Online jogi tanácsadás

Kedves drbjozsef!

Ez év augusztusában kérdeztem néhány dolgot Keresztapám halálát követően hagyatéki ügyben. Volt Keresztapámnak egy gyermeke, aki nem a Keresztanyámmal kötött házasságából született, hanem a házasság alatt, de „kívülről”, viszont a nevére vette a gyermeket. A hagyatékkal kapcsolatban voltak kérdéseim, melyekre kaptam is Öntől válaszokat, s most felmerült még egy kérdésem.
Lezajlott a hagyatéki eljárás, a lakás – melyben a Keresztanyám lakik és 1/1 tulajdonos, valamint a bankszámla (halotti záradékos volt) nem került bele a hagyatéki leltárba, bár a gyermek próbálta belevonni, ugyanúgy, mint a Keresztszüleim által lakott lakást is. Azonban egyik sem került bele tehát a hagyatéki leltárba, így megegyeztek a hagyatéki tárgyaláson, melyet lezárt a közjegyző avval, hogy jogerőre is emelkedett.
Fentiekhez kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a Keresztapám gyermeke ezek után még nyújthat be igényt polgári peres úton a lakáshoz kapcsolódóan köteles részt követelve?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: szörnyike

szornyike,

Én nem vagyok ügyvéd, de az új Ptk. nevesíti is a köteles részt elévülését, úgyhogy igen, még nyújthat be igényt bíróságon.

„Ptk.7:76.§ [A kötelesrészi igény elévülése]
A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.”

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a válaszát! Nem baj, hogy nem ügyvéd, ettől függetlenül sokat segített!

Köszönöm szépen!

szörnyike

Tisztelt szakértők!
felvilágosítást szeretnék kérni a következő témában.
Lányom elvált,és a nevére került az ingatlan,miután mi szülők kifizettük a kért összeget a vejünknek,és most egyedül a lányunk fizeti a banki hitelt tovább.
Most lett egy élettársa,és a kérdésem,hogy lehet-e követelése az élettársnak szétválás után az ingatlanban.
Nem regisztrált élettársak,külön bankszámlával rendelkeznek.

Megtérítési igénye lehet, tulajdonjogi nem.

De csak ha hozzájáruot pl. az ingatlan felújításához.

Csak azért, mert ott laknak együtt, még megtérítési igénye sem keletkezhet.

Megtérítési igénye a különvagyonban tartozó ingatlannak a közös szerzés terhére történt törlesztése miatt is lesz.

Tisztelt Szakértők!

Vendéglátásban dolgozom, napin10-12-14 órát, vendéglátós beosztás szerint, egyik héten 3 másik héten 4 napot. Mindegyik nap 2 ember dolgozik. A munkaszerződésünkben nincs rögzítve a havi kötelező ledolgozandó óraszám, szóbeli megállapodás volt a 200-210. A kérdésem az éves szabadságoz kapcsolódna. Ilyen esetben a szabadságot hogy kell elszámolni? Mi eddig úgy csináltuk, hogy 1 munkanapot 1 szabadságnak számoltunk. De vitánk támadt ebből adódóan az üzletvezetővel. Illetve mivel nem engednek nagyobb személyzetet, négyen vagyunk. Ha egy ember szabadságon van, a többiek helyettesítik. Így gyakorlatilag ledolgozzuk a saját szabadságunkat. Tanácstalanok vagyunk, mert nagyon nem tartjuk igazságosnak, hogy 8 órával legyen elszámolva a szabadság. Hisz ez szerint egy 14 órás napot 2 nap szabadsággal tudnánk kiváltani?

Másik kérdés, hogy mennyi munkaközi szünet jár ilyen napi ledolgozott órák esetében? Kb 10-15 perc alatt ebédelünk, ezen kívül semmi szünet nincs, de ha sokan vannak épp, akkor persze vissza kell állni az ebéd helyett dolgozni... az üzletvezető aki nem a tulajdonos, le akarja dolgoztatni az ebédidőt, szerinte 30 perccel előbb kellene mennünk ez miatt.

Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm

Az első kérdésben nem értek egyet a munkáltatóval, az egy munkanap az egy munkanap. Szerintem nem két nap szabadsággal egyenlő. (ha szabad 10-11-12 órát dolgozni, akkor miért ne annyi lenne a szabadság? A 12 órát sem 2x6 órában kell dolgozni) Szerintem.

Az ebédidő az jogos. Az ki kell adnia, biztosítania kell - ezt nektek kell kiharcolni - ezt nem kell a munkaidőbe beleszámolni.

„Ha egy ember szabadságon van, a többiek helyettesítik. Így gyakorlatilag ledolgozzuk a saját szabadságunkat.”

