Parlament feloszlatása - nincs költségvetés?

Kbs,

Nálatok a tarisznyrák hozta a babát?

A múlasztás az múlasztás. Ha gólya, ha nem ...

„a törvényalkotási tevékenység elmulasztása olyan, mint amikor az orvos lekési a műtétet ”

Na ja, a gólya meg pont olyan, mint a tarisznyarák.

Tényleg Fel kellene oszlatni!

A képviselők egy része börtönben, eljárás alatt, kórházban, kómában van. Jelentős hányad kivonul, aki bennt marad szunyókál.Az lenne a jó ha a rendkívüli választáson senki nem lenne újra válsztható.(csak a rendes ciklusban).A leendő képviselők teljesítményét mérni kellene(de nem a beadott hülye kérdések alapján) a visszahívhatatlanságot meg kellene szüntetni, költségelszámolás csak számlával (korlátokkal)

websas

A téma aktualítását a legujabb parlamentfeloszlatási javaslatban látom.

Szögletesítve a törvényalkotási tevékenység elmulasztása olyan, mint amikor az orvos lekési a műtétet és ezért meghal a beteg...

Van a 2009. évre hatályos költségvetése a Magyar Köztársaságnak. Olyan, amilyen, de van.

Ismét aktuális a téma.

Az Országyűlés törvényalkotási lemaradásban van és ennek kömoly következményei vannak, ld. Közig. Hivatalok megszűnése...

Köszönöm a válaszát, Doktor Úr!

Távol áll tőlem, hogy Önt kioktassam, de az a gyanúm, hogy a jog nem hit és szeretet kérdése.

„Mit gondolsz, mennyire szeretnének a költségvetési szervek az egy évvel korábbi költségvetés szerinti keretekből gazdálkodni.”

Ugyebár, hogy én belegondoltam-e? Ez jó.

„A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy nincs jelentősége a költségvetés elfogadásának.”
Ezt azért nem mondhatnánk.
Hogy mennyire van jelentősége, azt a mostani - és a mindenkori - kormány lázas igyekezete mutatja.
Mit gondolsz, mennyire szeretnének a költségvetési szervek az egy évvel korábbi költségvetés szerinti keretekből gazdálkodni a mai infláció mellett? Belegondoltál, hogy előirányzat hiányában nem indulhatnának új kiemelt beruházások? És így tovább...

Köszönöm szépen a hozzászólást.

Úgy tudom laikusként, hogy erről az Államháztartási törvény (1992. évi 38.tv.) egészen konkrétan rendelkezik.

A 45. (1) paragrafus ezt mondja:

"Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az ellátásoknál felmerülő kiadások - teljesítésére."

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy nincs jelentősége a költségvetés elfogadásának. Így annak sem, hogy egy párt kisebbségi kormányként próbálja kihúzni a kormányzást, nyugodtan megteheti. Igen, Lendvai Ildikónak tökéletesen igaza van.

Jómagam anno, nem is olyan régen (pár hónapja), azt tanultam alkotmányjogból, hogy a Kormánynak évente két törvényt kell kötelezően alkotnia. Az egyik a költségvetési törvény, a másik a zárszámadási. Ha ezeket megalkották és az OGY elfogadta, elvegetálhat a következő évig anélkül, hogy újabb jogszabályt alkotna.

Ha nincs meg a kellő parlamenti támogatottság, az tényleg egyet jelenthet az előrehozott választásokkal.

Viszont Lendvai Ildikónak is igaza van. Ez egy igazán speciális helyzet, mert az Alkotmány, illetve az államháztartási törvény sem szabályozza kellő alapossággal, hogy mi a helyzet, akkor ha nincs a következő év január 1-ig költségvetési törvény. Amiről szól, az egy "átmeneti törvény", de persze ezt is el kell fogadtatni a parlamenttel. Ha nem fogadják el, egy "ex lex" (törvényen túli) helyzet alakul ki. Ebben az esetben a Kormány jogosult továbbra is beszedni a költségvetést megillető bevételeket, illetve figyelemmel kell lennie a tavalyi (nekünk mostani) költségvetés kiadási előirányzataira. Erről az OGY-nek el kell számolnia, valamint a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési törvényben fel kell tüntetnie.

Tisztelt Jogifórum!

Az a kérdés foglalkoztat engem és a baráti, kollégai körömet, hogy az Alkotmány rendelkezéseinek milyen következményei vannak a parlamentre nézve, ha nem születik a következő évre költségvetési törvény?

Konkrétan a jelenlegi magyarországi helyzet kimenetelének jogi hátterére lennénk kíváncsiak mi egyszerű állampolgárok. A körülöttünk zajló eseményeket szeretjük nyomon követni, de jogi útvesztőkben könnyen eltévedünk. Az Alkotmány szövege első látásra egyszerűen fogalmaz a most felvetett problémát illetően. Tudniillik azt olvastuk ki, hogyha nincs egy országnak költségvetési törvénye, ez egyenlő azzal, hogy döntésképtelen a parlament, így az feloszlatható a köztársasági elnök által.

Ezt a verziót sugallja a sajtó is idén tavasz óta, de az általam nagyra becsült Népszava mai számában tisztelt Lendvai Ildikó Úrhölgy ezzel ellentétesen nyilatkozott. Szerinte költségvetési törvény nélkül is elkormányozható az ország és szó sincs felszlásról vagy új választásokról.

Az Alkotmány szövegét még alaposabban megnézve azt olvastuk ki, hogy a köztársasági elnök egyébként is csak a lehetőséget kaphatja kézbe, kötelezve egyáltalán nincs a feloszlatásra és új választások kiírására.

Kérjük, kérem a Jogi Fórum jártas szakember kollektíváját, világosítson fel, hogyan kell értelmezni jelen esetben az Alkotmányt, milyen konklúzió vonható le.

Úgy gondolom, hogy a téma érdekessége szélesebb érdeklődésre tarthat számot.