Ez nincs a törvényben meghatározva, de ha elutasítja, akkor is fellebbezhető végzést kell hoznia. Általában ez legfeljebb egy-másfél hónap alatt megvan.
reintegrációs őrizet
Tisztelt Öreg Tölgy! A reintegráciòs őrizetről szeretnék érdeklődni!Páromat 10 hònapra elítêlték!ezzel együtt hozzárendelték a 10 hònapos felfüggesztett büntetését is!összbüntetèsbe nem lehet foglalni a két büntetèst!jûlius òta tölti a börtönbüntetèsét.a kérdésem az lenne hogy a második ítéletből három hònap kitöltését követően megkaphatja-e a reintegráciòs őrizetet?nem erőszakos bűncselekmény.az egyik lopás,a másik pedig csalás!válaszát nagyon köszönöm!
Így va, a második büntetésnél a leírtak alapján 3 hónap után nem kizárt a RÖ.
Tisztelt Szakértő!
Páromat először ítélték el. 24 hónapot kapott. Számításaim szerint harmadolással 16 hónap után jöhet ki feltételesen. Viszont mivel elöször elítélt és nem erőszakos bcs miatt akkor járhat neki a 10 hónap reintegrációs őrizet. Gyakorlatban ez hogy működik? Meg szokták adni egyből, kijöhet fél év után? Van lakásunk, gyerek és lenne neki munkája is. A válaszokat előre is köszönöm.
Tisztelt frek999!
Ilyen horderejű kérdésnél mi akadályozza meg abban, hogy a konkrét iratokkal a lakóhelye szerinti legközelebbi védő ügyvédet keresi meg és nem jogifórumon kér ötletelést, hiányos ismeretek alapján.
kezdem úgy látni, hogy a fogvatartottakat nem csak a korábbi ügyvédjük hagyja magára, hanem hozzátartozójuk is. Persze vannak kivételek.
Tisztelt Dr.Attika!
A gyakorlatra vagyok kiváncsi, van e valami szokásjog, gyakorlat, vagy pedig a törvény szerint járnak él akinél itt az idő és fennálnak a feltételek kiengedik.
Minden kérdésre lehet válaszolni annyiban, amennyire a megadott adatok lehetővé teszik. Azt nyilván nem lehet megmondani, hogy a kérdező párjának fogják-e engedélyezni a RÖ-t, de még azt sem, hogy mondjuk 10-ből 9-et kiengednek, mert egyrészt nincs ilyen összesítés, másrészt, ha pont ő az az egy, akit nem engedtek ki, akkor neki nem vigasz, hogy a másik 9-et viszont igen.
Itt is lehet annyit mondani a kérdezőnek, hogy a leírtak alapján nem kizárt a RÖ. Egyébként meg a bv. bíró megítélésétől függ, hogy úgy ítéli meg, elérhetők-e a büntetés céljai az elítéltnél ilyen módon. Legfontosabb a hibátlan, sőt példamutató magatartás a BV-ben, tervek a jövőre, család, munka stb.
Tisztelt frek999!
Van olyan helyzet, hogy azért lassítják a RÖ-be helyezést, mert nincs elég nyomkövető eszköz a raktáron. Nyilván ezt nem írják le sehol, de a bv-s reintegrációs tisztek ezt elmondják.
Tisztelt Dr.Attika!
Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Fórumozók!
Olyan kérdésem lenne önökhöz, hogy van e esélyem a reintegrációs őrizetre. Nemrégen kaptam 2 év börtönt felezős kedvezménnyel. 5 hónapot voltam előzetes letartóztatásban, és 16 hónapot házi őrizetben. Ez összesen 9 hónap és a fennmaradó 3 hónapra kéne visszamennem egy bv intézetbe, ahhoz hogy feltételesen szabadlábra helyezzenek. Első bűntényes vagyok és nem erőszakos a bűncselekményem. Jelenleg is dolgozom és nem szeretném elveszíteni a munkámat ez miatt.
Előre is köszönöm a segítséget Dávid
Tisztelt Dodesz?
Ez még elsőfokú ítélet?
Nem ez a másodfokú végleges ítéletem.