Akkor ez keményen túlóra, szabad kifizetnie a munkáltatónak.

Normális esetben úgy működik, hogy van egy munkaszerződés, ami rögzíti, hogy a heti munkaidő 20, 36, 40, vagy akárhány óra.
Tegyük fel, esetetekben ez heti 40 óra. Minden hónapban megvan, hogy mennyi a kötelezően ledolgozandó óraszám ez alapján. Teljesen mindegy, hogy a heti 40 órát milyen napi beosztással dolgozod le, attól még a szabadságot 8 órában állapítják meg. Ha nincs munkaidőkeret, akkor havonta ki kell fizetni az esetleges túlórákat, ha van munkaidő keret, akkor annak a végén.

A munkaközi szünetet úgy kell megállapítani, hogy napi 6 óránál tovább tartó munkavégzés esetén minimum 20 perc, napi kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc, ami NEM RÉSZE a munkaidőnek, arra munkabér nem jár, tehát le kell dolgozni.

Cabron_, mintha nem így lenne, nem kell órában számolni.

124. § * (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

Te most a nyilvántartást mutatod be, ez jogos. A lényeg, hogy ha valakinek az Mt. szerint évi 30 nap a szabija, az 240 óra egy heti 40 órás munkaszerződés esetén, tök mindegy, hogy a beosztás szerinti munkaideje 12 óra.

Ha elküldesz valakit 2 nap szabira, akkor a havi kötelezően ledolgozandó órája 168 órás hónap esetén 152 lesz (168-16).
Ebből kell kiindulni.

Pont az a lényeg, hogy nem 8 óra, hanem annyi, amennyit dolgozott volna, vagy egy nap = 1 nap.

Munkaidő-beosztásnál nincs kőbevésett heti 168 óra. Havi van. Ha a beosztás szerint 12 óra a munkaidő, akkor annyi a szabi is.

Te hol látod, hogy 8 órát kell számolni?

Vagy egy munkanap = egy nap szabadság, „A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni”

vagy

„ a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól”

„Te most a nyilvántartást mutatod be”

Miért kellene az elszámolásnak ettől eltérni. Vagyis szerintem nem térhet el.

Ha 8 órával számolod el a szabiját, akkor 30 munkanapra írhatsz ki a munkavállalónak szabit, ha 12 órával, akkor 20 munkanapra.

Egyenlőtlen munkaidő beosztásnál csak úgy tudja ellenőrizni a munkavállaló, hogy helyesen adják, illetve számolják ki a szabijukat, keletkezik-e túlóra, ha órában számolnak, és ellenőrzik. A munkaszerződésben foglaltak az irányadó, abban meg rögzíteni kell azt is, hogy teljes, vagy részmunkaidős a foglalkoztatás, azt is, hogy milyen munkarend szerint foglalkoztatják, van-e munkaidő-keret, stb.

Pontosítok: Nem általános munkarend szerint, egyenlőtlen munkaidő beosztással dolgozók esetében munkaidő keret megállapítása kötelező.

Tisztelt Cím!

Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jelenleg egy boltokat üzemeltető cégnél dolgozom könyvelésen a tulajdonos a boltokat és üzlethelyiségeket kiadja bérbe ezáltal az irodát megszűnteti ezzel megszűnik a munkaköröm, de a cég nem a megmaradt papirmunkákat elviszi egy könyvelőirodába.Egyé bként a egy zártkörűen működő részvénytársaság 32 részvényessel akik 5% részvénnyel rendelkeznek összesen. Én jelenleg 10 hetes terhes vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltató mivel megszűnik a munkaköröm felmondhat? Vagy táppénzre kellene mennem vagy úgy is felmondhat?

Válaszát előre is köszönöm!

Ha terhes vagy, menj el táppénzre, úgy jársz a legjobban. Nem mondhat fel akkor sem, ha simán táppénzen vagy egyébként, de így pláne az a legjobb, ha táppénzre mész.

