki. Ha a kizárás a tanács határozatképességét veszélyezteti, a kizárt alkotmánybírónak a tanácsban az adott ügyben történő helyettesítéséről az elnök dönt.

(5) Az alkotmánybíró kizáráshoz való hozzájárulása esetén az elnök a (4) bekezdésben foglalt intézkedéseket haladéktalanul megteszi.

(6) Az alkotmánybíró a bejelentéstől kizárása megtörténtéig az ügyben eljárhat, de ügydöntő határozatot nem hozhat.

Sherlock:
2012.12.11. Az ügyben érintett alkotmánybíró nem vehet részt annak elbírálásában
Egyértelmű szabályok rögzítik, hogy az alkotmánybírók nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben valamilyen módon érintettek (...) közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára kedden az MTI-vel.
www.mkab.hu

KBS:
Köszönöm a választ.
(És hogy nem csak a néha Sherlock-tól tapasztalt csuklóbóli legyintés)

OFF
miért tűnik már-már perverznek ez az érdeklődés?
ON

Nem. Az alkotmánybíróságra még háttértörvényként sem vonatkozik a Pp. vagy a Be.

Amíg a testület csak absztrakt szintend döntött, addig nem is lett volna ennek értelme. Az alkotmányjogi panasz intézménye viszont valóban felveti a szabályozás szükségességét, hiszen egyedi ügyekben döntéskor már lehetséges a személyes érintettség.

OFF
Mi ez a már-már perverz érdeklődés az alkotmánybíróság működésének speciális sajátosságai iránt?
ON

OK.
Persze csak vélelem.
Pl. ha olyan ügyben jár el, amelyben az alapul fekvő vizsgált ügyben a támadott jogi aktus körében utasítást adhatott, vagy pl. egy megsemmisíteni kért jogi irányítás egyéb eszköze körében mint a regulát kibocsátó intézmény vezetője közvetlenül részt vett.
Vagy volt szomszéd, családi kapcsolat, bármi.

Bírák kizárására vonatkozó szabályok érvényesülnek-e az alkotmánybíráskodás körében? Mik az okok?

Mondj egy példát amikor elfogult lehetne egy alkotmánybíró, akármilyet.

És miért van ez így?

(Mármint az elfogultság körében.)

Igen.

biztos vagy benne?

Nem.

Alkotmánybíráskodásban ismert (bevezetett) fogalom-e az elfogulság.
Ha ilyen felmerül, lehet-e azzal valamit kezdeni?
Előfordul(t)-e olyan, hogy az Alkotmánybíróságon egy ügy "tanácsot vált" ?