Kérjen 3 hónap halasztást és egyből terjessze elő a RÖ kérelmet. Álláspontom szerint jár.
Tisztelt Dr.Attika! Esetleg ön foglalkozik ilyen dolgokkal? Tudna-e nekem segíteni esetleg az ügyintézésben? Szívesen felfogadnám. Esetleg egy elérhetőséget kérhetek-e?
Köszönöttel Dávid
Tisztelt Dr.Attika!
Kerdesem az lenne hogy On szerint az onbiraskodast vagy a zsarolast miert minositik szemely elleni eroszakos buncselekmenynek?
Ha én is válaszlhatok: azért, mert a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont k) alpontja így rendelkezik.
26. személy elleni erőszakos bűncselekmény:
- a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés],
- a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),
- az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],
- az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (1)-(6) bekezdés], a kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),
- a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés],
- a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (217. §),
- az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés],
- a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),
- a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
- a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés],
- a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés],
- a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];
Tisztelt Dodesz!
Ott van az elérhetőségem a hozzászólásaim alján.
Tisztelt Öreg Tölgy!
A kérdés pont erre irányult,hogy vajon a btk miért tekinti annka ezt a két cselekményt?
Nem igazán értem a logikai hátterét!
Tisztelt moho!
Erre csak azt tudom mondani, hogy a törvényhozó megfontolta, és így döntött. Az okokat lehet találgatni, de igazából sok jelentősége nincs, mert bármilyen jól is érvel ellene, egy jogalkalmazó - pl. a reintegrációs őrizetet elbíráló bv. bíró - nem mondhatja azt, hogy Önnek igaza van, tényleg ebben az esetben tényleg nem tekintem a zsarolást vagy az önbíráskodást személy elleni erőszakos bűncselekménynek.
Annyit tudok mondani, hogy a zsarolás és az önbíráskodás is elkövethető személy elleni erőszakkal, igaz nem szükségszerűen, mert lehet fenyegetéssel is. Feltehetően a törvényhozó úgy döntött, hogy ezeknél a cselekményeknél a személy elleni fenyegetést a személy elleni erőszakkal veszi egy tekintet alá.
Van egyébként még kirívóbb eset is: a személyi szabadság megsértése is személy elleni erőszakos bűncselekmény, noha az elkövethető úgy is, hogy az elkövető hozzá sem ér, sőt hozzá sem sem szól a sértetthez, nem is látják egymást (például szándékosan rázárja valakire a szobaajtót).
A garázdaság és a könnyű testi sértés pedig nem erőszakos személy elleni bűncselekmény, noha a garázdaság elkövethető szeméély elleni erőszakkal, a könnyű testi sértés pedig csak úgy.
Melyik hatóságnál lenne érdemes ezzel kapcsolatban ,,vitába szállni,, ?
Alkotmanybirosag?
Azt szeretném megkérdezni , hogy a rö. mekkora mozgásteret biztosít. Azért kérdezem, mert a munkahelyem, nem helyhez kötött, megyén belül dolgozunk.
A törvény szó szerint ezt mondja:
Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen
- a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,
- munkavégzés,
- oktatásban, képzésben való részvétel vagy
- gyógykezelés céljából,
az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el.
Tehát a munkavégzés engedélyezett cél, azt nem tudom, hogy a "meghatározott úti célba" mennyire fér bele az egész megye területén való szabad járkálás, elvileg megoldható a lábbilinccsel, hogy egy megyére legyen beállítva. Gyanítom, hogy majd minden bv. bíró maga alakítja ki, hogyan jár el ilyen esetben, nem kizárt, hogy megyénként eltérően.
T. moho,
az biztos, hogy legfeljebb az Alkotmánybíróságnál lehet, de azt nem tudom, hogy érdemes-e. Először is érintettnek kell lenni a dologban, utána meg meg kell jelölnie, milyen alkotmányos jogát sérti a rendelkezés.
Tisztelt öreg tölgy !
A tisztánlátás végett, mennyi a rö. időtartalma ? 6 vagy tíz hónap . Válaszát előre is köszönöm .
Maximum 10 hónap (gondatlan bűncselekmény miatt elítéltnél 1 év).
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02