jogorvoslati jog - minisztériumi első és másodfok

Béla!!!!

Bár nem vagyok benne biztos, hogy a Ket.-ben ezzel bármit is lehet kezdeni, főleg, hogy ott tkp. van rá szabály, a 106. §, valószínűleg inkább a különös jogszabályokból, a rendeleti szintről kéne az ilyen rendelkezéseket kiirtani.

A 19/2007. (III. 9.) AB határozat választ ad a kérdésre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal statútuma, a 8/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet szerint ugyanis az MVH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben másodfokon a Hivatal elnöke járt el. Ez a határozat szerint ellentétes a Ket. 106. §-sal, márpedig a Ket. szerint attól csak törvényi szinten lehet eltérni, kormányrendeletben nem, épp ezért megsemmisítette a Korm. rend. 5. § (2) bekezdését.

A határozat érvelése egyébként kicsit felemás, mert azt nem mondja ki, hogy ez a szabályozás ellentétes lenne a jogorvoslathoz való joggal vagy a jogállamisággal. Az a megsemmisítés oka, hogy a szabály kormányrendeleti szintű. De azt kimondja, hogy a szervezeten belüli első-másodfok ellentétes a Ket.-tel, és végeredményben ezért semmisített meg egy jogszabályi rendelkezést. Szóval hivatkozási alapnak megfelel.

Egyébként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a soron következő Ket.-módosításnál gondolom valahogy megpróbálja majd rendberakni ezt a Ket.-ben.

A Ket. szerint "az ügyfél jogorvoslathoz való jogának érvényesülése érdekében - az olyan ügyek kivételével, amelyekben e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek - az elsőfokú hatáskört úgy kell megállapítani, illetve a szervezetrendszert úgy kell kialakítani, hogy legyen a fellebbezés elbírálására jogosult, az elsőfokú hatóságtól szervezeti, illetve feladatkör szempontjából elkülönülő szerv"

A törvény indokolása szerint ez "a paragrafus lényegében egy alapelvet fogalmaz meg, amikor az ügyfél Alkotmányban biztosított jogorvoslathoz való jogának érvényesülése érdekében egy általános zsinórmértéket határoz meg. A vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szervezeti aspektusból nézve elsősorban azt hangsúlyozzák ki, hogy a jogorvoslathoz való jog immanens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége; az ügyfél számára annak biztosítása, hogy jogorvoslati kérelmét az alapügyben eljárt szervtől különböző szerv bírálja el [513/B/1994. AB határozat; 22/1995. (III. 31.) AB határozat]."

Így megítélésem szerint az adott minisztérium belső szervezete határozhatja meg, hogy a jogorvoslati jog az Általad felvetett esetben tartalmilag milyen fokon kerül biztosításra.
Ha pl. az első fokú határozatot hozó miniszteriális szerv készíti elő a döntést a másodfokon eljáró miniszter részére, úgy az valóban elég aggályos lehet.

Ha viszont van az adott minisztériumban pl. csak a miniszternek közvetlenül alárendelt "Jogorvoslati Főosztály", amely érdemében és az első fokú szervtől függetlenül jogosult felülbírálni az első fokú szerv döntését, és a döntésre jogosult miniszternek előterjeszteni a másodfokú határozat tervezetét, úgy szerintem elméletileg nem kizárt, hogy a jogorvoslati jog egy szervezeten belül is biztosítható legyen.

Ugyanakko egyetértek Veled abban, hogy a felvetett probléma valós, amit a legjobban az támaszt alá, hogy pl. a Pécs melletti NATO radar építési engedélye kapcsán az hangzott el a rádióban, hogy a HM első fokú döntését megfellebbezték, de mivel a másodfokú határozat meghozatalára a HM minisztere jogosult, így inkább már a bírósági perre készülnek, mivel kizárható, hogy a miniszter ne tudott volna és értett volna egyet az első fokú szerv határozatával. (A várakozás egyébként be is jött...)

Úgy hogy a társadalmi bizalom nyilvánvalóan nem túl nagy az ilyen jellegú jogorvoslati lehetőséggel szemben.

Tanult kollégám! Egy jogi norma alkotmányosságának megítéléséhez elsősorban alkotmányjogi ismeretek kellenek - nem közigazgatási határozatok megtámadásában szerzett jártasság. Utóbbival az alkotmánybírók zöme sem bír. :)

Elírásokért elnézést kérek, de "tudorka" felháborított.

Béla! Ilyen magabiztos kijelentés mögött mennyi közigazgatási határozat fellebbezése van a "hátad mögött"? Szerintem egy sem. nem kéne az ilen kérdésekben hátrébb maradnod?

Ezzel az érvvel megpróbálhatod. De szerintem nem lesz sikeres a próbálkozás.

A közigazgatási jogászok már régóta háborognak azon, hogy a különböző minisztériumok rengeteg elsőfokú hatósági hatáskörökkel rendelkeznek , ill. követelik ezen hatáskörök kiszervezését. Indokaik között szerepel, hogy egyrészt a minisztériumok nem operatív szervek, emiatt nem is lenne szükségük ilyen hatáskörökre, másrészt - és itt ez a fő kérdés - a jogorvoslati jog nagyban csökken akkor, ha nem egy valódi felettes szerv, hanem ugyanannak a szervezetnek csupán egy magasabb fóruma (miniszter) bírálja el a fellebbezést.
Véleményem szerint itt sérül az Alk. 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jog, azonban még olyan ABH döntést nem találtam (ill. jogi szakmunkát sem) amelyik e kérdéskörrel részletesen foglalkozna. Emiatt kérem tehát a fórum olvasóinak segítségét, milyen öteltekket tudnak adni arra vonatkozóan, hogy - jelenleg folyamatban lévő bírósági eljárásomban - milyen indokokra, forrásokra hivatkozva tudnám kérni az Alkotmánybíróság utólagos alkotmányellenességi vizsgálatát.