Tisztelt Jogifórum!
Az a kérdés foglalkoztat engem és a baráti, kollégai körömet, hogy az Alkotmány rendelkezéseinek milyen következményei vannak a parlamentre nézve, ha nem születik a következő évre költségvetési törvény?
Konkrétan a jelenlegi magyarországi helyzet kimenetelének jogi hátterére lennénk kíváncsiak mi egyszerű állampolgárok. A körülöttünk zajló eseményeket szeretjük nyomon követni, de jogi útvesztőkben könnyen eltévedünk. Az Alkotmány szövege első látásra egyszerűen fogalmaz a most felvetett problémát illetően. Tudniillik azt olvastuk ki, hogyha nincs egy országnak költségvetési törvénye, ez egyenlő azzal, hogy döntésképtelen a parlament, így az feloszlatható a köztársasági elnök által.
Ezt a verziót sugallja a sajtó is idén tavasz óta, de az általam nagyra becsült Népszava mai számában tisztelt Lendvai Ildikó Úrhölgy ezzel ellentétesen nyilatkozott. Szerinte költségvetési törvény nélkül is elkormányozható az ország és szó sincs felszlásról vagy új választásokról.
Az Alkotmány szövegét még alaposabban megnézve azt olvastuk ki, hogy a köztársasági elnök egyébként is csak a lehetőséget kaphatja kézbe, kötelezve egyáltalán nincs a feloszlatásra és új választások kiírására.
Kérjük, kérem a Jogi Fórum jártas szakember kollektíváját, világosítson fel, hogyan kell értelmezni jelen esetben az Alkotmányt, milyen konklúzió vonható le.
Úgy gondolom, hogy a téma érdekessége szélesebb érdeklődésre tarthat számot.