Egy jogi dologról szeretnék érdeklődni. Kazincbarcikán van két ingatlanom (panel lakás). Az egyik lakást 2003 évben vásároltam melyen egyedüli tulajdonosként vagyok a földhivatalban bejegyezve. A másik lakást nagyszülöktől örököltem 2008 nyarán melyen szintén én vagyok az egyedüli tulajdonos, viszont ezen az örökölt lakáson a szüleim haszonélvezők. A lakcímkártyámon az utóbbi lakás amin a szüleimnek haszonélvezeti joguk van és benne is laknak én oda vagyok bejelentve állandó lakcímen. A másik lakásnál pedig csak ideiglenesen vagyok bejelentkezve. Van egy feleségem és neki egy 20 éves fia. Ők viszont ebbe a lakásba állandóra vannak bejelentkezve már vagy 10 éve. A feleségemmel 2020. januárjában leszünk együtt 7 éve, de 2015. február 21-én házasságot is kötöttünk. Mind a ketten 5 zsák ruhát hoztak magukkal és adósságot amit havonta az OTP felé törlesztek részletfizetéssel. Közös gyerekünk nincs a feleségemmel, mert nekem nem lehet. Bár voltunk lombik programon is amit a szüleim finanszíroztak. Egyszer sem sikerült. Mivel nekem nincs saját utódom, aki örökölhetne úgy döntöttem, amelyik lakásban mindhárman lakunk, én a feleségem és a fia ahol csak én vagyok tulajdonos, azt a lakást el szeretném ajándékozni két rokon gyerekre. Az egyik még kiskorú, a másik már elmúlt 18 éves. Ők lennének továbbiakban tulajdonosok én pedig haszonélvező szeretnék maradni. A kérdésem az lenne, hogy ha a két rokon gyerek tulajdonos lesz én pedig haszonélvező leszek, ha esetleg a feleségemmel elválnánk, külön mennénk jár-e neki ebből a lakásból valami részesedés? Ki kell-e fizetnem a lakásból? Jár-e neki valami járadék? Annak ellenére, hogy Ő nem hozott magával semmit csak ruhákat és adósságot. A válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel Veres Attila.

Attila,

A vagyonmegosztás nem olyan egyszerű, és általában az egészet, egyben kell vizsgálni, nem nagyon lehet belőle egy elemet kiemelni külön.

Ezért legfeljebb az mondható, hogy a feleségednek tulajdonjogi igénye nem lehet, mert a lakás(ok) egyértelműen a különtulajdonod. Ettől függetlenül megtérítési igénye lehet, a közös vagyonból az évek alatt a különvagyonodra fordított költségek tekintetében.

Hogy az ő adósságaira a közös vagyonból fordított összegek hogyan számíthatók be, az már más kérdés, ott esetleg neked lehet ilyen igényed. De ez is sok mindentől függ.

Tisztelt Jogi Forum

Kérdésem a következő:
Horgászat alkalmával állítólag-mert nem láttam soha-video felvétel készült rólam amiben szabályszegést követek el.
Ez a nyílt vizen 500 méterről készült felvétel amit egy alap-a boltban 12000 forintért-vásárolható kézi kamerával készítettek rólam.
A kamera sem hitelesítve nincs sem tettenérés nem történt a szabályszegés közben.
Partot érve közölte velem a halőr,hogy bevonja az engedélyem.
A szabályszegést nem ismertem el,nem is követtem el semmiféle szabályszegést a jegyzőkönyvbe a halőr nem volt hajlandó beleírni,hogy nem ért tettem semmiféle szabályszegésen és rendőrt kellett hívnom,hogy ez bekerüljön a jegyzőkönyvbe.
Kérdésem, hogy a nem hitelesített kamera felvétele felhasználható e az eljárás során-ugyanis kétséget kizáróan nem lehet vele bizonyítani,hogy mikor,hol készült a felvétel illetve én sem vagyok rajta felismerhető-illetve ha nem volt tettenérés,nincs egyéb tanú sem akkor elmarasztalhatnak e ebben engem?
Köszönöm a választ

Nem értelek. Ha nem követted el a szabálysértést, akkor nyilván nem lehet róla semmiféle bizonyíték.

Ezt nem értem én sem,hogy lehet egy felvétel olyanról ami meg sem történt.Felvételt nem láttam róla...azt állítja az ember-akivel soha az életben nem találkoztam személyesen-hogy én vagyok rajta.
Hogy ezt ő hogyan tudta 500!!! méterről eldönteni szürkületben..ez idáig rejtély számomra!
Arról van szó konkrétan,hogy 2 bottal lehet horgászni..ők azt állítják 4 el horgásztam de ez nem igaz.2 bot volt bedobva 2 meg összerakva de csali nélkül a csónakban volt bedobás nélkül!
Mikor kijöttem előtte összepakoltam mind a 4 botot..hogy ez van e a felvételen vagy sem..ezt nem tudom.De azzal,hogy 4 bot van nálam semmilyen szabályt nem szegtem ,mert ezt lehet.
Szóval..akkor most egy ilyen felvételt lehet e arra bizonyitéknak használni,hogy 4 bottal horgásztam?Én nem horgásztam 4 bottal..vagyis a felvételen biztosan nem én vagyok.

Most partot érve ott volt a halőr a jegyzőkönyvvel, vagy az emberrel soha nem is találkoztál személyesen?

Egyébként meg ha nem volt szabálysértés, akkor majd az eljárás alatt megkifogásolod, megnézik a felvételt, és nyilván ejtik az ügyet.